„Orbán Viktor bátor és szabad”
A magyar történelmi tapasztalatokról, a véleményszabadságról, a Nyugat arroganciájáról és az ukrajnai háború megítéléséről beszélgetett Schmidt Mária történész Kovács Zoltán államtitkárral.Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója volt Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár The Bold Truth About Hungary című podcastjának vendége. A múzeum létrejötte a főigazgató szerint nagyon fontos lépés volt abban, hogy „birtokunkba vegyük a saját nemzeti történelmünket, a saját nemzeti múltunkat”. Rámutatott, ugyan 1990-ben „megdőlt a kommunista rendszer, de a marxizmus megmaradt, részben Nyugaton vezérideológiává vált, még az Egyesült Államokban is”, ráadásul Magyarországra is igaz, hogy a demokratikus átalakulás ellenére „a kultúra, az oktatás, a tudomány, az értelmezési monopólium továbbra is megmaradt azoknak a kezében, akiknek a kezében volt.”
A Terror Háza létrejöttét az elit előbb említett része provokációnak tekintette, hiszen ők továbbra is ragaszkodtak a korábbi történelemszemlélethez.
– Mára azt tudom mondani, hogy az összes ilyen értelmezési csatát megnyertük – fogalmazott a történész, példaként említve a második világháború, 1956, valamint a rendszerváltoztatás értelmezését.
Schmidt Mária szerint Nyugaton nem akarnak tanulni Magyarország és a térség tapasztalataiból, hanem „ragaszkodnak az illúzióikhoz”.
Úgy fogalmazott, Brüsszel, Washington és Berlin nem tűri el, hogy valaki nekik ellentmondjon, hazánknak is csak azt a szerepet szánják, hogy „hálás szívvel rebegjünk köszönetet nekik azért, hogy egyáltalán mégis szóba állnak velünk”.
A történész emlékeztetett, kezdetben valóban volt egy olyan érzés a magyarokban is, hogy a nyugati életszínvonal, szabadság elérésében reménykedtünk, de legkésőbb 2015-ben „kinyílt a szemünk”.
– A migrációs válságban a megkérdezésünk nélkül olyan dolgot akartak ránk kényszeríteni, amit mi már megtapasztaltunk a múltban. Mi pontosan tudtuk, hogy ez mivel jár, és azt is tudtuk, hogy nem engedhetjük meg, hogy a megkérdezésünk nélkül már megint Berlinben, meg Brüsszelben döntsenek a jövőnkről és az életünkről – hangsúlyozta.
A podcastben szó esett arról, hogy az Egyesült Államokban boszorkányüldözést folytatnak az aktuális haladó véleményt megkérdőjelezők ellen. Németországgal kapcsolatban Schmidt Mária kifejtette, hogy míg a keletiek „velünk együtt kommunizmusban éltek 45 évig”, megedződtek és felismerik a diktatórikus törekvéseket, addig a nyugatnémetek „olyanok, mint azok a békák, akiket szép lassan főznek meg”.
Kovács Zoltán azoknak a gondolatoknak a nyugati visszhangjáról is kérdezte Schmidt Máriát, amelyeket Orbán Viktor fogalmazott meg a Berliner Zeitung és a Cicero berlini panelbeszélgetésén. A történész szerint aki Nyugaton először meghallja azt a beszélgetést, eltátja a száját, és teljesen értetlenül áll, mert a nyugati politikusok nem szoktak egyértelműen fogalmazni.
A magyar kormányfőt szerinte most azért támadják, mert egyértelműen szembe mert menni azzal az egysíkú, mainstream véleménnyel, hogy az ukrajnai háborúban csak az eszkaláció felé mutató lépéseket lehet tenni.
– Ő azonban azt mondja, hogy le kell ülni, fegyverszünetet kell kötni, és meg kell állapodni valamiféle békéről – mutatott rá.
– Nagyon sokan vannak, akik épp azért figyelnek oda, mert tudják, hogy náluk már nem lehet szabadon beszélni – mondta Schmidt Mária, hozzátéve: ez az ember, Orbán Viktor maga a szabadság és a bátorság.
– Ha nincs bátorság, semmi nincs. Németország meg Európa azért van ilyen rettenetesen reménytelen helyzetben, mert Németországban meghalt a bátorság, és meghalt emiatt a szabadság – figyelmeztetett. – Orbán bátor és szabad. És ennek nagy ereje van, mindig is az volt a történelemben – mondta Schmidt Mária.