Elindult Kovács Zoltán külföldieknek szóló podcastja

Navracsics Tibor reményeit fejezte ki, hogy tapasztalata és tudása – korábban közigazgatási és igazságügyi miniszterként a média helyzetével, valamint az igazságszolgáltatási és közigazgatási reformmal kapcsolatos vitában az egyik főtárgyaló, 2014-19 közt pedig az Európai Bizottság tagja volt – hasznosulhat az uniós források megszerzésében.

Kovács Zoltán rámutatott: az évente a GDP 4-5 százalékának megfelelő uniós forrás nem ajándék, hanem a többek között a piaci hátrányokkal szembeni kompenzáció.

A területfejlesztési miniszter ismeretetése szerint a kohéziós alap forrásai az uniós átlag alatti régiók fejlesztésére járnak, a helyreállítási alap pedig egy új koncepció, amelynek támogatási és hitel része van.

Navracsics Tibor hangsúlyozta: Magyarország az egyik legmegbízhatóbb felhasználója az uniós forrásoknak, az ország támogatásfelvevő képessége 80 százalék felett van.

Így Magyarország jó befektetés az uniós költségvetés számára, mert minden adat azt mutatja, hogy az uniós források felhasználásával a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatásában és a társadalmi mobilitásban is jó eredményeket tud felmutatni – magyarázta.

Ezt megerősítette Kovács Zoltán is, aki az Európai Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva azt mondta: az elmúlt években Magyarországon sikerült a felére csökkenteni a szegénységgel és más társadalmi kihívások által érintettek számát.

Navracsics Tibor emlékeztetett: már a 2006-10 közti parlamenti időszakban is sok probléma volt a szocialista-liberális kormánykoalícióval és a konvergenciatervükkel, mert akkoriban „egyszerűen meghamisították az adatokat”.

Aztán 2010-ben a Fidesz és a kereszténydemokraták kétharmados győzelmet arattak, ami szokatlan a nyugat-európai demokráciákban. Azóta már az egymást követő negyedik ciklusban van kétharmados többsége a kormánykoalíciónak, és ez is politikai bizalmatlanságot szül az EU-ban – vélekedett.

Amikor például a magyar parlament elfogad egy törvényt, azonnal aggályok jelennek meg annak lehetséges kimeneteleivel és társadalmi következményeivel kapcsolatban – fogalmazott Navracsics Tibor. Megjegyezte: szerinte az EU-ban úgy vélik, Magyarországgal kapcsolatban mindig politikai kontextusban kell tárgyalni és nem jogi alapon, úgy, ahogy most éppen a magyar politika jogállami feltételrendszerét firtatják.

Ezért van szükség a meggyőzésre, és néha olyan intézményi innovációra, mint most az Integritás Hatóság – jelezte. Hozzátette: ha új jeleket tudunk mutatni az átláthatóság, a tisztességesség terén, az nem csak Magyarországnak, hanem az EU-nak is jó lehet.

Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy bár az igazságszolgáltatás reformjának ügyét rendezték az Európai Bizottsággal és az Európa Tanáccsal a Velencei Bizottság bevonásával, most komoly kísérletek vannak arra, hogy újranyissák a kérdést és megkérdőjelezzék a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét. Eközben a bizottság által készített tagállami rangsorban vannak országok, amelyek sokkal rosszabb eredményeket érnek el az igazságszolgáltatás függetlenségében, hatékonyságában és az igazságügyi együttműködés más részeiben – közölte.

A területfejlesztési miniszter a problémát a kölcsönös bizalom hiányában látja, és úgy fogalmazott: most „bizalomépítő gyakorlat” folyik. Kovács Zoltán tájékoztatása szerint a kormány már öt törvényjavaslatot beterjesztett az Országgyűlés elé, és elkezdték elfogadni a megállapodáshoz szükséges jogszabályokat.

Az első törvénytervezetek benyújtására szeptember 30-a volt a határidő, a következő mérföldkő pedig november közepe lesz, amikor megkezdi munkáját az Integritás Hatóság – foglalta össze Navracsics Tibor.

Mint mondta, érzi a bizalom erősödését Magyarország iránt, és reményeit fejezte ki, hogy ez a következő hónapokban tovább nő majd. Nem tudni, hogy újra kell-e nyitni újabb, már lezárt ügyeket, de optimistán tekint a jövőbe – tette hozzá.

A területfejlesztési miniszter kiemelte: ha egy válság után a kohéziós és a helyreállítási alapok fontosak, akkor még fontosabbak egy nemzetközi válság közepette.

Az Európai Uniót nem szabad megosztani sem politikai, sem ideológiai, sem regionális szempontból, és az EU-nak is az az érdeke, hogy segítse a tagállamokat, főleg, ha közel vannak a frontvonalhoz – utalt az ukrajnai háborúra.

Nem akarunk többet, mint amihez jogunk van, de minden olyan segítséget, támogatást és forrást meg kívánunk kapni, amihez jogunk van – erősítette meg a műsor végén Navracsics Tibor.