Idegen érdekekért

Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje egy augusztus végi interjúban ismerte el, hogy a választások után két hónappal, júniusban is érkezett hozzájuk több száz millió forintos támogatás Amerikából. Az összeget, amelynek segítségével „a kampány utolsó számláit” ki tudták fizetni, az Action for Democracy (AFD) nevű alapítvány utalta át a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) részére. Miután a bukott miniszterelnök-jelölt azt is elismerte, hogy ettől a szervezettől már korábban is kaptak három-négy nagyobb tételt, az MMM honlapján nyilvánosságra hozták a 2022-es kiadásokról és bevételekről szóló kimutatást. Ebből többek között kiderült, hogy Márki-Zay Péter mozgalmának számlájára összesen 1,86 milliárd forintnak megfelelő dollár jött a szervezettől.

Tiltott kampányfinanszírozás

Ez pedig jelentős tétel, hiszen az ellenzéki kampány összesen 3,5 milliárd forintba került, amelyből a hat párt 1,2 milliárd forintot fedezett a nekik járó állami támogatásból. A fennmaradó több mint kétmilliárdot az MMM dobta össze, jórészt az Action for Democracy segítségével, amely hivatalosan „a jogállamiság, a demokrácia és az euroatlanti elkötelezettség értékeinek népszerűsítésére” gyűjtötte a pénzt. Márki-Zay Péter a velük való megállapodásról úgy nyilatkozott, „elég sok jogász dolgozott azon, hogy minden törvényes legyen, azt pedig semmi nem tiltja, hogy a szervezetünk külföldről fogadjon el pénzt”. A politikus a közösségi oldalára feltöltött videójában arról is beszélt, hogy egyik legfontosabb feladata az ellenzék kampányának finanszírozása volt, „hogy tudjunk óriásplakátokat venni, hogy tudjunk Facebook-hirdetéseket, YouTube-hirdetéseket venni. És igen, ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, ahhoz kellett egy nem pártos, párhuzamos civil kampány is, amit az MMM folytatott, az MMM finanszírozott, magyar nagy adományozók és külföldi magyar adományozók segítségével”.

A probléma csupán az, hogy a magyar pártfinanszírozási törvény tiltja, hogy a pártok külföldről adományt fogadjanak el, hiszen ez az ország függetlenségének súlyos megsértését eredményezheti. Magánszemély adományozhat, ha azonban az összeg meghaladja az 500 ezer forintot, akkor nyilvánosságra kell hozni az illető nevét. Márki-Zay Péter tagadja, hogy tiltott kampányfinanszírozás történt volna. Azzal védekezik, hogy nem egy párt, hanem civil mozgalma számlájára érkezett az amerikai pénz. Nem kell jogi diploma ahhoz, hogy lássuk, a baloldali ellenzék ezzel a pártfinanszírozási törvényt próbálta kijátszani.

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője szerint a baloldali pártoknak nehéz lesz bizonyítaniuk, hogy az MMM-től közvetve sem jutottak vagyoni előnyhöz külföldi forrásokból. Márki-Zay Péter eleinte még arról beszélt, hogy áll minden vizsgálat elébe, hiszen nincs takargatnivalója, miután azonban az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága titkosszolgálati vizsgálatot rendelt el, már úgy értékelte a történteket, hogy „a hatalom titkos­szolgálati eszközöket vet be ellenünk”. Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda szeptember végén sikkasztás és pénzmosás gyanújával kezdett nyomozásba. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint az elmúlt harminc év egyik legdurvább ilyen típusú politikai botrányával állunk szemben. 

Az idén februárban alakult Action for Democracy (AFD) visszautasította a választásokba való külföldi beavatkozás vádját; ahogy fogalmaztak, tevékenységük nemzeti kormányoktól és nemzetközi szervezetektől független, „kizárólag a demokratikus eszmék és elvek iránti elkötelezettség vezérli”. Az Egyesült Államokban alapított szervezetről nem sokat tudni, bár annyi épp elég, hogy elnöke az a Korányi Dávid, aki Karácsony Gergely városdiplomáciai tanácsadója, korábban pedig Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója is volt. Arra még nem derült fény, kiktől érkeztek az adományok. Korányi Dávid ezzel kapcsolatban a közösségi oldalán csak annyit közölt, hogy a támogatás „a diaszpórában élő számtalan magyar által összeadott pénzből” származik.

Bajnai Gordon, a kulcsfigura

A terebélyesedő történet szálai lassan összeérnek, és Bajnai Gordon volt miniszterelnök neve mindenhol felbukkan. „Én voltam ennek a pártnak az elnöke. Sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon. Ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk” – tett rejtélyes kijelentést Gyurcsány Ferenc még 2013-ban azzal kapcsolatban, hogy a szocialista párthoz milyen források érkeztek. A Városháza eladása ügyében kiszivárgott tavalyi felvételeken pedig Gansperger Gyula beszélt arról, hogy az ellenzék mögött külföldi erők állnak, amelynek „egyik része a Soros-birodalom, másik része pedig azok a nagytőkés csoportok, Németország, Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, hogyha befolyással rendelkeznének. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon.” Bár Bajnai Gordon az ellenzéki előválasztáson még Karácsony Gergelyt támogatta, a főpolgármester visszalépése után januárban már Márki-Zay Péterrel tárgyalt több órán keresztül egy londoni étteremben.

Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy az MMM márciusban kommunikációs kampány- és adatbázis-építési feladatokkal bízta meg a DatAdat GmbH-t. A bécsi székhelyű cégnek két vállalkozás a tulajdonosa. A többségi tulajdonrész a Higher Ground Labs Fund III LP-é, amely az amerikai Demokrata Párthoz köthető, vezetői Barack Obama elnöki kampányát segítették. A kisebbségi tulajdonrészt Szigetvári Viktor és Ficsor Ádám birtokolja. Szigetvári Viktor, aki államtitkárként Bajnai Gordon kabinetfőnöke volt, tevékenyen kivette részét az ellenzéki kampányból, hiszen rendszeresen ott volt a baloldali miniszterelnök-jelölt reggeli kampányértekezletein. Ficsor Ádám pedig Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök kabinetfőnöke, majd Bajnai Gordon kormányában a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter volt. A cég korábban szinte már az összes ellenzéki párt kampányában segédkezett. Hozzájuk kötődik a facebookos Gyurcsány-féle chatrobot, de feltűntek Karácsony Gergely 2019-es önkormányzati kampányában is. A nemzetközi cégcsoport kulcsszerepet játszott az ellenzék 2022-es kampányában, ahogy Vékás Sándor, az MMM operatív vezetője fogalmazott a 24-hu-nak: „Mindent csinált a DatAdat, több száz számláról beszélünk, rengeteg megbízást kaptak.” A Dat­Adat foglalkozott a például a magyarországi mikroadományok begyűjtésével is, ezen a címen összesen 400 millió forintot sikerült összekalapozniuk.

A NAV a DatAdat-ügyben költségvetési csalás miatt nyomoz. A gyanú szerint a DatAdat Professional Kft. 2020-ban illegális módon csökkentette fizetendő adóját, és valótlan tartalmú nyilatkozatot tett bevallásában, így a költségvetésnek vagyoni hátrányt okozhatott. A kampányban küldött SMS-ek kapcsán a rendőrség is nyomoz, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is vizsgálódik. A 2022-es kampányban a baloldal hozzávetőleg egymillió választót érhetett el telefonhívásokkal, SMS-üzenetekkel. Márki-Zay Péter beszélt arról, hogy az idei választási kampányban az MMM és a hat párt átengedte a DatAdatnak a saját adatbázisukat, így rendelkeztek a több mint egymilliós adatbázis felett. Itt annak a gyanúja merült fel, hogy a választási eredményeket lopott adatbázis felhasználásával próbálták befolyásolni, hiszen olyan kormányszimpatizánsok is kaptak hívásokat a baloldali kampány­stábtól, akik biztosan nem adták meg nekik a telefonszámukat.

Amerika szolgálatában

Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő október végén feljelentés-kiegészítést tett a NAV-nál, amiért a Dat­Adat a választást megelőző egy évben kétmilliárd forintot zsebelt be, de a társaság saját beszámolója szerint szinte a teljes bevételük gyorsan el is tűnt, mivel 1,8 milliárd forintot költöttek el úgynevezett eladott szolgáltatásokra. A politikus szerint gyanítható, hogy a Márki-Zay Péter mozgalmának juttatott amerikai kampánytámogatás egy jelentős része került át a DatAdat-cégcsoporthoz. A gyanús ügyletek miatt az adóhatóság már két alkalommal tartott házkutatást. A nyomozók egy Borsod megyei településen, Szegiben bukkantak rá a cég könyvelésére. A múlt héten kiderült, a DK európai parlamenti képviselőinek tb-kifizetőhelye is ugyanerre a címre van bejegyezve, továbbá a baloldali internetes média egyik zászlóshajójának számító Ezalényeg.hu nevű portál könyvelését is itt végzik. Felmerül a kérdés, miért egy háromszáz lelkes borsodi településen élő könyvelőt bíztak meg ezekkel a munkákkal? A lényeges kérdés azonban nem ez, hanem az, hogy a baloldal kampányát finanszírozó amerikaiak mit kérhettek a pénzért cserébe.

Az Action for Democray tanácsadó testületének tagja az a Wesley Clark nyugalmazott amerikai tábornok is, aki a NATO európai erőinek főparancsnokaként Szerbia 1999-es bombázását irányította, az orosz–ukrán háború kapcsán pedig a NATO beavatkozását sürgette. Márki-Zay Péter a kampány során vele is konzultált, ezért nem véletlen, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje is kezdettől fogva amellett érvelt, hogy Magyarországnak fegyverekkel kell támogatni Ukrajnát. Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke már a választások után árulta el, hogy Márki-Zay Péternek „volt egy saját MMM-es tanácsadói köre magyar és külföldi tanácsadókkal, akik valamilyen oknál fogva még az utolsó körben is a putyinozó plakátokat erőltették”. A külföldi támogatás egyik ára a háborús retorika volt, amit nyilván egy esetleges választási győzelem esetén tettekre is kellett volna váltani. Szerencsére az már nem derült ki, hogy a hazai baloldal kormányra kerülvén milyen egyéb amerikai érdekeket szolgált volna ki.