A Magyar Gárda Hagyományőrző Egyesületet 2007 júniusában jegyeztette be tíz magánszemély. A jogerős bejegyzés után döntött az egyesület arról, hogy mozgalmat alapít Magyar Gárda néven a nemzeti öntudat, a hagyománytisztelet, az öszszefogás, a nemes emberi értékek tiszteletére. Nyár végén az egyesület felavatta az első 56 gárdistát a budai Várban, s ezzel megszületett a Magyar Gárda mozgalom, amely nem jogi személy, mint a mozgalmak általában, s körülbelül olyan viszonyban van az őt létrehozó egyesülettel, mint a gyermek a szüleivel: amikor nagykorúvá válik, önálló lesz.

A Fővárosi Ügyészség ezt a tényt figyelmen kívül hagyva, 2007 decemberében kezdeményezte az egyesület feloszlatását, mert kifogásolta a mozgalom tatárszentgyörgyi rendezvényén elhangzott beszédek tartalmát. A soron kívüli tárgyalás érdekében Draskovics Tibor igazságügyi miniszter járt közben, ami rossz fényt vetett a magát függetlennek állító igazságszolgáltatásra. De még ennél is rosszabb fényt vetett a jogállamiságra az, hogy a kitűzött tárgyalást egy hónappal előbbre hozta a bíróság. Minden jel arra mutatott tehát, hogy koncepciós per lesz, ahol valami nagy dolog fog történni, ergo hatalmas érdeklődés övezi majd a tárgyalás első napját a Fővárosi Bíróságon.

Ehhez képest a bíróság a megfelelő körülményekről egyáltalán nem gondoskodott. Míg az épület előtt több rendőrségi mikrobusz és járőrautó, kordonok, illetve egyenruhás rendőrök biztosították a nyugalmat, az épületen belül káosz tört ki a túl kevés helyre bezsúfolódott túl sok ember miatt. Szebeni László, a Fővárosi Bíróság elnökhelyettese úgy nyilatkozott, nem kaptak jelzést arról, hogy sokan lesznek a tárgyaláson, így egy 40-50 főt befogadó terembe helyezték a tárgyalást.

A beléptető kapunál tolakodó tömeg már intő jel lehetett volna. Az emberek szinte egymást taposták, hogy minél beljebb jussanak. A földszinti terem előtt mindenkit nagy csalódás ért, sokan el sem akarták hinni, hogy valóban ekkora terembe tűzte ki a bíróság a tárgyalást. A tömeg skandálni kezdett: „nagyobb termet akarunk, nagyobb termet akarunk” – követelésük azonban süket fülekre talált.

A fejetlenség és káosz eluralkodott a folyosón: így fordulhatott elő az, hogy néhányan a tömegből kiválva az események élére álltak. Először a sajtó kamerával rendelkező munkatársait, fotósait, majd a tárgyalásban érintett feleket, s legvégül néhány gárdistát engedtek be a terembe.

Úrlovasok, félkatonák?

Ma Magyarországon számos bejegyzett, illetve be nem jegyzett, úgymond félkatonai szervezet működik. Amint a bíróságon elhangzott, ők is menetelnek, alakzatba rendeződnek, becsületkódexük van. Példának okáért ilyen a főleg nyugállományú rendőrtisztekből alakult Magyar Nemzetőrök Országos Szövetsége, azaz a Magyar Nemzetőrség is. Alapszabályukat szemügyre véve kitűnik, rendfokozataik, egyenruhájuk, igazolványuk, működési szabályzatuk van. Mint abban olvasható, a nemzetőrök együttműködnek a katasztrófavédelmi és rendészeti szervekkel, ezzel segítve a bűnmegelőzést is. A fényképeken jól látható, hogy a szervezet tagjai alakzatokban masíroznak, rendezvényeken vesznek részt, terepszínű egyenruhát hordanak, alakiznak, járőröznek. Választott jelképükön a negyvennyolcas címer felett egy kardot markoló turulmadár látható. Ennek ellenére úgy tűnik, nem keltenek félelmet senkiben, nem akarják feloszlatni őket. Egy másik szervezet, a Lovas Nemzetőrök is rendszeresen járőröznek több település határában. Mint internetes oldalukon írják, mezőőri feladatok ellátásával foglalkoznak: óvják a terményt, a természeti értékeket a bűnözőktől. A zöld sapkát és zubbonyt viselő, kettesével járőröző lovasok jelenlétükkel azt remélik, hogy távol tartják majd a hétvégi házak fosztogatóit is a településektől.településektől. Azt ígérik, hogy a járőrök fellépnek az illegális szemétlerakók ellen, s értesítik a rendőröket. Az önkéntes lovasok a parlagfű elleni küzdelemből is kiveszik a részüket. A környéket járva pontosan feltérképezik, hol vannak nagyobb területen gyomnövények, elhanyagolt telkek, s a helyrajzi számok alapján a tulajdonost az önkormányzatok gyorsabban megtalálják, kötelezve őket a parlagfűirtásra, vagy a büntetés kifizetésére.

A kisebb, úgymond radikálisabb alakulatok, mint a Pannon Nemzeti Gárda, a Kárpát-haza Nemzetőrség, a Székely-Magyar Nemzetőrség tevékenysége a hazai sajtóra nem tett nagy hatást, jóllehet, számos radikálisnak mondott csoport rendezvényén felbukkannak.

A beáramlásnak – a sajtóban megjelent híresztelésekkel ellentétben – a bírósági teremőr vetett véget. Az OCÖ, csakúgy, mint a sajtó képviselői, egy ötfős csoporttal kívánt bejutni a terembe. Jelenlétük a szimpatizánsok körében heves kiabálást, majd kisebb dulakodást váltott ki. A videofelvételek tanúsága szerint többször hangosan elhangzott a tömegben a „ne bántsd!, ne nyúlj hozzá!” kiáltás, s ennek eredményeképpen a bírósági teremőr kérésére megérkeztek a rendőrök, és az Országos Cigány Önkormányzat tagjait, valamint néhány gárdistát igazoltattak. A kisebbségi önkormányzat képviselői végül a tárgyalóteremhez közeli folyosón várakoztak.

A teremben a tárgyalás zavartalanul folyt. A Magyar Gárda múlt hét szerdai első tárgyalásán első napirendi pontként a Fővárosi Főügyészség keresetét ismertették, ami a tárgyalóteremben nem kis derültséget váltott ki. A dokumentum olyan gárdistákat említett, akik menetelnek, egyenruhát viselnek, becsületkódexük van, s az egyesület adta jogi keretek közé nem besorolható fogalmakkal élnek, mint a vitézség, lovagiasság. A keresetet benyújtó ügyész szerint a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve, az egyesületi keretet felhasználva végzi. Szerinte a Magyar Gárda december 9-i tatárszentgyörgyi felvonulásával „olyan állomáshoz érkezett, amely a demokratikus jogállammal összeegyeztethetetlen”. Úgy vélte, hogy az egyesület az alapszabályában foglaltakkal szemben nem hagyományőrző, működése a cigány népcsoport jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást.

Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvédje és a Magyar Gárda Egyesület jogi képviselője bevezetőjében mindenekelőtt rendkívüli eseménynek nevezte, hogy a 30 napos érdemi védekezésre használható időt a bíróság nem adta meg. Hozzátette, nem érti, hogy Draskovics Tibor számára miért olyan égetően fontos a Magyar Gárda sorsát érintő kérdést soron kívül tárgyaltatni, amikor a 2006-os rendőri intézkedések ügyében még mindig nem történt előrelépés.

Gaudi-Nagy a keresettel kapcsolatban nemzetközi jogszabályokra és alkotmánybírósági határozatokra hivatkozva aggályosnak nevezte, hogy az állam ilyen mértékben beleavatkozik a civil társadalom életébe, amivel a demokratikus közélet határait feszegeti. Az ügyvéd hangsúlyozta, a felperes alapvetően három dologban téved: a Magyar Gárda Egyesület nem azonos a Magyar Gárda Mozgalommal, és annak tevékenységi körével, az ominózus, 2007. december 9-i rendezvény nem a Magyar Gárda Egyesület rendezvénye volt, hanem a mozgalomé, illetve a médiában leginkább hangoztatott vád a magyarországi cigány kisebbség szabadságjogainak korlátozása az egyesület tevékenységének nem része. Az ügyvéd szerint a tíz taggal létrejött egyesület csupán életre hívója a mozgalomnak, csupán együttműködik vele, és a tagságuk között nincsen összefüggés.

Gaudi-Nagy Tamás ismertette, a szervezet törvényesen működik, amikor fontos társadalmi kérdésekben fejezi ki a véleményét, vitát generál például a bűnözésről. Ez akkor is alkotmányos joga, ha ez esetleg valakiben rossz érzéseket vált ki, sőt esetleg valakit sért. Példaként a melegfelvonulásokat említette, amelyek szerinte szintén sérthetnek egyes embereket, de attól még az érintetteknek joguk van felvonulni. Továbbá megemlítette a Kendermag Egyesület tevékenységét is. Az egyesület tagjai többek között az emberi egészségre bizonyítottan káros szerek fogyasztását legalizálnák, és propagálják, ami a törvény betűje szerint ugyancsak emberi jogokat sért, ám erre senki nem kapja fel a fejét.

Az ügyvéd ezután a tatárszentgyörgyi beszédekben elhangzott és sérelmezett, a kriminológiában is használatos fogalom, a „cigánybűnözés” szó használatára tért át. A szóösszetétel használatának jogosultságával kapcsolatban elmondta, egy elismert szakember, Taubner István munkásságának nagy részét ez a témakör teszi ki, illetve egy kriminalisztikai folyóirat tanúbizonysága szerint maga Garamvölgyi László is használta ezt a kifejezést az 1980-as évek végén. A tárgyalás során a tatárszentgyörgyi események békés jellegének bizonyításaként levetítettek egy rendezvényt rögzítő videofelvételt. Sokak meglepetésére azonban abból kimaradt számos, az egyesület védelme számára nélkülözhetetlen mozzanat: letörölték ugyanis a decemberi rendezvényen felszólaló roma szervezet vezetőjének beszédét, illetve a Gárda országos főkapitányának és a roma vezetőnek szimbolikus jelentőségű baráti kézfogását is. Amikor Gaudi-Nagy Tamás a hiánytalan felvétel beszerzését kérvényezte, a bíróságon nem látták biztosítottnak az adás vágatlan verziójának mellékelését. Gaudi befejezésképpen elmondta, ha a bíróság a felvétel ellenére úgy találja, hogy az adott rendezvényen mégis jogsértés történt, akkor az arányosság mértékét vegye figyelembe, ami véleménye szerint nem lehet a betiltás. A tárgyalás záróakkordjaként kiderült, Gaudi-Nagy Tamás beszédét nem vették jegyzőkönyvbe. A tárgyalás következő napját a Fővárosi Bíróság május 19-re tűzte ki.