Emlékeztetőül egy kulcsmondat.

– A parlamentnek nincs lehetősége, a kormánynak pedig nem áll szándékában pótolni a népszavazás miatt kieső összeget – jelentette ki Gyurcsány Ferenc az urnazárás pillanatában. A miniszterelnök meg sem várta, hogy összeszámolják a szavazatokat: a részvételi adatokból már jól sejtette, hogy számára ez a népszavazás megsemmisítő vereséget ígér. Ahelyett, hogy levonta volna a referendum tanulságát, még meg sem született a végeredmény, azonnal tudatta: pénz márpedig nincs! Noha a nép egyértelműen a kormány tudomására hozta, hogy nem kér a reformnak álcázott sarcból… Horváth Ágnes is sietve közölte, továbbra is kitart az egészségügyi reform folytatása mellett, amelynek, mint mondta, a vizitdíj és a kórházi napidíj csak az egyik kevésbé lényeges eleme. A liberális program fő célkitűzése a magáncégek bevonása az egészségügybe, végső soron pedig a teljes egészségügyi szolgáltató rendszer piacosítása. Arról, hogy mennyire javítja a hatékonyságot a magáncégek bevonása, a magyar lakosságnak egyértelmű véleménye van: a közvéleménykutatók felmérése alapján a magyar választók 80-90 százaléka még a vizitdíjnál is markánsabban ellenzi a magánbiztosítók és szolgáltatók térnyerését, intézményesített beengedését a gyógyítás területére. És nem ok nélkül. A magánvállalkozások profitéhségéről az alábbi példa sokat elárul. A furcsa szerződés dokumentumait, ahogy mondani szokás, az éledő tavaszi szél fújta be a Demokrata postaládájába.

2005-ben a megrendelő Jahn Ferenc Délpesti kórház pályázatot hirdetett legalább 16 szeletes komputertomográf berendezésre CT-vizsgálatok végzésére fekvő- és járóbetegek részére. A pályázatban szerepelt, hogy a vállalkozó feladata a megrendelő kórház által biztosított helyiség teljes körű kialakítása és a szükséges engedélyek beszerzése is. Nem sokkal később a kórház értékelte a benyújtott pályázatot és azt „a legjobb, így nyertes ajánlatnak” minősítette – áll a szerződésben. Apró hiba, hogy ez volt az egyetlen benyújtott ajánlat…

A Mediworld Plusz Kft. nyerte meg a kiírt közbeszerzést. A nyertes vállalkozás fő profilja járóbeteg szakorvosi ellátás és egyéb humán egészségügyi szolgáltatói tevékenység. A cég úgy végzi ezt a tevékenységet, hogy a kórházak, szakrendelők területén központokat létesít, amelyeket a saját eszközeivel szerel fel, a diagnosztikai vizsgálatokat is többnyire a saját alkalmazottaival, illetve alvállalkozóival látja el.

– A központokban használt képalkotó diagnosztika, azaz a CT és MR Philips és Siemens készülékekkel történik. Ezeket a cégeket a világelsők között tartják számon. Olyan technikai hátteret tudunk biztosítani szolgáltatásainkhoz, ami a legkorszerűbb, leggyorsabb és legkisebb sugárterhelést eredményező vizsgálatokra nyújt lehetőséget – olvasható a cég honlapján. A Mediworld Plus Kft. a szolgáltatásaihoz szakembereket is biztosít. Igyekszik a legmagasabb szakképesítéssel és szaktekintéllyel rendelkező munkatársakat kiválogatni, akik a központjaikban tudományos tevékenységet is végeznek. A Mediworld Plus Kft.-nek 72 alkalmazottja és 85 külsős munkatársa van, 9 éve nyereségesen működik, bank által kiválónak minősített stabil, tőkeerős cég – hirdeti magáról a szolgáltató.

A Dél-pesti kórházról viszont nem mondható el, hogy túlságosan tőkeerős lenne. 2005 végén sem állt a rendelkezésére 150 millió forint, amelyből egy korszerű CT-készüléket vehetett volna magának.

– A kórházat fenntartó Fővárosi Önkormányzat sem biztosított forrást a beruházáshoz. A Jahn Ferenc ma már súlyponti kórház, nem működhet CT nélkül. Végül a szakmai nyomás hatására döntöttem a közbeszerzés mellett – indokolta dr. Gerő Gábor, a kórház főigazgatója, hogy a magáncég szolgáltatásának igénybevételét választották.

– A Mediworld Plus Kft.-vel kötött szerződésünk alapján nullszaldósak lehetünk, vagy egy szolid nyereségre tehetünk szert a berendezés üzemeltetése során – mondta a Demokratának a főigazgató.

Ez azonban sajnos nem igaz. Az alábbiakban láthatjuk, hogy nincs akkora esetszám, amely mellett a berendezés nullszaldósan vagy szolid nyereséggel üzemeltethető lenne. A valóság az, hogy ez a konstrukció óriási veszteséget termel a kórháznak, és persze óriási hasznot a vállalkozásnak.

A kórház vezetése azzal érvel, hogy az intézmény nem tudta volna a készülék árát, a 150 millió forintot egy összegben kifizetni. De miért nem kértek részletfizetési kedvezményt? Ha felvették volna a kapcsolatot közvetlenül a gyártóval, minden bizonnyal megállapodhattak volna egy kedvezőbb konstrukcióban.

A Demokrata munkatársa a Siemens Zrt. képviselőjétől megtudta, hogy mint minden más nagy értékű eszköznél, például az autóknál, vonatoknál, hajóknál, repülőgépeknél, vagy éppen drága orvosi műszereknél, van lehetőség részletfizetésre, lízingre, illetve tartós bérleti szerződésre egyaránt. Ravaszul egy kórház munkatársaként mutatkoztunk be, és ajánlatot kértünk egy 16 szeletes, bruttó 150 millió forintba kerülő CT-berendezés részletfizetési konstrukcióira. A Siemens munkatársa elmondta, a futamidő a CT-k esetében általában 3-5 év. A megvásárolt vagy lízingelt CT a futamidő lejártával a kórház tulajdonába kerül.

Íme a Magyar Demokrata ajánlata: egy bruttó 150 millió forintba kerülő, 16 szeletes CT-készülék havi bérleti díja 5 év futamidőre, svájci frank alapon számítva havi 2 millió 250 ezer forint plusz áfa, ami érzésünk szerint jelentősen olcsóbb, mint a 9 millió 167 ezer forintos bérleti díj, ráadásul a berendezés működtetése új munkalehetőségeket teremt a kórház számára. Ráadásul ebben az esetben a futamidő lejárta után a készülék a kórház tulajdonába kerül. Elismerjük, ez sem olcsó. De mennyivel drágább a mostani változat: a Jahn Ferenc kórház tíz éven át több mint egymilliárdot fizet ki, és a készülék még akkor sem kerül a tulajdonába.

Egyébként pályázhatott volna a kórház EU-támogatásra is. Az ország eddigi legmodernebb, ugyancsak Siemens-gyártmányú CT-berendezését a Pécsi Tudományegyetem a közelmúltban EU- pályázaton nyerte. A Dél-pesti kórház azonban nem pályázott és nem is kért ajánlatot a gyártótól. Inkább valamiért a Mediworld Plus szolgáltatásait választotta, és előzékenyen megállapodott a vállalkozóval, hogy 120 hónapos határozott időtartamra igénybe veszi szolgáltatásait, vagyis a Mediworld Plus Kft. CT-diagnosztikai vizsgálatokat végez a kórház területén fekvő- és járóbetegek részére. A készülék teljes körű szervizeléséről, karbantartásáról, felújításáról a vállalkozó gondoskodik.

A szolgáltatásért járó díj, a havi 9 millió 167 ezer forint havi 375 vizsgálatot fedez, amely akkor is megilleti a vállalkozót, ha nem kerül sor a havi 375 vizsgálatra. Ha viszont több mint 375 vizsgálatot végeznek, a vállalkozót az átalánydíjon felül eseti díj illeti meg. Az eseti díj összege megegyezik az OEP vagy az adott időszakban erre jogosult szervezet által adott időszakra meghatározott legmagasabb pontértékhez tartozó járóbeteg-forintérték szorzatával. A szerződő felek megállapodtak abban is, hogy az eseti díjat a 375-ön felül végzett vizsgálatok során felhasznált kontrasztanyag díjának levonása után egymás között fele-fele arányban megosztják.

Tegyük fel, hogy a kórházban minden hónapban elvégzik a 375 vizsgálatot. Ez csak a munkanapokra vetítve 15 vizsgálatot jelent naponta. Ez esetben egy vizsgálat a kórház számára 24 445 forintba kerül. Ha viszont nincs meg a havi 375 vizsgálat, akkor az egy vizsgálatra eső összeg fajlagosan nő. Vagyis, ha csak 300 vizsgálatot végeznek, akkor már 30 556 forintba, ha pedig csak 200-at, akkor pedig már 45 835 forintba kerül egy CT-felvétel. Ha azonban több mint 375 vizsgálatra kerül sor, a 375 vizsgálat feletti rész után sem kapja meg a kórház a teljes OEP-finanszírozást, mert a vállalkozó levonja belőle a kontrasztanyag költségeit és az így fennmaradó résznek csak a fele illeti meg a kórházat.

Mi ebben az üzlet a kórház számára? Az égvilágon semmi. Az OEP ugyanis a CT-vizsgálatok után mindössze 10-12 ezer forintot fizet a kórházaknak. A finanszírozás természetesen függ attól, hogy hány rétegű felvétel készül, azonban a vizsgálatért kifizetett OEP-finanszírozás a 12 ezer forintot csak nagyon ritka esetben haladja meg, tudtuk meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szakemberétől.

A kórház tehát vastagon ráfizet. Optimális esetben elvégezteti a havi 375 vizsgálatot. Ekkor számára egy vizsgálat 24 445 forintba kerül. Az OEP-től erre 12 ezer forint támogatást kap, azaz a kórház vesztesége minden egyes vizsgálat után 12 ezer forint. A tízéves futamidő alatt a tervezett 45 ezer esettel számolva a Dél-pesti kórház 540 millió forint veszteséget könyvelhet el! Nem indok tehát, hogy nem állt a kórház rendelkezésére a készülék ára. A Siemens kalkulációja ugyanis megmutatta, hogy nem nehéz CT-berendezéssel felszerelni a kórházakat, még akkor sem, ha nincs 150 millió forint készpénzük. Csak a megfelelő konstrukciót kell választani.

Ha a Siemens havi 2 millió 250 ezer forintos ajánlatával számolunk, és a kórház által tervezett havi 375 esetet vesszük alapul, könnyen kiszámítható, hogy egy vizsgálat ekkor 6 ezer forintba kerül. Ehhez még hozzá kell adni a munkabér, a kontrasztanyag és a film árát. Számoljunk 8 ezer forinttal. Az OEP 12 ezer forintot fizet az elvégzett vizsgálatok után, tehát minden egyes vizsgálat 4 ezer forint nyereséget termel a kórháznak, a mostani 12 ezer forintos veszteséggel szemben. Ezt senki nem számolta ki a Jahn Ferenc kórházban?

A Mediworld Plus viszont minden bizonnyal kiszámolta, hogy egy bruttó 150 millió forintos készüléket úgy tud tíz éven át üzemeltetni, hogy alig több mint 16 hónap alatt megtérül a készülék ára. Ha ráadásul ő is bérli a berendezést a gyártótól, nem nehéz kiszámolni, hogy mekkora haszonra tesz szert. Tíz évre előre bebiztosítva. A cég stabil, tőkerős, kiváló banki minősítéssel rendelkezik. Nem úgy a Jahn Ferenc kórház, amelynek történetében volt már csődközeli állapot és kormánybiztost is ki kellett nevezni 2001-ben a gazdálkodás ellenőrzésére.

Miközben az egészségügyi miniszter álszent arccal széttárja kezeit és kijelenti, nincs fedezet a költségvetésben a 300 forintok pótlására, ezért a gyermekorvosok pénzügyi támogatását kell csökkenteni, közbeszerzések törvényes látszata mögé bújva óriási pénzek dőlnek ki a rendszerből, magánzsebekbe. Úgy tetszik, a népszavazásokon kinyilvánított és kinyilvánítani szándékozott népakarattól függetlenül az egészségügy privatizációja zavartalanul tart.