Napokig titkolták az eredményt, hogy a kormányzati negyed tervei közül melyiket választotta a bíráló bizottság. Hosszú ceremónia után a Nyugatinál ünnepélyesen eredményt hirdettek: japán-magyar terv alapján épül a zöld ház. Ám még ennél is nagyobb titkolózás övezi annak a nyolc pályázónak a kilétét, akik az irodaház kivitelezésben és az üzemeltetésben vállalnának szerepet. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy ki kaphatja minden idők legnagyobb állami megrendelését… A terézvárosi villanyoszlopokon az utóbbi hetekben megsokasodtak a cédulák. Apró falragaszok hirdetik: „Lakás eladó a kormányzati negyed közelében”, „Háromszobás, a kormányzati negyedre néző, szép, polgári lakás eladó”…

Eldőlt végre – sóhajt nagyot a jámbor közvélemény. Pedig semmi nem dőlt még el. Legalábbis hivatalosan nem. Noha a kormány mindent elkövetett, hogy a gigantikus beruházás tervpályázata körül hatalmas csinnadratta keletkezzék, és a zöld ház terve a közbeszéd középpontjába kerüljön, az építészszakmán kívül mégis egészen keveseket nyűgözött le a bejelentés: a Janesch Péter magyar és Kengo Kuma japán építész által vezetett csapat nyerte el a kormányzati negyed tervpályázatát, és a vele járó 20 millió forintot. Pedig nagy volt a felhajtás: sztárépítészeket vonultattak fel, meghívták a zsűribe Barcelona és Berlin főépítészét csakúgy, mint a manhattani World Trade Center új épületegyüttesének megálmodóját. Ráadásul az utolsó pillanatig titokban tartották, hogy ki nyerte a kormányzati negyedre kiírt építészeti pályázatot. A sajtóban közben rengeteg találgatás jelent meg, és tovább fokozta a hangulatot, hogy szinte napról napra nőtt a pályázók száma. Végül 17 pályamunka közül választottak. Az eredményt Görözdi György, a bíráló bizottság elnöke jelentette be.

– Egy japán-magyar koprodukció alapján épülhet fel a kormányzati negyed – ismertette az eredményt a Nyugati pályaudvarnál.

A második helyen a Finta és Társai Kft., míg a harmadikon az Artonic Design Kft. végzett. A második helyezett 19 millió, a harmadik pedig 9 millió forintos pályadíjat kapott. A két negyedik díjas a Mérték Építészeti Stúdió Kft., valamint a japán Kai Workshop Co. Ltd. lett, egyaránt 4,5 – 4,5 millió forintos díjazással. A beérkezett 17 pályamunka közül a nem díjazottakat is megvásárolta a Kincstári Vagyoni Igazgatóság: tíz tervet egyenként 1,5 millió, míg kettőt egyenként 3 millió forintért. A tervezők fiatalok, többségükben húszon-harminc évesek.

A pályázaton eredetileg a japán tervező, Kuma Kengo akart indulni, ő keresett magyar partnereket a munkához. Janesch Péterről annyit lehet tudni, hogy belsőépítész szakon végzett, és inkább elméleti munkásságával vívott ki magának elismerést. Megvalósult épülete kevés van, családi házak tervein, saját házfelújításán, és szaunáján kívül talán a budapesti Hatos Rétes vendéglő átalakítása érdemel említést. Kuma Kengo a japán építészeti hagyományból energiatakarékos ökoépítészetet csinált, számos jelentős épületét ismerik Japánban, ilyen például az Atami városában emelt Víz/Üveg épület, vagy a kínai Nagy Fal mentén épített Bambuszfal elnevezésű épülete. Mivel külföldi tervező csak magyar partnerrel együtt indulhatott, a két építész egymásra talált.

Noha a japán építészet elszigeteltnek tűnhet az európai ember szemében, Kuma Kengo úgy véli, az ő generációjának az a küldetése, hogy visszatérjen a természetes anyagok, a kő, a fa használatához. Így lett a kormányzati negyed tetőtől talpig zöld. Az elképzelések szerint a fűtésről egy hőszivattyú gondoskodna, amely a földből nyert geotermikus energiával melegítené az irodákat. (Talán a Széchenyi-hőforrás vizét használva?) A nyári meleg ellen is a hőszivattyút vetnék be. A szellőzőrendszerrel összekötött berendezés a kánikulában a hőcserélők által leadott hőmennyiséget juttatná vissza a talajba. A napsütés melegét árnyékoló rendszerrel védenék ki. A tervezők a vízfelhasználást is radikálisan csökkentenék. Csak a teakonyhában és a kézmosáshoz használnának ivóvizet, a toalettek öblítését és az öntözést esővízzel oldanák meg, foglalta össze a zöld ház ökológiai koncepcióját Ertsey Attila, a tervezőcsoport konzulense.

Vajon arra is gondoltak, hogy mi lesz, ha az időjárás az idei nyárhoz hasonlóan nem bővelkedik csapadékban? Nem szívesen dolgozna az ember egy ilyen irodában… Sínek, elhanyagolt bérházak és szűk utcák szomszédságában. A kormányzati negyed alaposan el lesz szigetelve, mert megközelíteni – hacsak át nem építik a pesti belvárosi közlekedést – járművel csaknem lehetetlen. Vagy ez lett volna a cél?

A vasút mindenesetre közel van. De mit akartak? Számoltak az ügyfélforgalommal? Mert sokat hallani lombhullató fákról, meg geotermikus energiáról. Már ezt sem könnyű elképzelni. Ám még inkább próbára teszi az emberi fantáziát, hogy hogy jut el ide az ügyfél. A magyar állampolgár. Ügyet intézni. Vonattal? Gyalog? A napokban az egyik kereskedelmi rádióban nyilatkozott Budapest főépítésze, aki elképzelhetőnek tartja többek között a budapesti Nyugati téri felüljáró lebontását, és a hajdani villamosjárat visszavezetését a Váci útra. Ez nemcsak újabb milliárdokkal terhelné meg a költségvetést, hanem tovább növelné az amúgy is elviselhetetlen budapesti közlekedési káoszt.

A beérkezett terveket egyébként nemzetközi zsűri bírálta. A bizottságban Görözdi György miniszterelnöki megbízott elnökölt, a társelnök Sylvester Ádám, a Budapesti Építész Kamara elnöke volt. A zsűribe három neves külföldi építész is meghívást kapott. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság Hans Stimmant, Berlin volt főépítészét, Joseph A. Acebillo Martint, Barcelona főépítészét, és Daniel Libeskindet, a manhattani World Trade Center helyén épülő komplexum tervezőjét kérte fel a közreműködésre.

Demszky Gábor többször is derűre fakasztotta a közönséget: a berlini volt főépítész hivatali idején lezajlott beruházásokat kiemelve azt sem felejtette el megjegyezni, hogy épp akkoriban halmozott fel óriási adósságokat a német főváros, és az akkori polgármester azóta is hűtlen kezelés gyanújával jár a bíróságra. Demszky Gábor szellemes megjegyzését hatalmas kacagás kísérte… Vajon mi váltotta ki?

Sylvester Ádám, a bíráló bizottság társelnöke nevezte először zöld épületnek a nyertes pályamunkát. Olyan alkotásnak, amelynek tervezői szembenéztek a jövő kihívásával és környezettudatos működést választottak.

– Az épület emellett az átlátható struktúra, a modern demokrácia építészeti leképeződése – jellemezte a tervet a társelnök.

Hogy mit is értett pontosan az átlátható struktúra, illetve a modern demokrácia leképeződésén, arra hiába keressük a választ. Mert ami viszont nagyon is felborzolta a közvélemény kedélyeit, az a kormányzati negyed beruházása körüli botrányok sorozata. A projektből eddig a leginkább épp az átláthatóság hiányzik…

A legfontosabb kérdést, hogy minek és kinek kell egyáltalán a kormányzati negyed, a tervpályáztatás körüli felhajtás teljesen elnyomta. Ezekben a hetekben kevés szó esett arról, hogy megalomán beruházásba kezd a kormány akkor, amikor nincs pénz a kórházak fenntartására. A gazdák kártalanítására. Az egyetemek fenntartására. Az oktatás finanszírozására. Nincs pénz szinte már semmire…

Kivétel azért akad. Az egyik épp a kormányzati negyed. A kormány úgy döntött, elhagyja és eladja patinás minisztériumi épületeit, hogy valami újba és méregdrágába költözzék. Mert több mint 140 milliárd forint nem nevezhető olcsónak. Különösen nem, ha hozzátesszük, az épületegyüttes nem is lesz kezdetben a magyar államé. A kivitelező felépíti az irodaépületet, majd 25 éven át működteti. Az állam pedig bérli, bérli és bérli, a szerencsés kivitelező-üzemeltetőnek pedig egészen 2034. augusztus 31-ig úgynevezett szolgáltatási díj üti a markát. Méghozzá államilag garantáltan. Nem kétséges, hogy a beruházónak ez a világ legjobb üzlete: 25 év alatt, 2007-es jelenértéken számolva 142,5 milliárd forintot fizet ki a magyar állam a beruházónak. Ez pedig több mint háromszorosa a bekerülés összegének. Ami egyébként eleve messze meghaladja az új belvárosi irodaházak jelenlegi, 160-190 ezer forintos építési költségeit: a leendő kormányzati negyed nem egészen százezer négyzetméteres irodatere 29 milliárd forintos ráfordítást igényel. A végeredmény 300 ezer forint körüli négyzetméterár, amennyiért minőségi lakást építenek. Ha tehát csak nagy vonalakban átszámoljuk a kormányzati negyed építésének és bekerülésének költségeit, erős kétségeink támadnak a társelnök megállapításait illetően. Már ami az átlátható struktúrát illeti. Felmerül a gyanú, hogy az átlag irodaár és az átlag lakásár közötti különbség nem az extra színvonalban, hanem esetleg egynéhány off-shore cég bankszámláján jelenik majd meg… Erre célzott egyébként a Frankfurter Allgemeine Zeitung múlt heti cikke is, amely ugyancsak felveti a korrupció gyanúját, már csak azért is, mert kiderült, a projekt több felügyelő-bizottsági tagja szoros kapcsolatban áll Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, és lelki ikertestvérével, Szilvásy Györggyel. Így azután nem meglepő, ha egyre többen úgy vélik, a kormányzati negyed nem egyéb, mint a Gyurcsány-Szilvásy-páros eddigi legnagyobb ingatlanbiznisze.

Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője fogalmazott először így, azt követően, hogy sorra vette mindazon a személyeket, akiknek a neve a beruházáshoz kötődik. Ezeknek az uraknak és hölgyeknek mindegyike a volt KISZ-esek, a volt úttörők vagy a volt altusosok közül került ki, rácáfolva arra a kormányzati körökben igen gyakran hangoztatott megállapításra, hogy pártatlan, független szakemberekből álló csapat garantálja az átláthatóságot.

Szilvásy György, a miniszterelnök barátja, és egykori üzlettársa az új kormányzati negyed miniszteri felelőse. Rákosi Ferenc, aki az Altus-Perfekt-céghálózat több cégében felügyelő bizottsági tag volt, az új kormányzati negyed területére javaslatot tevő bizottság MeH által delegált tagja. Görözdi György, az Úttörőszövetség egykori főtitkára a kormányzati negyedért felelős miniszterelnöki megbízott. Azután sorra következnek a területet biztosító MÁV-osok, akikben az a közös, hogy pályájuk egy része egészen különös módon épp az Altus cégbirodalomhoz köti őket. Kalicz Anita, az Altus volt jogi képviselője, a kormányzati negyed területét biztosító MÁV Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese. Sarlós Miklós, az Altus-Perfekt-céghálózat érdekeltségébe tartozó társaság korábbi igazgatója a MÁV ingatlangazdálkodási igazgatója. A beruházás legfőbb testületében, a projekt-monitoring testületben, amely szervezet az átláthatóságot hivatott biztosítani, feltűnt Tunyogi László, az Altus-Perfekt-cégcsoport egykori üzletág-igazgatója. A testület elnöke pedig maga Görözdi György, aki így saját magát monitorozza…

– Noha a felsorolás még nem teljes, együtt a nagy csapat – állapította meg a helyettes szóvivő.

A Fidesz a Legfőbb Ügyészséghez fordult, annak kivizsgálását kérve, hogy a kormányzati negyed beruházásainak előkészítésében és lebonyolításában feltárt személyi összefonódások nem vezetnek-e vajon bűncselekményhez. A Legfőbb Ügyészség elhárította a kérést, mondván, hogy nem vizsgálhatja a Fidesz beadványát. Ez Borbély Zoltán ügyészségi szóvivő nyilatkozatából derült ki. A legfőbb ügyész arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az általuk aggályosnak ítélt kérdésben az Állami Számvevőszék vizsgálódhat.

A kormány közben azzal érvel, hogy a kormányzati szervek rezsije jelenleg évi 12 milliárd forintba kerül, és ez az összeg az új kormányzati negyedben évi 8,5 milliárdra csökken. Feltéve, hogy ez igaz, akkor sem igaz. Gondolkodjon józan ésszel a tisztelt olvasó. Elhiszi-e, hogy nagyobb a rezsije egy magántulajdonú, az évtizedek során a legkisebb részleteiben is a család céljaihoz igazított lakásnak, mint egy luxusszínvonalon megépített, magas bérleti díjú új bérlakásnak, ahol ugyanúgy minden egyéb költséget a villanytól a vécépapírig a bérlőnek kell fizetni?

Miközben sok szó esik – az egyébként a téglánál rosszabbul hőszigetelő – üvegfalakról, a jövő energiatakarékos építészetéről, amely ebben a japán-magyar megaprojektben készül testet ölteni, a kivitelezésért és a gigantikus pénzért versengő nyolc pályázó nevét hétpecsétes titok őrzi.

A legfontosabb kérdésről tehát, hogy ki lehet a szerencsés kivitelező, aki 25 éven át mesés bevételt remélhet, egyáltalán nem esik szó. Az augusztus 8-án lezárult pályázatra nyolc konzorcium jelentkezett – ennyit árult el az ezúttal meglehetősen szűkszavú Görözdi György. A kormánybiztos, hogy a kérdéseket megelőzze, sietve hozzátette, a közbeszerzési eljárás második ajánlattételi szakaszáig nem is hozzák nyilvánosságra, hogy mely cégek pályáznak a kormányzati negyed felépítésére és üzemeltetésére. Leghamarabb novemberben derül ki, hogy ki kapja minden idők legnagyobb állami megrendelését.

Hernádi Zsuzsa