Újabb abszurd az EP oktatási és kulturális szakbizottságának látogatása
Az európai abszurd és a politikai nonszensz sorába illőnek nevezte Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) delegációjának vezetője az EP oktatási és kulturális szakbizottsága jövő heti budapesti látogatásának programját.Az EP-szakbizottság november 2-4. között látogat Magyarországra. Deutsch Tamás azt mondta: a program összeállítása tendeciózus, prekoncepció alapján történt, és egyetlen előzetesen, a magyar fél által javasolt programelemet sem emeltek bele, minden ilyen kezdeményezést „lesöpörtek” az asztalról. A bizottság néppárti, német elnöke a hozzá intézett levélre válaszul tökéletesen kiegyensúlyozottnak nevezte a programot – fűzte hozzá.
A fideszes politikus a szakbizottság látogatását „csodatévő missziónak” nevezte. Mint mondta, Budapesten annak a CEU-nak a vezetőivel fognak találkozni, amelyről évek óta azt „mantrázzák”, hogy kiszorították a magyar fővárosból, és itt nincs CEU.
Most eljönnek és a működő CEU, működő vezetőivel fognak találkozni; „csoda történt” – fogalmazott, megjegyezve: a látogatás programjába egy modellváltó egyetem felkeresése „már nem fért bele”. Ahogy a „tényfeltáró bizottság” a Free SZFE „szakkörrel” tud találkozni, de a Színház- és Filmművészeti Egyetem képviselőivel nem – mondta.
Jelezte: a média területéről a Direkt 36, a Telex, az Index, a Tilos Rádió, a Klubrádió, a Mérték Médiaműhely és az Euronews képviselői lesznek jelen.
Ha az SZDSZ létezne, és tartana egy liberális újságírófórumot, egy találkozó akkor lenne csak ennél „sokszínűbb” – jelentette ki Deutsch Tamás, aki szerint hasonló a helyzet a művészvilággal; 11 emberrel találkoznak, akik mind „az alternatívabbnál is alternatívabb színházi műhelyek” képviselői, de „nincs mód és lehetőség” kőszínház vezetőjével találkozni.
Ezek után nagy meglepetést nem fog okozni, hogy milyen végkövetkeztetéseket tartalmaz majd a jelentésük – jegyezte meg.
Az EP-képviselő összegzése szerint méltatlan, sértő az a gyakorlat, amit Magyarországgal, Lengyelországgal és esetenként más közép-kelet-európai országgal szemben az EP rendszeresen követ, rombolva és aláásva az európai együttműködést.
Az EP folyamatosan a baloldali többség által „kitalált és terjesztett hazug vádak” alátámasztására vizsgáló delegációkat meneszt ezekbe az országokba. Úgy viselkednek, mintha ügyészi szervezet, adóhivatal vagy valamifajta bűnügyi nyomozóhatóság lennének, akiknek bűncselekmény megalapozott gyanúja okán sürgősen, „ráncolt homlokkal”, sokat sejtető állításokat megfogalmazva kellene eljárniuk – fűzte hozzá.
Kijelentette: az eljárás azért is méltatlan és sértő, mert az Európai Parlament és az unió nem felettes szerve Magyarországnak. Minden tagállammal partneri viszonyt kell kialakítani, a lojális együttműködés elvét kell követni – hangoztatta, hozzáfűzve: ez a viselkedés durvább, mint amit 100-150 éve a gyarmati központok a tőlük távol lévő gyarmataikkal szemben tanúsítottak.
Kitért arra is, hogy a mostani vizsgálat „nettó módon” olyan témákat érint, amelyek tisztán tagállami hatáskörbe tartoznak. Feltette a kérdést, mi köze az EP-nek oktatási kérdésekhez, a kulturális fejlesztési programokhoz.
Tűzföld oktatási rendszeréhez pont annyi közük van, mint a spanyolhoz: semmi – hangsúlyozta a politikus, hozzátéve: ehhez képest idejönnek, beleszólnak, „észt osztanak, leszólnak, kritizálnak, vádaskodnak, folyamatosan valótlanságokat, hazugságokat” állítanak.
Deutsch Tamás értékelése szerint az EP baloldali többsége a „politikai frász állapotában” van. Sok éven át minden energiát abba fektettek – a magyar baloldal aktív közreműködésével -, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal szemben folytatott politikai hidegháború eljusson a végkifejlethez és minden uniós fejlesztési forrástól fosszák meg a két országot.
Ez a törekvés úgy tűnik, zátonyra fut, a megegyezés irányába mutató tárgyalások folynak – mondta.
Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő kijelentette: a szakbizottságban „nagyon divatos aggódni” Magyarországért, a sajtószabadságért, az akadémiai szabadságért és hasonló dolgokért.
Felidézte: először 2017-ben került Magyarország terítékre a CEU ügyében, és a készülő jogszabály-módosítást úgy prezentálták, hogy az a CEU bezárására irányul. A „hisztéria” sokáig kitartott és több jelentésbe bekerült – mondta, megjegyezve: nagy port kavart a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása is, de az erről tartott meghallgatáson még részt vehetett Vidnyánszky Attila is.
A mostani látogatás programján már nem látják a kiegyensúlyozottságra való törekvést – jegyezte meg.