Válaszúton

Akik elhitték Szili Katalin és Karsai József színjátékát, most bizonyára csalódottak, a szkeptikusok viszont mondhatják, kutyából tényleg nem lesz szalonna. Jelenleg senki sem tudja, hogy valójában mi lesz, de Horváth Ágnes cselekedete – pezsgőt bontott saját nemzete megnyomorítására – minden bizonnyal példátlan. A „mezei” szocilisták egyébként saját sorsuk miatt is rosszul döntöttek, hiszen a kormány bukása után rajtuk is átlép a történelem. Szili és Karsai pedig saját választóiktól fogják megkapni méltó büntetésüket megvetés formájában. Ne legyünk azonban igazságtalanok, hiszen kormányok jönnek-mennek, de a baloldali értelmiségnek is el kell majd számolnia. A NapTV-s riporterek persze nyilván kitartanak majd az utolsó állami forintig, de itt van ez a majd másfél száz ember, aki pár nappal az új egészségügyi törvény megszavazása előtt írt a kormányfőnek protestáló levelet. Ők maguk sem gondolhatták komolyan, hogy a levelük bármit is megváltoztat, így a tettük kizárólag önigazolás. Ezeknek az embereknek az őszödi beszéd után kellett volna megszólalniuk, de nem tették, így a hazugság pártjára álltak, ezért nincs rá erkölcsi alapjuk, hogy megírjanak egy ilyen „mosom kezeimet” levelet. Különösen a levél két prominens alakja, Tamás Gáspár Miklós és Ferge Zsuzsa szégyellheti magát. Igaz, TGM már annyi badarságot nyilatkozott, hogy senki sem veszi őt komolyan, de Ferge Zsuzsa mégis más. Emlékszem, mikor a kilencvenes években arról mesélt, hogy milyen boldogság volt látni a hatvanas években, hogy a legkisebb alföldi tanyákon is kigyulladtak a fények. Ugyanez a Ferge Zsuzsa most nem veszi észre, hogy napjainkban, különösen az idősebb emberek házai esténként sötétbe borulnak, mert spórolnak az árammal. A mosógépet már legfeljebb csak nagymosáshoz használják, a fürdés gyakoriságáról inkább szemérmesen hallgassunk. A mélyhűtőt eladják, mert a szégyenérzés miatt a lakásuktól távol eső hentesnél hús gyanánt vásárolt csirkeláb elfér a kis hűtőben is. Ezek a történések az ország számtalan részén előfordulnak. Nem a mélyszegénységben élők cselekednek így, hanem azok, akik nem akarnak még szegényebbek lenni. Az előbbieknek egyébként nincs is mit kikapcsolniuk. Ezeket a szomorú élethelyzeteket azonban sem a filozófus úr, sem szociológus hölgy nem vette észre, és csak akkor szóltak, amikor már nagyon nagy volt a baj. Ezért számukra már nincs válaszút, el kell tűnniük a közéletből. Annyi év nemtörődömségét nem teszi semmissé egyetlen, későn született levél! Forgó Irén, Miskolc

Bolsinsztvo

A parlament elfogadta a többség (oroszul bolsinsztvo), a kormánypártok egészségbiztosítási javaslatát. A győztesek most egy-két hétig tapsikolnak, dáridóznak, de azután el kell kezdeni a törvény részletes kidolgozását, és mint tudjuk, az ördög a részletekben rejlik. Furcsa egy módi! Előbb elfogadják a törvényjavaslatot, és csak utána határoznak abban, hogy mit is fogadtak el. Én ezt vak szavazásnak nevezem és mélységesen elítélem. A posztkommunisták jelenlegi „diadala” pirruszi győzelem S kérdés, hogy az 1%-os meg a 13%-os pártok koalíciója képes lesz-e győzelemre vinni az ügyét a gyakorlati megvalósítás során. És ha mindez sikerül, egyetlen tollvonással eltörli-e a Fidesz az új betegbiztosítást hatalomra jutása esetén. Az MSZP-SZDSZ pillanatnyi győzelméhez erő és gazdagság szükséges. De hát mitől ilyen erősek a jelenleg regnáló elvtársak? Tudjuk, hatalmukat és megtollasodásukat az oroszok bejövetelének és a szovjet megszállásnak köszönhetik. A burzsuj-elvtársak, vörös tagkönyvesek a szovjet szuronyok segítségével (és nem választások útján) kerültek hatalomra és a pufajkás, fegyveres párthadseregükre támaszkodva kerültek kiváltságos helyzetükbe. Kapcsolati tőkéjüket ilyen módon, gazdagságukat pedig rablóprivatizáció során szerezték meg. (Bár a népi bölcsesség szerint ebül szerzett jószág ebül vész el.) Nem kell hát különösebb éleslátás ahhoz, hogy az egészségügyi törvény megszavazása mögött közvetve és áttételesen a szovjet szuronyok villogását lássuk. Kövér Károly, Szeged

Sértés

Bemutatkozom. Középkorú baktalórántházi váltókezelő vagyok. Nem politizálok, de figyelemmel kísérek minden olyan problémát, amely a kisemberek sorsát érinti. Tévét ritkán nézek (a magyar tévén 30-40 éve változatlan arcokat látok), a gagyi tévék alpári, erkölcstelen adásai bosszantanak. Azt pedig az én pénzemért ne az UPC határozza meg, hogy mit nézzek. November vége tájt egy nap véletlenül bekapcsoltam az MTV-t. A vasút és az egészségügy reformjáról, annak hasznosságáról győzködte Bánó szerkesztő úr az ez ellen sztrájkot szervező szakszervezet vezetőjét, Gaskó Istvánt. Bár Bánó úr arrogáns stílusa bosszantott, nem kapcsoltam ki. Valami Ferge Zsuzsa nevű professzorra hivatkozva védte a kormány a vasutat, egészségügyet szétverő tervet. Itt kezdtem figyelni. A professzor asszony honnan ismeri jobban a vasút problémáit, mint én, aki évtizedek óta benne élek? És akkor sértett meg személyesen Bánó úr, amikor azt mondta Gaskó úrnak: „Csak nem gondolja, hogy a baktalórántházi váltókezelő jobban látja a vasúti reform problémáját, mint Ferge Zsuzsa?” Gaskó úr válasza gyorsan jött: „A baktalórántházi váltókezelőnek is van annyi esze, mint Bánó úrnak!” Először mosolyogtam a válaszon, majd tovább gondolva azon is megsértődtem. Csak annyi eszem lenne, mint az évtizedek óta napraforgóként mindig az ügyeletes balos kormányokat kiszolgáló szerkesztőnek? Nem. Józan paraszti eszem mindig meg tudja állapítani, ki épít és ki rombol. Amíg Baross Gábor évtizedekig építette a világhírű magyar vasutat, azt egy balkézről szerzett orvosi diplomás, Kóka nevű gazdasági miniszter egy év alatt tenné tönkre. És aki ehhez csahol, az se különb. Egy baktalórántházi váltóőr

Peches beteg

– Pedig hogy szerette a sült csirkecombot párolt zöldség körettel! És tessék, mire sorra került volna a műtétje, elhunyt. Korábban ő még a kórházi káposztás cvekedlihez volt szokva, most pedig már két menüből is választhatna. Hogy ezt nem érhette meg, szegény! Itt hagyott minket, azelőtt, hogy jól teleette volna magát finom ételekkel – államköltségen. Ha nem ilyen sokára sorolták volna be az operációját, még kaphatott volna mignont meg akár banánt is. De nem is méltányos ez így. Úgy kéne, hogy aki várólistán van, legalább időnként, egy két napra befeküdhessen erre az új kórházi ellátásra. Mert ugye ha a beteg elhalálozik a műtét kiírt ideje előtt, akkor természetszerűleg joghátrányba kerül a szerencsésebb – vagy szívósabb – betegtársaihoz képest. Ez pedig nincs rendjén – úgy esélyegyenlőségileg. Nem is értem, hogy ez még nem tűnt fel valamelyik illetékes ombudsmannak. Minden nyomorultnak joga van erre az új, fejedelmi kosztra, attól függetlenül, hogy mikor gyógyítják meg, vagy hogy egyáltalán meggyógyítják-e. Mert tényleg nagyon jó ez az új egészségügyi reform, de ezt a kis hibáját – ami természetesen csak a gyakorlati megvalósításban derülhetett ki – mielőbb orvosolni kellene. Keszthelyi István, Bp.

Vészharang

Hátha valaki csak kutyafuttában olvasta el és nem érzékelte Bajnai Gordon vészjósló felkiáltásának a lényegét, ezért azoknak visszaidézem: „Ha a roma közösség nem kapcsolódik be a mainál nagyobb mértékben az adófizetés, a munkavállalás folyamataiba, akkor ezt az elöregedő társadalmat már nem lesz aki eltartsa.” Magyarok! Már a 24. órában vagyunk. Ha nem szedjük össze gyorsan magunkat, még a végén saját hibánkon kívül fogunk kipusztulni! Kónya Béla, Bp.

Kvóta

A koalíció törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben: a jövőben az országgyűlésben a képviselők fele legyen nő. A törvényjavaslat megbukott, mert nyilvánvalóan féloldalas. A javaslatot úgy kellett volna megfogalmazni, hogy a képviselők fele legyen nő a jövőben, de a kvóta miatt a parlamentből kikerülő férfi képviselőknek a jövőben gyermeket kell szülniük. Lehet hogy így megszavaznák a törvényt? Tóth László, Bp.

Lehetőség

A társadalombiztosító privatizálásának egyetlen vívmánya, hogy kényszerítés nélkül, szabadon megválaszthatjuk: melyik multinacionális biztosító extraprofitját kívánjuk gyarapítani. Németh Andor, Bp.

Megoldás

Igaza volt Tőkés Lászlónak, amikor a rendszerváltás tájékán azt mondta: „Erdély kérdését a magyar anyák megoldhatnák.” Tőkés bölcsességét igazolandó ott van Koszovó. Az albán anyák teleszülték Koszovót és nyertek. Tőkés szavait megfogadva ma Erdélyben sokkalsokkal több magyar lenne. De hát mi magyarok vagyunk és itt is, ott is fogyatkozunk. A létszámbeli gyarapodáshoz egy egészen másmilyen Magyarország, illetve anyaország kéne! Id. Miskolci Ferenc, Nagymaros

Harisnya

A Magyarok Nyilai Felszabadító Hadseregről csak Csintalan Sándor megverése kapcsán hallottunk először. Ma már tudjuk, hogy dobáltak Molotov-koktélt is. Az a kérdésem, mikor, milyen célból alakultak, kik a szervezők és a vezetők. Vegyék le a fekete harisnyát a fejükről, mutassák meg az arcukat, ismertessék a néppel a céljaikat, mint tette ezt a Magyar Gárda (harisnya nélkül), különben csak remélni lehet, hogy nem az ÁVH utódjaként szerveződtek! Czető Lászlóné, Bp.

Közlekedj okosan!

Eddig is tudtuk, hogy a magyar nép találékonyságban felülmúlhatatlan, ám ami most történt, az minden bizonnyal páratlan a nagyvilágban: egy hazai cég önmaga ellen indított reklámhadjáratot. Történt ugyanis, hogy a BKV egy olyan filmet tett fel az internetre, amelyen egy mindössze öt-hat utassal furikázó villamos látható, igazolandó, hogy az adott szakaszon közlekedő járatot ritkítani kell. Aztán hogy a járatritkítástól a sínek felszedéséig mennyi idő telik el, az nyilván attól függ, hogy mikor akarják Budapesten felépíteni a sokadik plázát. Mindezen persze nem kell annyira csodálkoznunk, hiszen a BKV csak azt teszi, amit a kormány: harcol az esélyegyenlőségért. Nehogy már csak a vidéki ember ne juthasson el A-tól Big, hadd tudja meg a székesfőváros lakosága is, hogy hol lakik az Úristen. Igazuk bizonyítására megszólaltatták a Miskolci Közlekedési Vállalat agytrösztjét is, aki készségesen elmondta, hogy a járatritkítások és a tarifa 40 százalékos emelése busás hasznot hozott a cégnek. Arról, hogy a miskolciak azóta naponta szentségelnek, az illetékeseknek nyilván nincs tudomásuk, hiszen a káromkodás nem hallatszik be a városvezetők légmentesen elzárt luxusautóiba. A tömegközlekedés tönkretételével egyébként Miskolc elveszítette az egyetlen olyan szolgáltatását, amelyben pedig az első volt az országban. A felsoroltakból jól látható, hogy a szoclib önkormányzatok egymástól is tanulják a rossz példát. Arra azért kíváncsi leszek, hogy mikor veszik észre: az irdatlan rombolásuk következtében már ők maguk is ott vannak a romok alatt. Juhász Margit, Miskolc