Kóka János gyakorlatilag megbukott. Kiderült, hogy a szabad demokraták tisztújításán 26-tal több szavazatot adtak le, mint ahány küldött jelen volt. Ez felveti a szavazást lebonyolító apparátus felelősségén túl a pártelnök felelősségét is. Ekkorát csalni ugyanis tisztességes pártban nem lehet.

Február elején, egy HírTv-s riport nyomán robbant ki az SZDSZ elnökválasztási botránya. A hírcsatorna műsorában egy férfi azt állította, csalás történt a párt tavaly tavaszi tisztújításán. Köteles Péter miskolci vállalkozó elmondta, négy-öt, a tisztújításon jelen nem lévő borsodi küldött helyett mások szavaztak.

– T. Asztalos Ildikó, a liberálisok Borsod megyei elnöke mondta nekik, hogy húzzátok be gyorsan Kókát, meg van vele beszélve – jelentette ki a férfi.

A botrány bizonytalanságot okozott a pártban, Kóka János pedig azzal próbálta tisztára mosni a nevét, hogy bejelentette, ha a vizsgálat után az SZDSZ vezetőiben bármilyen kétség merül fel, hogy jogszerűen lett-e a párt elnöke, akkor összehívhatnak egy új küldöttgyűlést, és ő készen áll rá, hogy újra ringbe szálljon. Álláspontja később már nem volt ennyire egyértelmű. Miközben a pártban belső vizsgálat folyt, hajlott arra, hogy felesleges újabb tisztújítást tartani, mert akik csaltak, azok Fodor Gábor javára tették. A botrány azonban nem csendesedett. A Jüttner Csaba által irányított vizsgálat bebizonyította, hogy valóban voltak álküldöttek, de még március második felében is derültek ki további visszásságok.

Nyilvánosságra került például, hogy a küldöttek jelenléti ívén szerepelt Vass Albert gulácsi polgármester, aki ugyan 1994-ben és 1998-ban Fidesz–SZDSZ–MDF-támogatással indult a választáson, az SZDSZ-be azonban nem lépett be. Ezért soha nem is vett részt az SZDSZ tisztújításán, így nem is írhatta alá a jelenléti ívet. Múlt héten kiderült, nem ő az egyetlen szabolcsi fantomszavazó. Bíró Árpádné például tag, de hat éve nem volt ott semmilyen hasonló eseményen, így tavaly, sőt 2005-ben is valaki más szavazott helyette.

Jüttner Csaba múlt csütörtökön elismerte, hogy Szabolcs-Szatmár-Beregből is négy álszavazó lehetett, és rendőrségi bejelentést tett.

A négy szabolcsi álszavazó a négy borsodival együtt összesen nyolc embert jelent. Már ez a nyolc hamis szavazat is eldönthette a voksolást, a pártelnökválasztáson ugyanis Kóka és Fodor döntetlenre végzett az első körben, a másodikban Kóka János 13 vokssal győzött. Érdekesség, hogy a második fordulóra Kóka tízzel növelte támogatói számát, míg Fodorra hárommal kevesebben szavaztak. Honnan szerezhetett Kóka tíz új embert?

Úgy tűnik, megvan a válasz: csalással. Nem elég, hogy a tisztújításon nyolc ember nevében szinte bizonyosan más szavazott, de mint az Index hírportál utánaszámolt, a mindent eldöntő második szavazási fordulóban 26-tal több szavazólap volt az urnákban, mint ahányan aláírásukkal – vagy máséval – igazolva felvették az ívet. Így összességében már legalább 34 szavazat érvényessége kérdéses…

A tavalyi tisztújítás ezáltal teljes mértékben hiteltelenné vált. A botrány hétről hétre dagad, és borítékolható, hogy az új választástól sokáig idegenkedő Kóka-szárny előtt még nehéz időszak áll. Ezt vetíti előre, hogy megismételt tisztújítást több mint egy hónappal az események kipattanását követően bejelentő Kókát és embereit drasztikus lépéssel győzte meg az ellentábor a választás szükségességéről: Fodor Gábor, Béki Gabriella, John Emese és Szent-Iványi István két héttel ezelőtt bejelentették, addig felfüggesztik az SZDSZ ügyvivői testületében jogaik gyakorlását, amíg nem születik határozat egy újabb tisztújításról.

Egy nappal később aztán Bőhm András képviselő a sajtónak is megküldött elemzésben fejtette ki álláspontját. Ebben felhívta a figyelmet arra, hogy mivel nem tudni, az álszavazók csak a második fordulóban szavaztak-e, vagy a döntetlenre végződött elsőben is, a csalóknak meghatározó szerepük lehetett. Ha ugyanis szavaztak az első körben, akkor lehet, hogy pont velük lett döntetlen az állás, és nélkülük egyik vagy másik jelölt már akkor nyert volna. Bőhm ekkor még nem tudhatott a 26 plusz szavazólapról…

Az erős nyomásra Kóka és támogatói köre engedett: úgy döntöttek, hogy két küldöttgyűlést is tartanak a következő hónapokban. Az elsőn előkészítik az újabb tisztújítást, a másodikon – várhatóan júniusban – pártelnököt és ügyvivőket választanak.

Hogy ki lehet az SZDSZ következő elnöke? A válasz nem egyszerű. Mint egy lapunknak név nélkül nyilatkozó szabad demokrata politikus elmondta, a párt jövőjét alapvetően befolyásolhatja a döntés.

– Kóka vezetése alatt tovább csökkent a népszerűségünk, de az elnök támogatói azt mondják, ez nem Kóka János hibája, hanem Gyurcsány Ferencé, a kormány vesszőfutása minket is magával rántott. De azért azt is látni kell, hogy a jelenlegi elnök könnyen támadható ember, miniszterként, és most már elnökként is voltak botrányok körülötte, ráadásul, ha mellette döntenek, az könnyen vezethet szakadáshoz. Úgy tűnik ugyanis, hogy Fodor Gábor és támogatói eddig mindig beálltak a sorba, most azonban betelt náluk a pohár – mondta informátorunk.

Olyanok is vannak a pártban, akik azt mondják, a helyzet megoldása az lenne, ha nem Kóka és Fodor között dőlne el az elnökválasztás, hanem egy harmadik személy kerülne az SZDSZ élére. A Fodor-pártiaknál Szent-Iványi István neve merült fel, a fiatalabbaknál Gusztos Péter, de közös nevező lehetne Eörsi Mátyás is.

Kérdés, hogy a koalíció hétfői felbomlása merre borítja az SZDSZ-en belüli erőviszonyokat. A története legmélyebb krízishelyzetét, és egy súlyos kormányválságot egyszerre átélő ultraliberális törpepárt vezetői hétfőn egységesnek mutatták magukat. A mély azonban forr. A kormányzás csődjével mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy Kóka János minden téren megbukott. A helyzet megoldásának kulcsa pedig most az SZDSZ kezében van, amely azonban saját belső válságán sem képes úrrá lenni.

Bándy Péter

————————————-

Pártoskodók, pártütők

Az SZDSZ elnökválasztása körüli botrány és válsághelyzet nem új keletű a magyar politikai palettán. A rendszerváltás óta eltelt időszakban több párt soraiban bukkantak fel pártütők, vagy került maga a pártelnök válságba. Bár az igazság malmai hazánkban lassan őrölnek, a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletet hozott a legtöbb ügyben, s rámutatott a joszerűtlenségekre.

MIÉP: sorozatos kizárások

A MIÉP 1998-ban nemcsak markáns nemzeti radikális kiállásával, hanem parlamenti létszámával is a figyelem középpontjába került: 14 fős frakcióval jutott be a parlamentbe. A párton belüli személyi ellentétek 1998 őszén azonban kiéleződtek, amikor Szabó Lukács MIÉP-alelnök nyíltan szembeszállt Csurkával, ezért kizárták a pártból. Nem sokkal később követte őt Cseh Sándor, akinek a távozása után a frakció 12 főre olvadt. 2002-ben a párt kiesett a parlamentből. A MIÉP-ben ekkor újabb mozgolódás indult el. Grespik László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal egykori elnöke mozgalmat indított Csurka István leváltására. A tömörülés tagjai bírálták Csurka élettársának, Papolczy Gizellának a tevékenységét, követelték a párt modernizálását, és a Fidesszel való együttműködés átértékelését. A pártvezetés azonban nem nézte jó szemmel a lázadókat. 2003 januárjában a párt becsületbírósága kizárta Bognár Lászlót, Rozgonyi Ernőt, Deák Pétert és Bíber József Tibort. A kizártak Grespik László ügyvédi képviseletével fordultak bírósághoz. A Fővárosi Bíróság 2005-ben első fokon elismerte, hogy Bognár László kizárása törvénytelen volt, majd megsemmisítette a MIÉP küldöttgyűlésének azt a határozatát is, amellyel újraválasztották Csurka István pártelnököt. A jogfosztott elnök ettől függetlenül 2005-ben ellenjelölt nélkül ismét megválaszttatta magát. 2008 januárjában szinte megismétlődött a 2003-as forgatókönyv. Amíg az újpesti művelődési házban lelkes taps ünnepelte a 88 százalékkal győzedelmeskedő elnököt, Csurka Istvánt, a folyosóra szorult „pártütők” perrel fenyegették. A kizárt 48 küldött ugyanis Csurka távozását akarta elérni, ám jelöltjüket, Zsinka Lászlót feltartóztatták a szervezők és őket sem engedték be a kongresszusra.

FKGP: a Torgyán-balett vége

A kisgazdapárt 1998-ban 48 képviselővel került be a kormányba, az MDF és a Fidesz koalíciós partnereként. A választások után a kisgazda miniszterek munkáját látványos botrányok kísérték, melyek megingatták Torgyán pozícióját. Jóllehet, 2000-ben az FKGP alapszabályát úgy változtatták meg, hogy Torgyán szinte elmozdíthatatlan legyen az elnöki székből, az FKGP-frakció egy része szembefordult vele. 2001-ben kizárások és tagfelfüggesztések követték egymást, végül Torgyán Józsefet 2002 májusában leváltották elnöki tisztségéből. Torgyán helyére Réti Miklóst választották meg, az erről szóló jogerős ítéletet 2002 őszén hozta meg a bíróság. Azóta egymást leváltó-kizáró elnökök sora követi egymást.

MDF: becsületbeli ügy

A korábban Csurkáék kiválását kiprovokáló Debreczeni József által utóbb „kriptofideszeseknek” nevezett Lakitelki Csoport a 2004-es európai parlamenti választások után került szembe Dávid Ibolya pártelnökkel. A Balsai István vezette csoport kritikával illette az elnök asszonyt, mert véleményük szerint baloldalra csúsztatta el a Magyar Demokrata Fórumot. A bírálat után Balsai Istvánt, Font Sándort, Kelemen Andrást, Szászfalvi Lászlót, valamint az időközben elhunyt Horváth Balázst 2004 szeptemberében Herényi Károly frakcióvezető azzal az indoklással zárta ki az MDF parlamenti frakciójából, hogy a képviselők eltértek a párt politikai irányvonaltól. Szili Katalin, a parlament elnöke a kizárást tudomásul vette. A kizártak beperelték az Országgyűlést, az Országgyűlés Hivatalát, és Herényi Károly frakcióvezetőt az eredeti állapot helyreállításáér. Az MDF-frakcióból később kizárták Lezsák Sándort és Balogh Lászlót is, majd ezt követően további hét képviselő távozott a képviselőcsoportból. Később hatan a Fidesz frakciójához csatlakoztak, köztük a pert indító öt politikus közül Balsai István, Kelemen András, Font Sándor és Szászfalvi László is. Font egy televíziós adásban becsületbeli ügynek nevezte az esetet, mint mondta, személyes sérelmükön túl az Országgyűlés biztonsága érdekében fordultak bírósághoz. A Legfelsőbb Bíróság idén márciusban hozott döntést. Ennek értelmében nemcsak Herényi Károly frakcióvezetőnek, hanem az MDF-nek is felelnie kell a jogszabálysértésekért.

Usztics Anna