Európai uniós csatlakozásunk óta kétezer orvos hagyta el hazánkat. Tízszer annyi orvos megy el Magyarországról, mint amenynyi érkezik. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ felmérése szerint a rezidens orvosok több mint kétharmada külföldön szeretne gyógyítani. A minisztérium a rezidensképzés tervbe vett fizetőssé tételével feladhatja az utolsó kenetet. Beteg lesz, csak orvos nem.

Rezidens az a pályakezdő orvos, aki a hat év orvosi egyetem után jelentkezik a rezidensképzésre. A rezidensek huszonnégy év körüli, általános orvosdoktorok. A kétéves rezidensképzés során a rezidensek a választott szakirányon dolgoznak, majd újabb három-négy év következik szakorvosjelöltként, melyet a szakvizsga zár le.

Egy szakorvos tizenegy év tanulás után, legkorábban huszonkilenc évesen kezdhet praktizálni. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ (EMK) kérdőíves módszerrel 485 rezidenst kérdezett arról, külföldön vagy itthon szeretnének-e gyógyítani. Girasek Edmonddal, az EMK kutatójával beszélgettünk.

A felmérésről

Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal, amely a külföldi munkavállaláshoz szükséges okiratokkal foglalkozik, 2007 júniusáig 1948 db igazolást állított ki. Ennél azonban jóval több, becslések szerint évente hétszáz orvosunk távozik.

– Egy 2004-es Tárki-kutatás szerint Magyarországon egyedül az egészségügyre jelent komoly veszélyt a munkaerő-kivándorlás. Az egészségügyre vonatkozóan 2004-től évente további kutatásokat végzett az EMK. Uniós csatlakozásunkkal egy új helyzet állt elő az egészségügy terén is. A csatlakozást követően az orvosok szabad áramlását nem korlátozták, és megszűntek azok a gátak is, amelyek eddig az egészségügyi dolgozók külföldi munkavállalása előtt álltak – magyarázza a kutató. Az EMK felmérése kimutatta, a rezidensek kétharmada külföldön szeretne gyógyítani. A külföldi munkavállalást tervezőknek több mint a fele még a szakvizsga megszerzése előtt elmenne, 22 százaléka pedig közvetlenül a szakvizsga megszerzése után. 10 százalékuk nemcsak tervezi, hanem már komoly lépéseket is tesz, hogy itt hagyja Magyarországot. Állásinterjúkra járnak, vagy már megállapodtak valamelyik külföldi kórházzal.

– 2004 és 2007 júniusa között legkevesebb kétezer orvos távozott hazánkból, és csak kétszáz érkezett. Tehát tízszer annyi orvos megy ki, mint ahányan érkeznek. Továbbá a 2005-ös egészségügyi statisztikai évkönyv szerint 2200 betöltetlen állás van az egészségügyben. Kevés a röntgenes, a labororvos és a patológus, de hiány van szemészből, bőrgyógyászból, traumatológusból. Háziorvosi praxisból több mint száz üres állás van. Például az apróbb falvakban előfordul, hogy egyetlen háziorvos öt falut lát el. Súlyos probléma, hogy az orvostársadalom öregszik, egyre magasabb az átlagéletkor, és nincs utánpótlás. A hatezer háziorvos harmada nyugdíjkorhatáron túl praktizál. A fiatalok, akik a jövőt jelentik, külföldön szeretnének érvényesülni. A nagy tudású, nyelveket beszélő, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező professzorok szintén külföldre mennének. Félő, hogy az egészségügy gerincét képező orvosokat nem tudjuk itthon tartani – mutatott rá Girasek Edmond.

A kutatásban részt vevő szociológus a Demokratának elmondta, azt is vizsgálták, mi motiválja a rezidenseket a külföldi munkavállalásban, illetve melyek a legfőbb okok az itthon maradás mellett. – A legerősebb motivációs szempont a magas fizetés, a hazai rossz fizetésekkel szemben. Ezt követik a jobb munkakörülmények, a jobb életminőség, a szakmai fejlődés, illetve a kedvezőbb külföldi szakmai lehetőségek. Az itthon tartó tényezők közül a legerősebbek a családalapítási és a gyermekvállalási szándék, azaz itthon szeretne élni, mert máshol nem tudja elképzelni az életét. Ugyanilyen fontos szempont, hogy a kezdő orvos felelősséget érez a magyar betegekért, a magyar egészségügyért. Tehát az itthon maradók főleg érzelmi alapon döntenek, nem azért maradnak, mert olyan jó itthon gyógyítani – hívta fel a figyelmet a kutató.

Egy kezdő orvos alapbére bruttó 138 ezer forint. Felvetődik a kérdés, mennyi az a reálisnak vélt nettó havi összeg, amelyet ha fizetésként kapna egy kezdő, illetve egy szakorvos, biztosan nem menne külföldre. A kutatás ezt a kérdéskört is vizsgálta.

– A válaszadók fele szerint ez az összeg kezdő orvosoknál 200-300 ezer forint lenne. Több mint húsz százalékuk úgy véli, legalább 300-400 ezer forint nettó kezdő fizetés szükséges, 2 százalékuk pedig 500 ezer forint feletti fizetést szeretne. Mint szakorvosjelölt, a válaszadók 43 százaléka legalább 300-400 ezer forintot szeretne keresni, 34 százalékuk nettó 400-500 ezret, 10 százalékuk pedig félmillió forint felett – sorolja Girasek Edmond az adatokat.

A kutató szerint az elvárások egyáltalán nem irreálisak.

– Látható, hogy a legtöbben már a mostani fizetésük duplájáért Magyarországon maradnának. Ha ezt az összeget megkapnák, az még mindig feleakkora kiadás volna az államnak, mint a jelenlegi helyzetben, amikor az orvosok képzésére fordított összeg nem térül meg. (Egy egyetemista hatéves alapképzése 12 millió forintba, 26 hónapig tartó szakképzése pedig körülbelül 8 millió forintba kerül az államnak.) Sajnos a minisztériumnak nincs emberierőforrás-stratégiája. Hosszú távra kellene tervezni, hogy mennyi orvost képezzünk – hívta fel a figyelmet.

Kérdésünkre, miszerint a kutatások eredményeit figyelembe veszik-e a minisztériumban, Girasek Edmond úgy válaszolt, hogy a minisztérium még nem kérdezte meg a véleményüket.

Az egészségügyi ellátórendszer átalakítása (értsd: ágyszámleépítések, kórházbezárások) következtében 1500 orvos és 5000 kórházi szakdolgozó vesztette el állását. Nekik idehaza nehéz elhelyezkedniük. Az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) által tavasszal kiírt 500 millió forintos „Mobilitás 2007” program érdektelenségbe fulladt. A program célja támogatást nyújtani azoknak, akik munkájukat az ország távolabbi pontján lévő másik egészségügyi intézményben kívánják folytatni. Az OFA honlapján közzétett adatok szerint a meghirdetéstől eltelt négy hónap alatt mindössze huszonnégy orvos nyújtott be támogatást. Az adatokból látszik, a magyar orvosok belföldön, egyik településről a másikra nehezen mozognak. Ha menni kell, akkor inkább külföldre mennek.

Angliában nincs orvoshiány

Orvosaink leginkább a skandináv államokba és Angliába mennek legszívesebben gyógyítani. Svédországban egy kezdő orvos havonta nettó 850 ezer forintot keres, ehhez letelepedési hozzájárulás és családi pótlék jár, valamint ingyenes iskoláztatást biztosítanak gyermekeik számára. Angliában havonta nettó másfél-kétmillió forint a fizetés.

Edit két éve él Angliában és másfél éve rezidenskedik Leedsben. Rezidensi tanulmányait megszakítva hagyta itt Magyarországot.

– 2005-ben végeztem a SOTE-n. Talán a mi évfolyamunk volt az első, ahol már sokan kilátástalannak látták az orvosok helyzetét Magyarországon. Bár gyermekkorom óta gyermekorvos szerettem volna lenni, a hatodéves gyakorlatok teljesen kiábrándítottak – mesélte lapunknak a 27 éves fiatal orvosnő, aki államvizsga után férjhez ment, majd jelentkezett a rezidensképzésre.

Közben a férje állást kapott Leedsben, így már ő is ott próbált munkát találni. Ez nem sikerült, a fiatal pár mégis úgy döntött, itt hagyják az országot.

– Kezdetben nagyon nehéz volt, mert munkanélküli voltam egy idegen országban, nem tudtam, merre induljak el. Két hónap után sikerült elérnem, hogy fogadjon a helyi kórház főorvosnője. Elmondta, hogy angliai munkatapasztalat nélkül nem sok esélyem van. Felajánlott egy „clinical attachment” pozíciót, ami „fizetetlen gyakornoki megfigyelőt” jelent. Nehéz volt mind anyagilag, mind lelkileg ingyen dolgozni napi nyolc órát. Mégis visszajött a kedvem a gyógyításhoz. Öt hónap elteltével a főorvosnő közölte, hogy szülni megy egy orvos, és átvehetem a helyét. Azóta folyamatosan van állásom – mondta Edit.

A fiatal gyermekorvosnőt idén februárban Hullba helyezték át, amely kétórányira van Leedstől, ingázni lehetetlen.

– Nagy a fejetlenség az angol junior orvosképzésben. Eddig félévente állásinterjúztunk, de bevezettek egy új rendszert, amely a szakvizsga megszerzéséig garantálja az állást. Hatalmas volt a verseny a helyekért. Sikerült megkapnom egyet, de arról nem tudtam, hogy oda helyezhetnek, ahová ők gondolják, figyelmen kívül hagyva minden körülményt. Kérdésünkre, miszerint mit tanácsolna a külföldre vágyódó medikusoknak, elmondta, hogy Angliában senkit nem várnak tárt karokkal, mert nincsen orvoshiány.

– Ha sikerült álláshoz jutni, félévente költözködni kell. Bár betartják az EU munkajogi szabályait, jelenleg havonta egy, legfeljebb két hétvégém szabad. Igaz, volt évfolyamtársaimhoz képest jobb életszínvonalon élek, de az emberi és családi kapcsolatokat semmi sem pótolja. A spórolt pénzemet budapesti repülőjegyre költöm – mesélte Edit, aki elárulta, szeretne Magyarországra viszszatérni, de amíg nem születik gyermeke, mindenképpen Angliában marad.

Edit lapunknak elmondta, miben látja a legalapvetőbb különbséget a hazai és az angol egészségügyben.

– Otthon a professzor csak azért nem adja át a tudását a gyakornoknak, hogy ő zsebelhesse be a hálapénzt. Itt a főorvos addig magyaráz, amíg mindent meg nem tanulok, majd meghív egy kávéra. A beteg pedig hálapénz helyett letesz egy doboz csokit a nővérpultra. Angliában az erős orvosi kamara a magva mindennek. Ha egy orvos nem méltó a hivatására, jelenteni kell a kamarának, amely azokat az orvosokat is kizárhatja a tagjai közül, akik tudtak a visszásságokról, de nem jelentették – magyarázta Edit, aki szerint Magyarországon a fizetésemelés mellett a második legfontosabb egy erős orvosi kamara lenne.

Tudatos rombolás

Ágnes gyermekorvos-rezidens Szegeden, és komolyan tervezi a külföldi munkavállalást. Már állásinterjún is volt a párjával.

– Ha egyedül lennék, nem biztos, hogy külföldre mennék, hiszen csak október óta vagyok rezidens. Persze már most, 25 évesen is belelátok a haldokló magyar egészségügybe, de még talán nem gyülemlett fel bennem annyi pesszimizmus, hogy egyedül nekivágjak a világnak – kezdi a fiatal rezidens, aki elmondta, hogy csak a családja és a barátai tartják őt itthon. Még egy fontos dolgot említett. Anyanyelvén szeretné megtanulni a hivatását.

– Nekem ez tényleg hivatás. Gyermekkorom óta orvosnak készülök. Most, hogy teljesült, nem adnám fel egy jobban kereső állásért. Persze kicsit fájó látni, hogy a régi osztálytársaim még el sem végezték a műszaki vagy a közgazdasági egyetemet, máris többszörösét keresik, mint én valaha is fogom – magyarázta.

Kérdésünkre, miszerint milyen változások kellenének az egészségpolitikában, hogy a fiatal orvosok ne menjenek ki külföldre, úgy válaszolt, hogy a bérezést kell gyökeresen megváltoztatni, illetve jobban kell védeni az orvosok jogait.

– Az orvosok fizetése megközelíti a takarítónők bérét, ami megalázó. A közhiedelemmel ellentétben a mi szintünkön nincs paraszolvencia. Az csak a főorvosok szintjén létezik, ott viszont tetemes, ezért nincs is érdekükben megváltoztatni ezt a rendszert. Egy orvos gyakran küzd megélhetési gondokkal. Röhej, hogy 298 forintos óradíjért ügyel az orvos. A másik nagy probléma a megbecsülés hiánya. A betegnek mindenhez joga van, még lebunkózni is lehet az orvost, és az orvos ez ellen semmit nem tehet. Ha mégis tesz, beperlik. A lényeg, hogy ne kelljen feladnom régi nagy álmomat, a hivatásomat. Néha azt érzem, mintha szabályosan erre kényszerítenének – mondta lapunknak a fiatal gyermekorvosnő.

A minisztériumban jelenleg is zajlik a rezidensi rendszer felülvizsgálata. A tervek szerint 2008-tól az eddigi havi 300-330 ezer forintos támogatás helyett a jövőben csupán 70 ezer forintot fizetne az állam a rezidensképzésben részt vevőknek. A többi költséget azok a kórházak állnák, amelyek alkalmazzák a leendő szakorvosokat. Az EMK felmérése ezt a kérdéskört nem tárgyalta, mert a tervek a kutatás után láttak napvilágot.

Papp Magor, az Orvostanhallgatókat Képviselő Hallgatói Önkormányzatok Szóvivője szerint az egyetemisták félnek, hogy így az eddigi 700-800 rezidens helyett a jövő évtől csupán 200-nak lesz lehetősége a képzésre, mivel a magyar kórházak kétharmada likviditási gondokkal küzd. Az orvostanhallgatók szerint a rezidensképzés fizetőssé tétele tovább rontja a helyzetet, és növeli a külföldre utazók számát.

Bácsa Zsombor, 28 éves debreceni fogorvos rezidens szerint „tudatosan és szándékosan rombolják az egészségügyet.”

– Nem puskával ölnek meg, hanem egy képzeletbeli hurokkal a nyakunkon. Addig szorítják, ameddig vagy feladod és elmész, vagy beledöglesz – foglalta össze a Demokratának a rezidens orvosok választási lehetőségeit.

A fentiek fényében Gyurcsány Ferenc tanácsa, miszerint „El lehet innen menni, itt lehet bennünket hagyni, csak tessék”, a medikusok értelmezésében így módosul: „El kell innen menni, itt kell hagyni az országot”. Azaz, a külföldre kivándorlás nemcsak egy választható lehetőség lesz számukra, hanem végső megoldás.

Lass Gábor