Dupla bér a semmiért

Klientúraépítés a fővárosban

80 százalékkal, duplájára, sőt a BKV esetében még annál is jobban emelték a fővárosi cégek vezérigazgatóinak fizetését. A milliót jócskán meghaladó havi jövedelmeket akkor kezdi fizetni a város, amikor minden korábbinál nehezebb gazdasági helyzetben van: pénzügyi hiánya eléri a 47 milliárd forintot, adóssága a 163 milliárdot. Ráadásul a cégek vezetőit csupán fél éve nevezték ki, tavalyi évre szóló pénzügyi mérlegük nincs, vagyis áttekinthetetlen, megérdemlik-e a magasabb bérezést. A BKV elmúlt negyedéves botrányait tekintve aligha.

Az eddigi 667 ezer forintról 1,5 millió forintra nő a BKV vezérigazgatójának fizetése. Szintén 667 ezerről 1,25 millióra ugrik a Főtáv és az FKF (Fővárosi Közterület Fenntartó) első emberének havi fixe. Az eddig 552 ezret kereső egyéb fővárosi cégek (kertészet, fürdők, Vidám Park, ingatlankezelés, temetkezés) csúcsvezetői pedig 930 ezer forinttal örvendeztethetik meg családjukat.

A bérekről szóló döntést zárt ülésen a Főváros Gazdasági Bizottsága hozta. Anélkül, hogy konzultáltak volna más bizottsággal, sőt anélkül, hogy a különböző pártok fővárosi politikusai egyáltalán értesültek volna az előterjesztésről. Amit egyébként utólag még az MSZP-frakció is nehezményezett.

Évi 36 millió

– Legalább egy nagyobb bank osztályvezetői szintjének megfelelő jövedelmet kell biztosítani a fővárosi tulajdonú cégek vezérigazgatóinak. Másképp Budapest nem kap megfelelő menedzsereket – indokolta a döntést Demszky Gábor.

A szintén SZDSZ-es Lakos Imre, a Városüzemeltetési Bizottság elnöke azonban egész másképp vélekedett a hirtelen béremelésről.

– Rossz döntés volt. Rettenetesen boszszant a gazdasági bizottság döntése – nyilatkozott az egyik televíziós csatornán.

Bár a döntést a gazdasági bizottság hozta, valójában a béremelésről szóló előterjesztést Hagyó Miklós városüzemeltetési főpolgármester-helyettes és Ikvai-Szabó Imre, a gazdasági ügyekért felelős helyettes vezető terjesztette a képviselők elé. Hagyó a döntés másnapján közleményt adott ki, amelyben arra hivatkozik: mivel a fővárosi cégeknél tavaly elmaradt a béremelés, a mostani többletet a 2006-os évhez kell viszonyítani. S a vezetők teljes kereseti lehetőségét figyelembe véve az emelés nem több 10 százaléknál. A fővárosi cégek csúcsmenedzserei ugyanis eddig éves keresetük 150 százalékát vihették prémiumként haza, mostantól ez a lehetőség 100 százalékra csökken. Sőt, a főpolgármester-helyettes szerint bizonyos cégek vezetőinek így nem is nő majd az éves összjövedelme. Például Antal Attila BKV-vezérigazgatónak sem.

Az igazsághoz azonban hozzátartozik: a prémiumot erős túlzás a fix jövedelmi elemek között emlegetni. Hiszen ezt – a tulajdonos döntése alapján – valaki vagy kiérdemli, vagy nem. Ráadásul ha utánaszámolunk, kiderül: a BKV vezetőjének eddigi 8 milliós éves alapfizetése és 12 milliós prémiumkerete 18 milliós alapra, és további 18 milliós prémiumra nő, vagyis összességében az eddigi 20 millió helyett 36 milliót vihet haza. Vagyis akár alapfizetésben, akár prémiummal kiegészítve nézzük: a BKV vezérigazgatójának jövedelme vagy két és negyedszeresére, vagy – 20 százalék híján – duplájára nő.

Mindennek tükrében ma már szerénynek tűnnek Aba Botond korábbi, kedélyeket borzoló prémiumai. Amíg még „bent volt a pikszisben”, Aba Botond ugyanis 2002, 2003 és 2004-ben rendre 20, 2005-ben 13 millió forint prémiumot kapott a városvezetéstől.

Miközben a BKV 2002-2005 között rendre 22-26 milliárd forint közötti éves veszteséggel zárt. Sőt Aba Botondot még utolsó évében, 2006-ban is 10 milliós jutalommal díjazta a BKV – ezt a társaság igazgatósága egy nappal azután szavazta meg, hogy a Főpolgármesteri Hivatalban bejelentették Aba felmentését. Ráadásul az évtized első felében felvett prémiumok összege arra is rávilágít: nem feltétlenül igaz, hogy a vezérigazgató éves fizetésének „csak” 150 százalékát kaphatta. Eszerint ugyanis a vezérigazgató maximum 12 milliót kaphatott volna.

Antal Attila mostani 833 ezer forintos fizetésemelése és 18 millió forintos prémiumkerete mellett sokatmondó összehasonlítás: egy átlagos BKV-dolgozó tavaly 12 ezer forint jutalomban részesült, idén pedig 7100 forintos bérfejlesztést ad a cég vezetése – ennek kiharcolásáért is sztrájkkal kellett fenyegetnie a szakszervezetnek.

Hatalomváltás után

Kevesen tudják, hogy a 20 fővárosi tulajdonú cég élén szinte kivétel nélkül új menedzserek állnak. Alig több mint fél éve, tavaly májusban szintén a gazdasági bizottság döntött a korábbi, másfél évtizeden át irányító vezetők felmentéséről. A döntések összefüggésben álltak a Városházán zajló hatalmi harcokkal. A városüzemeltetési ügyekért felelős főpolgármester-helyettest, Vajda Pált ugyanis 2006-ban Hagyó Miklósra cserélte a szocialista párt. Ő pedig más embereket akart a vezérigazgatói székekben látni. A 20 cégből csupán a kéményseprők, a Főkert és a temetkezési vállalat élén maradhatott meg a korábbi vezető. Hogy a váltás mennyire fontos volt az új főpolgármester-helyettesnek, bizonyítja: a rendszerváltozás óta első ízben kivették a Fővárosi Közgyűlés kezéből a kinevezés jogát, hogy a bizottság önhatalmúlag – ráadásul pályáztatás nélkül – ültethesse székükbe az új vezetőket.

A mostani fejlemények azt mutatják: az új menedzserek sikerrel lobbiztak kinevezőiknél. Féléves munka után úgy sikerült megdupláztatniuk fizetésüket, hogy jószerivel mérni sem lehet teljesítményüket. A cégek pénzügyi beszámolói ugyanis hónapokkal később, májusban készülnek csak el.

Bizonyos részadatokból ugyanakkor arra lehet következtetni: az új vezetők nem hoztak jelentős változást a fővárosi cégek életében. A tavaly januárban megváltóként emlegetett BKV-vezér, Antal Attila például azt ígérte: 2007-re eltünteti a cég veszteségét. Ehhez képest a legutolsó vezérigazgató-helyettesi tájékoztatók szerint 8,9 milliárd forint lesz a társaság hiánya. Ráadásul az utóbbi negyedévben sorra robbannak ki az újabb és újabb BKV-s botrányok. Járatritkításról, remízek eladásáról, soha nem látott jegypénztári sorokról szólnak a hírek. Miközben tavaly és idén is messze az infláció fölött, 13 százalékkal nőtt a társaság viteldíja. Sőt, a jegyárak esetében 24, illetve 17 százalék volt az emelés. A társaság pénzügyi hatékonyságára beszédes szám: tavaly a 13 százalékos díjemelés ellenére mindössze 0,8 százalékkal sikerült növelni a cég bevételeit. Nem sikerült megállítani az utasok számának évek óta tartó, évi 2 százalékos csökkenését sem. Jellemző, hogy novemberben a társaság arról készített – a járatritkítást előkészítő – kampányfilmet: mennyire kihasználatlanok járatai. Az utazóközönség okkal érzi úgy: legfeljebb a 13 százalékos tarifaemelés indokolja Antal Attila fizetésének megduplázását. Merthogy ebből telik rá…

Szintén nehezen magyarázható a Fővárosi Gyógyfürdők és Hévizei Rt. vezetőjének fizetésemelése. A társaságnál ugyanis épp néhány hete robbant ki a botrány: az alkalmazottak jelentős része saját zsebre dolgozik, a hivatalos jegyárusítás megkerülésével napi több millió forinttal károsítják meg a társaságot. A FKF esetében megint érdemes feltenni a kérdést: mit tett az új vezető azon kívül, hogy 13,7 százalékkal emelte a szemétszállítás díját? S nem etikátlan-e ilyen jelentős lakossági tehernövelés mellett kétszer akkora fizetést zsebre rakni?

Csupán a Főtávnál mondható el: a fél évvel korábbi személyi váltás eredményeként tényleg megmozdult valami. Decemberben kiderült: a fővárosi lakásokban akár olcsóbb is lehet a fűtés. Januárban elmaradt a távfűtési díjak szokásos emelése, sőt a Főtáv a korábbi 48 százalékról 35-re csökkentette a számlán belül az alapdíj arányát. Ez a főpolgármester szerint a számlák összegének mintegy 8 százalékos mérséklésével ér fel.

Bár a fővárosi cégek vezérigazgatóinak személyében csak egyetlen esetben fedezhető fel direkt politikai kötődés (a Fővárosi Ingatlankezelő vezetője Gáspárdy Gergely szabad demokrata képviselőjelölt), a felügyelő bizottságok, igazgatósági tagok körében annál többen vannak a szabad demokraták és szocialisták fővárosi szervezeteiből (lásd táblázatunkat).

Csőd szélén a város

A fizetésemelésekre ráadásul pont akkor került sor, amikor kiderült: Budapest minden korábbinál rosszabb pénzügyi helyzetben van. A főváros csak pár hete adta el Elmű-részvényeit, és máris a Főgáz értékesítése van napirenden. Az indoklás szerint Budapest már a korábban vállalt beruházások önrészét sem tudja biztosítani, ezért van szükség az értékpapírok eladására.

Valójában már az elmúlt években is csak intenzív hitelfelvételekkel tudta biztosítani működőképességét a főváros. A Moody’s elemzése szerint 2001-2007 között Budapest adósságállománya éves átlagban 27 százalékkal bővült. A 2003-as 79 milliárd forint például 2005-re 112 milliárdra emelkedett, majd 2006-ban még tovább, 152 milliárdra. Atkári János, a kegyvesztetté vált főpolgármester-helyettes többször figyelmeztetett: nem telik a fővárosnak a korábban megfogalmazott beruházási tervekre.

Tavaly pedig már a Városháza is elismerte: 173 milliárd forint hiányzik a tervezett beruházások és felújítások összegéből. Mindeközben egyre nagyobb terhet jelentenek az elmúlt években felvett kölcsönök: a fővárost sújtó adósságszolgálat idén eléri a 22, jövőre a 25 milliárd forintot.

Demszky Gábor szavai szerint a főváros már 2006 óta tervezi, hogy piaci alapokra helyezi cégvezetőinek bérét. De valóban pont most volt erre szükség?

Kárász Andor

Pártkatonák a fővárosi cégek vezetésében