A baloldal megint rátelepedett a pedagógusok tüntetésére
„Szolidaritási tüntetést” tartottak a tanárokért az Adom Diákmozgalom és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös szervezésében vasárnap, az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján Budapesten.
A demonstrálók a Kálvin téren gyülekeztek, majd a Szabadság hídon keresztül átvonultak a Műegyetem rakparton felállított színpad elé.
Nagy Erzsébet, a PDSZ képviselője ott arról beszélt, hogy ma már nemcsak a magasabb pedagógusi bérekért, a tanári munkaterhelés csökkentéséért küzdenek, hanem a jogellenes munkáltatói intézkedések ellen is. Ezekkel ugyanis megpróbálják „lenyomni” az elégedetlenséget – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a pedagógusok sorra hagyják ott a tanári, tanítói pályát, ennek következtében mára kezelhetetlenné vált a tanárhiány.
„Ezt mindenki látja, ám a kormány a füle botját sem mozgatja” – fogalmazott.
Azt követelik egyebek mellett, hogy a pedagógusok bérének számítását az aktuális minimálbérhez igazítsák, legyen újra kötelező óraszám, és legyen túlóra, a kormány kompenzálja a többletmunkát – mondta.
Nagy Erzsébet ismertette a diákok összefogásával létrejött Egységes Diákfront követeléseit: megoldást a tanárhiányra, használhatóbb tananyagot, élhetőbb iskolai körülményeket, a sztrájkjogot visszaadását, figyelmet az oktatásra.
Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azt hangsúlyozta, a bérrendezés szükséges, ám nem elégséges ahhoz, hogy az oktatás problémái megoldódjanak. Közölte, egy kezdő pedagógus fizetése nettóban egy 500 eurós bankjeggyel egyenlő, erre a bankok még hitelt sem adnak.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy évente több ezer pedagógus megy nyugdíjba, és nincs utánpótlás.
„A bérek miatt veszélyben a jövőtök” – figyelmeztette a hallgatóságot a szakszervezeti vezető, hozzátéve: 16 ezer pedagógus hiányzik az óvodákból és az iskolákból, emiatt pedig az iskolák egyötödében képesítés nélküli pedagógusok dolgoznak. Ezért sérül a gyermekek oktatáshoz fűződő joga – jelentette ki Szabó Zsuzsanna.
Schermann Fruzsina, az Adom diákmozgalom elnöke azt közölte, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján egyedül ők mernek beszédet mondani a fővárosban. „Nem félünk, nem hátrálunk és nekünk van igazunk” – indokolta ezt, majd úgy fogalmazott: „egy elnyomó hatalom ignorál és gúnyt űz belőlünk”, ám dacosan ki kell tartani.
Schermann Fruzsina végül tárgyalni hívta az oktatási kormányzatot, és a tankerületi vezetőket, azonban közölte, biztosítékot kérnek a többi között az elbocsátott tanárok visszavételére, a pedagógusok fizetésének emelésére.
