Kérjük, próbálkozzon később

A várólistás beteg interneten tájékozódhat

Az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapján (www.ebf.hu) már megtalálhatók azok az úgynevezett várólisták, amelyeken az olvasható, hogy egy-egy kórházban bizonyos műtéti beavatkozásokra mennyit kell a betegeknek várniuk. A kórházak és szakrendelők október óta havi rendszerességgel küldik a várólistákkal kapcsolatos adatokat a felügyelethez, mivel az egészségügyi tárca hat területen, a szemészet, az ortopédia, a sebészet, a kardiológia, az urológia és a nőgyógyászat területén írta elő kötelező várólisták felállítását.

A várakozással a beteg gyógyulása kockázatossá válhat, ezért az adatokat havonta kell frissíteni, ám ha valamelyik kórház ezt elmulasztja, havi finanszírozásának két százalékát visszatartják, ami akár több 10 millió forint is lehet. A kirívóan hosszú várakozást előíró listákat vezető intézményekben a felügyelet megvizsgálja, mi lehet az oka a betegek megvárakoztatásának. A tervezett ellenőrzés az egészségügyi intézmények tizedét érintheti.

A sürgősségi ellátásban tilos várakoztatni a beteget, ott nincs helyük a várólistáknak. Más esetekben, a csípőprotézis- vagy szürkehályog-műtétnél, ha nem jár nagy veszéllyel, akár egy évnél is többet kell várni. Tavaly nyárig, a transzplantációtól eltekintve, Magyarországon szinte azonnal vagy nagyon rövid időn belül hozzájutottak a betegek a műtétekhez. A kórházi férőhelyek számának szűkítése, valamint a tavaly júliusi, „az egészségügyi kassza védelmében” hozott miniszteri rendelet azonban megváltoztatta a helyzetet. Az úgynevezett volumenkorlát hatására megjelentek a hosszabb várólisták. A leggyakrabban a mozgásszervi és a szívbetegeknek kell hónapokat, néha több évet várniuk. A legrosszabb helyzetben az Országos Gerincgyógyászati Központ betegei vannak, nekik bizonyos műtétekre négy, öt, egy gerincstabilizáló műtétre akár hat évet is várni kell. Ezt az intézményt a listán a Pécsi Egyetem Ortopédiai Klinikája követi, igaz, a várakozás ott csak négy hónap. Ez az ellátás öt nap alatt is elérhető, ha valaki a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházát választja. Szintén kirívóan sokat, ezernégyszáz-hatvan napot, vagyis pontosan négy évet kell várni a Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézetében egy térdprotézisműtétre. Ugyanerre a műtétre a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórházban kilenc, a Békés Megyei Önkormányzat Pándy Kálmán Kórházában pedig tizennégy napot kell várakozni. Több mint három év a várakozási idő a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórházban a csípőprotézis-beültetésre, míg például a Cegléden, a Toldy Ferenc Kórház-Rendelőintézetben csak tizenöt nap. Az egyes intézmények közötti különbséget mutatja még az is, hogy amíg a mátészalkai kórházban a szürkehályogműtétre egy-két napot kell várni, addig az Állami Egészségügyi Központban ez az idő százötven nap. A miskolci megyei kórházban két hónapot kell várni az MRI-re, a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórházban viszont már a bejelentkezés után két nappal elvégzik a vizsgálatot.

A várakozási idők hosszúságát illetően felügyelet elnöke utalt arra, hogy az Európai Unió országainak egészségügyi szolgáltatását is vizsgáló European Health Consumer Index szerint Magyarországon, csakúgy, mint az EU tagállamainak felében, a nem sürgős műtétek esetében száz betegből csak ötvenet tudnak ellátni kilencven napon belül.

– A betegnek joga van tenni annak érdekében, hogy rövidebb idő alatt kapja meg az ellátást – szögezte le Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosításai Felügyelet elnöke.

A háziorvosnak, illetve a beutaló orvosnak van lehetősége egyeztetni a beavatkozásra rövidebb határidőt vállaló intézménnyel arról, hogy ők fogadják-e a beteget.

A törvények megkülönböztetnek központi és intézményi várólistákat. A központi várólisták országos listák, ezeket néhány nagy költségű ellátás (PET/CTvizsgálat és Gamma Sugársebészet) és a szervátültetések (transzplantációk) esetében kell alkalmazni.

Az alábbi transzplantációs listák működnek: szív, máj, tüdő, vese, hasnyálmirigy, felnőtt csontvelő, gyermek csontvelő. Ezek a listák az egyéni kódot és listára kerülés dátumát tartalmazzák, és az Országos Vérellátó Szolgálat honlapján érhetőek el. Mivel a szervátültetés esetében fontos szempont a donor és a szervet kapó személy közötti minél magasabb fokú egyezőség, az ellátás időpontját döntő mértékben ez, és nem a várólistára kerülés időpontja határozza meg. A transzplantáció témakörében, így például a követett eljárásrendről és a kiválasztási szempontokról részletes információs anyagok találhatók a Magyar Transzplantációs Társaság honlapján.

Az intézményi várólisták ott alakulnak ki, ahol valamilyen szűkösség áll fenn. Ez a szűkösség lehet személyi jellegű, például kevés az orvos, infrastrukturális jellegű, például csak egy műtőblokk van, vagy finanszírozási jellegű, például csak bizonyos számú vizsgálat után kap az intézmény térítést. Az intézményi várólistákat ellátásonként, illetve beavatkozás típusonként célszerű vezetni. Ha a várólistán szereplő beteg ideiglenesen alkalmatlan, például más betegség miatt az ellátás igénybevételére, akkor – várólistás pozíciójának megtartása mellett, szintén módosulhat az ellátás sorrendje. Az egyes várólisták esetében a listára való fel- és lekerülés szabályait, valamint a sürgős szükség meghatározását a várólista protokolloknak kell tartalmazniuk. Ezeket a protokollokat ellátástípusonként országosan egységesen kell meghatározni. Amíg az ellátások esetében ilyen protokollok nem állnak rendelkezésre, jelenleg ez a helyzet, addig az egyéb országos szakmai irányelveket, illetve az ezek alapján készített helyi, azaz intézményi szabályokat, eljárásrendeket kell alkalmazni.

Ezek a szabályok nyilvánosak, tehát a biztosítottak számára megismerhetőnek, elérhetőnek és közérthetőnek kell lenniük. Az interneten megjelenő várólistán egyértelműen jelezni kell a beteg egyéni kódja mellett a listára való felkerülés időpontját, a listán elfoglalt helyet, az ellátás várható időpontját, a listáról való lekerülés időpontját.

R. P. A.

Intézményi várólisták elérhetősége