Fotó: shutterstock.com/Alexandros Michailidis
Hirdetés

Dalli elmondta: egy 2019-es uniós felmérés kimutatta, hogy a szexuális kisebbségek valamelyikéhez tartozó 10 megkérdezettből egyet már ért fizikai vagy verbális agresszió szexuális orientációja vagy nemi identitása miatt. Mint mondta, a transznemű és interszex identitású embereket éri a legtöbb erőszak a LMBTI-közösségen belül, de csak nagyon kevés eset jut a hatóságok tudomására.

„Az Európai Bizottság azért küzd, hogy mindenki biztonságos környezetben éljen Európában, mindenki az legyen, aki akar, és azt szeressen, akit akar” – hangsúlyozta a biztos. Dalli szerint a testület fontos lépéseket tett a diszkrimináció és kirekesztés ellen, a nemi kisebbségek vonatkozásban stratégiát fogadott el, amely többek között célzott intézkedéseket tartalmaz az LMBTI-közösség láthatóvá válásának érvényesítése végett minden szakpolitikai területén.

Hozzátette: a bizottság ezenkívül párbeszédet folytat a tagállamokkal, és LMBTI-szakértői csoport jött létre, amelynek egyik célja a rendvédelmi szervek célirányos képzése annak érdekében, hogy minél több gyűlöletbűncselekmény kerüljön a hatóság látókörébe.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a testület a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program keretében továbbra is finanszírozást nyújt a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorítását és a LMBTI-közösség egyenlőségének fokozását célzó civil kezdeményezésekhez.

Korábban írtuk

Felhívta a figyelmet, hogy a nemzeti esélyegyenlőségi szervek kulcsfontosságú szerepet játszanak a diszkriminatív cselekményekről szóló jelentések összegyűjtésében, ezért a bizottság új javaslatot fog előterjeszteni e testületek hatásköreinek megerősítése végett.

„A gyűlöletnek nincs helye az Európában, minden intézménynek közös erővel kell ennek véget vetnie” – zárta beszédét Helena Dalli.