„Pozitívnak látjuk az ügy magyarországi előrehaladását, és úgy véljük, hogy ott, akárcsak Törökországban, a ratifikálási eljárás hamarosan a végére ér, és a parlament szavaz az ügyben” – mondta a svéd diplomácia vezetője. Hozzátette: „nincs okunk azt gondolni, hogy ne kapnánk bíztató választ a budapesti Országgyűléstől”. Egy október elején kelt, Törökországnak címzett levélben Svédország biztosította Ankarát, hogy „konkrét lépéseket” tett azon aggályok elhárítása érdekében, melyek miatt Törökország fenntartotta vétójogát a svéd és finn NATO-csatlakozás kérdésében.

Hirdetés

A Reuters hírügynökség birtokába jutott levélben a svéd vezetés 14 pontban szedte össze azon bizonyítékokat, melyek igazolják, hogy Svédország „teljes mértékben elkötelezett” a júniusban Törökországgal és Finnországgal közösen aláírt memorandumban foglaltak végrehajtását illetően. Ezen intézkedések között szerepel például, hogy a svéd terrorelhárítás, a Sapo „megerősítette a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ellen folyó munkáját”, sőt a Sapo vezetősége múlt hónapban még Törökországba is ellátogatott, ahol a török Nemzeti Hírszerző Ügynökséggel (MIT) tárgyalt.

A PKK-t Törökország, az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetként tartja számon, Ankara ennek ellenére azzal vádolta a NATO-csatlakozás előtt álló két észak-európai országot, hogy támogatják a szélsőséges csoport működését. A júniusi török-svéd-finn megállapodásban Törökország egyebek között a PKK-val kapcsolatban 73 ember kiadatását követelte Svédországtól. A levélben leírják, hogy ezek a folyamatok is elkezdődtek, Svédország pedig készen áll „a függőben lévő, terrorista cselekedettel gyanúsított emberek gyors és alapos kiadásáról tárgyalni”.

Ulf Kristersson svéd kormányfő hárompárti koalíciós kormánya a hét elején alakult meg. Az újdonsült miniszterelnök a NATO-csatlakozás prioritásának nyomatékosítása nevében találkozót kért a török elnöktől, aki pénteki televíziós nyilatkozatában nyilvánította ki tárgyalási szándékát Kristenssonnal.

Korábban írtuk