Értékvesztett világunk mellékhatásai

A dioxin-pánik csak egyike volt a vissza-visszatérő takarmány- és élelmiszer-szennyezéseknek, mondhatnánk a jéghegy csúcsa. Az emberi szervezetre káros, mesterségesen megpiszkált GMO-növények ugyanolyan veszélyeket hordoznak magukban, mint egyéb, a természetben szokatlannak számító, erőszakkal betelepített élőlények. Nem szólva a gyógyszerekről, amelyek között egyre több egészségre ártalmas, sőt életveszélyes készítmény kerül piacra. És akkor még nem említettük a vízszennyezéseket, a titokban kiépített hatalmas nukleáris-temetőket, a vegyianyag-tüzeket, robbanásokat, amelyekről nem sietnek tájékoztatni. A fogyasztók, illetve az érintett lakosság tájékoztatása eseteges vagy nem elégséges. Így senkinek nem áll módjában eldönteni, hogy miként védekezzen.

A nagyobb cégek, amelyek valamit is adnak jó hírükre, azt ígérik, hogy újfajta élelmiszer-jelöléssel pontosabb információkhoz juthatnak a fogyasztók Magyar­or­szágon is. Júli­ustól kezdve vezetik be az új jelölést a Fast8 csoport tagjai. Ezek: a Coca-Cola, Danone, Kraft, Foods, Kel­logg’s, Mars, Nestlé, PepsiCo. és az Uni­lever. A multicégek vállalták a jobb tájékoztatást nyújtó, egységes jelölést. Terveik szerint a csomagoláson látható lesz a termékek egy adagra vetített kilokalória-tartalma, vagy hosszabb jelölés esetén az energia, a cukor, a zsír, a telített zsírsav és a nátrium mennyisége. Ezek különösen a cukorbetegeknek fontosak, de a hízással küzdők számára is, mivel a túlsúlyos emberek között sokkal gyakoribb a szív- és érrendszeri megbetegedés. Arról is informálják a vásárolókat, hogy a megvett termékben lévő tápanyagok egy felnőtt napi tápanyagigényének hány százalékát teszi ki. Ezt az irányadó napi beviteli érték (inbé) mutatja meg. Az új tápérték-jelölési rendszer és az inbé föltüntetése még nem kötelező minden élelmiszer-ipari vállalkozás számára és az egységes bevezetésnek sincs elfogadott határideje az unióban. Ugyanis korábban az a hír terjedt el, illetve egyes ágazatokban úgy értelmezték, hogy az új rendszert 2009-től minden cégnek alkalmaznia kellett volna.

Jelenleg az Európai Unió illetékes bizottsága még csak a jelölések felülvizsgálatánál tart, ami azt jelenti, hogy a befizetés, illetve az új jogszabályok előkészítése még évekig eltarthat. Más a helyzet azokkal az esetekkel, amelyek az élelmiszerek egészségre gyakorolt hatására vonatkoznak. Ezek uniós használatát egy külön elkészített brüsszeli rendelet szabályozza, amelyet ez év júliusától kell alkalmazni a tagállamokban, bizonyos felkészülési idő megtartásával. Ennek a közepébe robbant be a dioxin-botrány, ami azt jelenti, hogy a biztonsági szabályozást nem lehet elég korán kezdeni és az ellenőrzés a szabályok betartását illetően legalább olyan fontos. A tagállamoknak 2008. január 31-ig kell megküldeni az illetékes központba az egészségre vonatkozó, nálunk használt specifikus állítások listáját az egységesítés érdekében.

Az Európai Unió élelmiszer-biztonsági és állat-egészségügyi laboratóriuma Iz­landon van. A legmodernebb műszerekkel fölszerelt intézmény több mint száz szakembert foglalkoztat, és minden terméket bevizsgálnak, ami az unióba bejön. A legnagyobb sokkot számukra az angliai marhavész fölbukkanása jelentette, ugyan­is az egyik vezető szerint akkor még azt sem tudták, hogy a juhoknál több száz éve ismert kergekórt a marhák is megkaphatják. Az első nagy járványt a ’80-as években az állati hulladékokból készített takarmány etetése váltotta ki. Mára nagyon megszigorították az ellenőrzést, különösen a követhetőséget. Egy belgiumi példán illusztrálva: sertéstenyésztő farmon a fiatal állat fülére egy bilétát tesznek, azonosító számmal. Emellett a takarmányt papíron kell dokumentálni, hogy milyen táplálékot és mi egyebet kapott a sertés. A vágáskor a vágóhídon és a feldolgozó üzemben ugyancsak kap a már felbontott hús egy-egy pecsétet, amivel végig nyomon követhető az állat útja a születéstől a fóliás sonkáig. Ha ez mindenhol így lenne, akkor nem fordulhatnának elő élelmiszerbotrányok.

Hogy a fentiek ellenére bekövetkeznek a dioxinhoz hasonló ügyek, abban az ellenőrzés hiánya is ludas. Nem szólva, hogy a szuperprofitra vágyó tenyésztők és gyártók megkerülik a biztonsági intézkedéseket, feketén veszik és feketén hozzák be az unió területére az olcsón vett, bizonytalan eredetű termékeket. A rosszul működő, nemtörődöm kormányok pedig – lásd a Gyurcsány-kabinet – áthárítják a vásárlókra a veszélyes áruk megvételét vagy bojkottját. A mostani esetet követve például Németországban a fogyasztók nem is hallottak a guargumiról és a dioxinról, a nevét sem ismerték. Ott az állam úgy működik, hogy minden előzetes pánikkeltés nélkül a riasztáskor azonnal levették a polcokról az esetlegesen érintett termékeket. Így a vásárló hozzá sem jutott.

A másik kétes üzlet a GMO-k (genetikailag módosított szervezetek) termesztése az unióban. Mikor öt új csatlakozó ország 1994-ben az unió tagja lett, a Greenpeace felszólította az öt kormányt, hogy tiltsa meg azoknak a GMO-növényeknek a termesztését, amelyeket az EU már szabadföldi kibocsátásra engedélyezett, védve ezzel az új tagállamok még érintetlen ökoszisztémáját. A kockázatfelmérés annak idején nem vette figyelembe az egyedülálló Pannónia régió és a Kárpát-medence természeti sajátosságait. Mivel a génmódosított növénytermesztés kiszámíthatatlan és visszafordíthatatlan kockázatokkal veszélyezteti a környezetet, a Greenpeace felkérte az öt kormányt, hogy léptessenek életbe tilalmakat addig, amíg el nem végzik a saját ökológiai rendszerükre vonatkozó környezeti kockázatelemzést. Maga a Csatlakozási Szerződés elismerte, hogy új ökoszisztémával bővül az unió, ez pedig a Pannónia nevű, ami az egész Magyar­országot, illetve Szlovákia és a Cseh Köztársaság egyes részeit jelenti. A kockázatfelmérés elengedhetetlen, régiónk sokszínűségének védelme miatt.

Az sem mellékes, hogy az utóbbi országok lakosságnak nem volt lehetősége részt venni a döntéshozatalban. Csak utalok azokra a vizsgálatokra, amelyeket az Angliában élő Pusztai Árpád, a skóciai akadémia tagja végzett a genetikailag módosított burgonyával. Visszatérte után hazánkban, a gödöllői Szent István Egye­temen folytatta kutatásait kollégáival. Az állatkísérletek egyértelműen bizonyították, hogy az ilyen táplálékot fogyasztó állatok emésztőrendszerében súlyos elváltozások keletkeztek. A hazánkba érkező sertéstápok 80-90 százalékában GMO amerikai szóját tartalmaznak. Az USA-ban és Argentínában szinte kizárólag genetikailag módosított szója kapható, amely olcsóbb a hagyományos fajtáknál. A GMO-mentes táp alkalmazása egyedül az „öko” vagy „bio” címkét viselő húsoknál kötelező az uniós szabályok szerint.

Az élet szinte minden területén szembesülünk azzal, hogy akarva-akaratlanul egészségünket károsító szerek kerülnek a szervezetünkbe. Mindez azért, mert a profit hajszolása közben többszörösét költik a különböző multicégek az újabb és újabb termékek fejlesztésére, miközben az ellenőrző vizsgálatokra alig, vagy semmit sem fordítanak. A legutóbbi hírek szerint 2600 aroma- és 300 adalékanyag között akar rendet teremteni az EU. Az elhatározás a vodka fölött tört ki. Horst Schnellhardt német európai képviselőt bízták meg azzal, hogy dolgozzon ki elfogadható megoldást a vodkaháborúban. Javaslata szerint a vodka felirat csak akkor kerülhet az üvegre, ha a nedű gabonából, burgonyából vagy melaszból készül.

Az Európai Parlamentben a nemrég elfogadott jelentések értelmében az engedélyezett összetevők listáját Brüsszel kezelné, a kockázatfelmérést pedig a pármai székhelyű Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA). Az új felállás legkésőbb 2009-től működne. Betiltaná az EP az a­da­lék­a­­nya­gok használatát a friss élelmiszereknél és a bébiételeket sem lehetne édesítőszerekkel vonzóbbá tenni. Ízfokozókat is csak akkor használhatnának, ha a kívánt íz természetes fűszerekkel nem érhető el.

Az édesítőszerek terén forradalmi változás várható, amennyiben a Coca-Cola új cukorpótló növényt tesztel. Az új gyógynövény háromszázszor édesebb a cukornál, de mégis kalóriamentes. A csodanövény neve sztívia (stevia) a Paraguay-i indiánok már régen használják „édesfűként”. A kivont kristály szerkezete bírja a magas hőmérsékletet (200 Celsius-fok), ezért a sütőipar is érdeklődik iránta. De mozgolódik a cukorlobby is, mert arra akarják rábírni a hatóságokat, hogy ne engedélyezzék a korábban veszélyesnek minősített növény használatát. Tény, hogy az USA-ban eddig tilos volt a forgalmazása, Magyarországon a sztívia nevű növény leveleiből kivont szer vérnyomás- és gyulladáscsökkentő hatású, és a cukorral ellentétben a fogzománcot sem bántja. Kérdés, hogy nagy mennyiségű fogyasztása a későbbiekben milyen hatást válthat ki.

Ki ne emlékezne azokra a tragikus eseményekre, amikor fiatal futballisták látszólag minden ok nélkül összeestek a pályán és meghaltak. Boncolásnál nem találtak semmi okot a halálra. Néhány külhoni orvost izgatott az ügy és megpróbálták felkutatni, hogy mi történt. Kiderült, hogy a fiatalok a haláluk előtt sérültek voltak, és hogy minél előbb újra játszhassanak, olyan gyógyszert szedtek, ami csillapította a fájdalmukat. A készítményeket vagy a csapat orvosaitól, vagy az edzőktől (!) kapták. A gyanús készítmények ibuprofent, cox2 gátlót és diclofenacot tartalmaztak. A vizsgálatok során kiderült, hogy a szerek hatására érösszehúzódás következett be, a vérlemezkéket összerántó enzimekből több keletkezett, így érelzáródás, hirtelen ritmus­zavar vagy szívmegállás volt a halál oka. Ez a veszély nemcsak hosszas szedés, hanem akár egy tabletta bevételével is fönnáll egy adott pillanatban. A beszámoló (norvég és dán vizsgálatok) alapján kiderült, hogy évente 1800-3000 fájdalomcsillapítót használnak a focisták, és sok helyen az orvos nem is tud róla, az edző adja. No comment. A legújabb tragédia a 23 éves spanyol Henry Puerta halála, hasonló módon.

És akkor még nem beszéltünk az egyéb emberellenes kísérletekről. A Pfizer-cég ellen folyó eljárások szerint az óriásvállalat egy nigériai agyhártyagyulladás-járvány idején egy még nem törzskönyvezett gyógyszert vetett be Trovant néven; ötven gyermek meghalt, többen maradandó károsodást szenvedtek.

Napjainkban hazánkban van kibontakozóban egy elsietett módon piacra dobott készítmény forgalmazása körüli vita, amennyiben az „őssejtfokozó” szert emberi kipróbálás nélkül árusítják. A gyártók szerint a kapszula egy óra alatt 60 százalékkal növeli a szervezetben az őssejtek számát. Sarkadi Balázs őssejtkutató szerint az első emberi kipróbálást szakorvosi ellenőrzés mellett kell elvégezni a szakma szabályai szerint, ennek elhagyása vagy megkerülése bűnös módon veszélyezteti a hatóanyagot szedők egészségét. Mindez csak a jéghegy csúcsa. Az emberélet sajnos nem központi kérdés a mamutcégek világuralmában, csak a pénz számít. Az önvédelmi reflexeknek működni kell, ha egészségesek akarunk maradni. Amit lehet, csináljuk meg magunk, főképp ételeink területén. Megéri, ha fölbontjuk az egyoldalú szerződést a gyors halállal.

(hankó)