„A szankciók bevezetése a brüsszeli elit döntése volt, nem az állampolgároké”
Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint az Oroszország elleni szankciók bevezetése a brüsszeli bürokraták és az európai elit döntése volt, azok mögött nem húzódik állampolgári felhatalmazás, amivel szemben a magyar kormány Nemzeti konzultációt indított, hogy az emberek elmondhassák a véleményüket.Szankciós politika, de meddig? címen tartott háttérbeszélgetést az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, Kovács István, valamint Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató a mai napon kezdődő kétnapos európai uniós csúcsról. Kovács István kijelentette: az EU szankciós politikája alapvetően elhibázott. Szavai szerint Európában sokan látják, hogy a szankciók károsak és a szakadék szélére sodorták Európát, de ezt nem követik tettek. Az unióban – folytatta – Magyarország az egyetlen, amely szavak és tettek szintjén is „fellép az őrület ellen”. Európában – Magyarországon kívül – az emberek nem mondhatják el őszintén a véleményüket a szankciókról – hangoztatta, majd mindenkit arra buzdított, hogy töltse ki a kérdőíveket.
Mint mondta, az EU-s csúcson az ukrajnai háború és annak következményei szerepelnek napirenden, a tanácskozásra az Európai Bizottság (EB) javaslatokkal, például a gázársapka tervezetével is készül. E javaslatot több tagállam, köztük Magyarország, Németország és Hollandia sem tudja elfogadni – jelezte.
Kovács István értékelése szerint a gázársapka valójában egy újabb szankció, amit piacszabályozó intézkedésnek neveznek. Kitért arra is, hogy az az LNG-re nem vonatkozik, ami azt mutatja, hogy az orosz gázra irányuló intézkedés lenne. Hozzátette: az energiaellátás-biztonságról szóló EB-javaslat, amely alapján a közös gázbeszerzés irányába mozdulnának el a tagállamok, közgazdasági szempontból is hibás elképzelés. Majd a közös vakcinabeszerzés tapasztalatait hozta fel párhuzamként az igazgató, aki emlékeztetett rá, hogy azt az EB elnöke, Ursula von der Leyen a magántelefonjáról sms-ezve intézte. Kovács István úgy vélte továbbá, hogy a közös energiabeszerzés a tagállamok szempontjából nem kecsegtet nagy reményekkel, és a tervezetet az energiaunió megvalósításának első lépésként értékelte.
Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató az eseményen a többi között arról beszélt, hogy megkezdődött a vita az Európai Parlament (EP) 2023-as programjáról, majd az ukrajnai háború nyomán előállt válság kezelését a migrációs válság „félrekezeléséhez” hasonlította, mondván Brüsszel korábban a közös kvótát, most pedig energetikai szankciókat akar a tagállamokra erőltetni. Értékelése szerint a szankciók nem érték el a céljukat és a háború árát egyre inkább az európai családok fizetik meg. Példaként említette, hogy az EP baloldali politikusai megszólalásukban egyszer sem mondták ki a béke szót, közben pedig a közelmúlt olasz és svéd jobboldali választási győzelmei, illetve a szuverenista, jobboldali, nemzeti-konzervatív erők megerősödése miatt „demokratikus ellenállóképességi eszközért kiáltanak”.
Kovács Attila szólt arról is, hogy az európai közhangulat kezd szembe fordulni a Brüsszelben elvárt iránnyal katonapolitikai és gazdasági értelemben is, eközben pedig a vakcinabeszerzések miatt a korrupció árnya vetül az EU legfelsőbb vezetőségére. Az uniós kutatási igazgató a háború kapcsán úgy vélekedett, hogy míg az Egyesült Államok a saját érdekeit képviseli a konfliktusban, addig Európa érdekeit azonban senki, majd azt hangsúlyozta, hogy az EU-nak békére van szüksége.
