Ursula von der Leyen az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésének a legutóbbi, október végén tartott EU-csúcs eredményeit értékelő vitáján azt mondta, az EU-nak a válságot arra kell használnia, hogy a tiszta, zöld, megújuló energiaforrások kiaknázása felé forduljon.

Hirdetés

Szavai szerint ez nemcsak az éghajlatnak tesz jót, hanem az energiabiztonság szavatolása szempontjából is helyes irány egy olyan időszakban, amikor a gáz nehezen elérhető árucikk. A megújuló energiák használata már jövőre 14 milliárd köbméter gázt válthat ki Európában – tette hozzá.

Az uniós bizottság elnöke közölte, amíg az ukrajnai háború kezdete óta Oroszország 80 százalékkal csökkentette az Európába irányuló gázexportját, az Európai Unió több mint kétszeresére növelte a cseppfolyósított földgáz (LNG) importját az Egyesült Államokból a tavalyi 22 milliárd köbméterről 48 milliárd köbméterre. Ez lehetővé tette az európai gáztárolók 95 százalékos feltöltését. Ezzel párhuzamosan a tagországok 15 százalékkal csökkentették a gázfogyasztásukat – mondta.

Figyelmeztetett arra, hogy a tél végén az Európai Unió a korábbinál nagyobb kihívássokkal szembesülhet. Oroszország teljesen leállíthatja az európai gázellátást. Elképzelhető, hogy a globális LNG-kapacitás nem fog elég gyorsan növekedni ahhoz, hogy pótolja az orosz gázkimaradás okozta a hiányt. Az ázsiai energiafelhasználás növekedése pedig a globális LNG-készletek nagy részét igényelheti, aminek hatására jövő nyáron Európa mintegy 30 milliárd köbméterrel kevesebb gázzal számolhat a tárolók feltöltéséhez – mondta.

Kijelentette: az európai ipar versenyképességét meg kell védeni, és folyamatos hozzáférést kell biztosítani az energiához megfizethető áron.

Az EU ezek érdekében frissítette az állami támogatások ideiglenes válságkezelési keretrendszerét, és megemelte a kis- és közepes vállalkozások, valamint az energiaigényes iparágak támogatásának felső határát. Mindez vonzóvá teszi Európát az ipar számára – húzta alá.

„Üdvözlöm a globális versenyt, ugyanis ösztönzi az innovációt, növeli a hatékonyságot és biztosítja a fejlődést. Ugyanakkor ahhoz, hogy hatékony legyen, tisztességesnek kell lennie. Egyenlő versenyfeltételekre van szükség, és nem engedhető meg a piac torzulása vagy bármiféle hátrányos megkülönböztetés az európai vállalatokkal szemben – tette hozzá beszédében Ursula von der Leyen.

Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a vitában azt hangsúlyozta, hogy az uniós csúcson elhatározott közös gázbeszerzést valóra kell váltani. Ennek érdekében fontosnak nevezte, hogy az uniós illetékesek gyorsan és hatékonyan tárgyaljanak megbízható partnerekkel az EU gazdasági biztonsága és a jólét szavatolása érdekében.

”Nem lenne értelme annak, ha az ukrajnai háború miatti rendkívüli bevételek elszegényítenék az európai embereket és csökkentenék a vállalatok versenyképességét„ – fogalmazott. Michel közölte azt is, hogy az Európai Tanács várja az uniós bizottságnak a gázársapka ideiglenes keretére vonatkozó javaslatát.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője hangsúlyozta: Európa súlyos gazdasági helyzetben van. Az egekbe szökő energiaárak miatt nő az infláció, ezért nem szabad semmilyen olyan további uniós intézkedést hozni, ami ront a helyzeten, és azzal fenyeget, hogy kevesebb energiaforrás lesz elérhető.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes tagállamok energia-kitettsége különböző. Véleménye szerint ezért elfogadható az Európai Unió Tanácsában született megállapodás, amely alapján a gázársapka esetleges bevezetése nem veszélyeztetheti a gázellátást biztosító szerződéseket. A szankciók ahelyett, hogy elhozták volna a háború végét, lassan Európa gazdaságát dönthetik romba – jelentette ki.

A fideszes képviselő szerint, november 9-én, 33 évvel a berlini fal leomlását követően sem egységes Európa. Ideológiai okokból különböztetnek meg tagállamokat, így Lengyelországot és Magyarországot is a pénzügyi alapokhoz való hozzáférés tekintetében. Magyarország a vállalt kötelezettségeinek eleget tesz. ”Reméljük, hogy most már az Európai Bizottság is teljesít„ – tette hozzá Gál Kinga.

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője azt monda, az ukrajnai háború okozta energiaválság nehéz időszakot szabadított Európára, ami azonnali, európai megoldásokat követel. Számos intézkedési javaslatot sorolva hangsúlyozta: fel kell gyorsítani az átállást a megújuló energiaforrások használatára.

Sajnálatát fejezte ki, hogy egyes uniós tagállamok a zöld energiaforrások kiaknázásának ösztönzése helyett akadályozzák azok használatát. Szavai szerint a magyar kormány egyebek mellett ellehetetleníti a napenergia használatát, vagy a szélerőművek alkalmazását.

A momentumos EP-képviselő végezetül ”drámai hibának„ nevezte az Oroszországtól való függőséget, ugyanis – mint kiemelte – az orosz ”önkényuralmi rezsim„ a gazdasági eszközöket politikai célokra és nyomásgyakorlásra használja.

Korábban írtuk