– Miért pont ön?

– Orbán Viktor Pocsajban hirdette meg a faluparlament gondolatát. Először én is azt hittem, hogy ez olyan feladat, amit egyszer majd végre kell hajtani, és nem gondoltam arra, hogy az én nyakamba csurog. Majd a miniszterelnök úr személyesen is megkeresett és elmondta, hogy a feladatot illetően rám gondolt. Azért, mert vidéken élő, egyéni képviselő vagyok, a választókörzetemből kétszer is megválasztottak, tagja voltam a megyei közgyűlésnek, a városi közgyűlésnek, tehát van tapasztalatom és ismeretem arról, hogyan él a mai Magyarország falun és kisvárosban. Elvállaltam, bár akkor még én sem gondoltam, mibe vágom a fejszémet.

– Mibe?

– Egy vidéki polgári mozgalommá kell fejlődnünk, amelynek alapja a területi elv. Egy-egy választókerület egy-egy területet jelent, és az lesz az ottani emberek feladata, szerepe, hogy szervezzék meg önmaguknak a vidékparlament alsóbb szintjét, a helyi szintet, és ott beszéljék meg a területen felmerülő gondokat az oktatásban, kultúrában, gazdasági életben, mezőgazdaságban és így tovább. Azokat a gondokat, amelyek nehézzé teszik az életüket. Válasszák ki maguk közül azokat, akik majd a megyei fórumon képviselik ugyanezt a tájegységet. Amikor mind a tizenkilenc megye ezzel az összegző munkával készen van, a tapasztalatokat egy tanulmánykötetbe fogjuk rendezni.

– És lesznek-e abban a kötetben válaszok is?

– Nem kívánunk azonnali válaszokat adni, mert így az egész komolytalanná válna. Az a szocialisták fogása, hogy mindenre tudják a választ. Erről Murphy jut eszembe, aki azt mondja, hogy minden bonyolult és nehéz problémának van egy egyszerű és roppant kézenfekvő magyarázata, de ez általában hamis.

– A Gazdák terén azért elég sok értékes válasz megfogalmazódott. És igen sok értékes gazdaembert is megismerhetett az ország népe. Vajon elmennek-e a faluparlamentekbe?

– Amikor meglesz az országos összesítés, akkor ezt az országos gyűlésen fogjuk átnyújtani Orbán Viktor úrnak, azzal, hogy ő ezt a programalkotásban használja föl. Tehát majd azon a szinten nyílik lehetőség a fölmerülő kérdésekre választ adni. De ezt a tanulmánykötetet bárki számára hozzáférhetővé tesszük, a szocialisták ugyanúgy dolgozhatnak az anyagból, mint a kereszténydemokraták vagy bármelyik magyarországi párt, illetve egyéni induló. Számunkra legfontosabb az, ha valahova kút kell, oda ne utat csináljanak, ne is tornyot, hanem kutat. Az a szándékunk, hogy a vidék most fogalmazza meg azt, hogy a mindenkori magyar állam és a mindenkori magyar kormány mivel tartozik neki.

– Mivel?

– Meg lehet és meg kell csinálni azt, hogy az intézmények megmaradjanak a falun, megmaradjon például a pedagógus értelmiség. Ezt meg lehet fogalmazni törvényben. Vagy nézzük a mezőgazdaságot. Gyakorlatilag a mezőgazdaságot újjá kell építeni, ehhez pedig új törvények kellenek. S hagyjuk ezt a toldozgatást-foldozgatást, amit most Gyurcsányék csináltak, ez szégyen. Az ember kínjában nevet. Az öntözővíztől kezdve a dűlőutak karbantartásán keresztül sorolhatnám, mi mindent kell teljesen új alapra helyezni. Itt már nem arról van szó, hogy valamit megmentsünk. Az új évezred magyar faluját kell újrafogalmazni. Azt szeretnénk, ha a vidékparlamentek állandó fórummá válnának.

– Állandó fórummá?

– Ez nem kampányakció, ez egy civil mozgalom lesz. Az, hogy van benne kereszténydemokrata tartalom? Igen, van. Hogy van benne szocialista is? Hogyne. Hiszen a gondok nem bal- vagy jobboldaliak. Azzal minden szülő megkínlódik, ha bezárják az óvodát, minden szülőnek gondot okoz, ha át kell vinnie a gyerekét egy másik faluba vagy egy másik városba tanulni. Ezek nem pártspecifikus gondok.

– Nem tudjuk… A gazdák mindenesetre nem így látják. Őket a mostani kormányzat fenyegeti. Mint ahogy több mint valószínű, ha Orbán Viktor neve fémjelez valamit, az a baloldali választók egy részét távol tartja ettől.

– Ez egy alulról építkező mozgalom. Önkéntességen alapszik. Aki ebben részt kíván venni, az eljön. Mi igyekszünk megszólítani mindenkit. Majd eldöntik az emberek, hogy eljönnek-e valamelyik fórumra vagy sem.

– Glatz Ferenc is meghirdetett egy új vidékstratégiát.

– Ha a Párbeszéd a vidékért című opuszra gondol, számomra döbbenetes tanulsággal szolgált. Az utolsó bekezdésben például azt írja Glatz úr: "új vidékpolitikát sürgetünk". Miért? Volt régi? Ez az első kérdés. De már engedtessék meg, akárhogy is nézzük, a harmadik kormányzati évnek már az eredményekről kellene szólnia. És most kezdenek gondolkodni róla? Hogy kéne valamit csinálni a vidékkel? Ez katasztrófa.

– Azért valamit csináltak. El is jött ezer gazda a traktorján Pestre… Térjünk vissza az önök programjára. Említette, hogy falugyűléseket szerveznek. Hogyan tervezik ezt?

– Minden választókerületben létrehozunk egy szervezőbizottságot, s innentől kezdve majd a helyiek döntik el, nekik hogyan kényelmes. Létkérdésekről fogunk beszélni. Nem írhatjuk ki a falu végére, hogy az utolsó kapcsolja le a villanyt.

– Mikorra jutnak el az összegzésig?

– Arra biztatjuk a szervezőket, hogy az első megbeszélések április végéig történjenek meg. A megyei fordulóknál jó volna, ha június tizenötödikéig meglennének, mert jön a nyár és akkor az emberek elmennek ide-oda, aratnak, pihennek, mindenki éli a nyári életét. És akkor ősszel már az országos megbeszélést kellene összehívni, amikor a miértekre és a hogyanokra esetleg elhangzik egy-egy válasz is.

– Nem lesz túl korai az őszi összegző országos gyűlés?

– Menni fog a dolog. Faluhelyen az emberek hamar eljutnak a megoldásig, ott nincs gyakorlata annak, hogy sokáig húzzanak-halasszanak egy ügyet. És most mindenkinek ég a háza.

– Mi a cél?

– Hogy meghallgassuk az embereket, hogy összegyűjtsük a gondokat, és elkészüljenek ezekből a tanulmánykötetek területenként és országosan is. Nyilvánvaló, hogy aki komoly programmal akar majd megjelenni, annak szüksége lesz ezekre. A nyolc hónapos konzultációs időszak alatt felmerülő kérdésekre frappáns válaszokat kell hogy adjanak majd a választási programok. Mi az emberekkel folyamatosan akarjuk tartani a kapcsolatot. Hangsúlyozom, beszélni akarunk velük, meghallgatni őket, és a gondjaikat összegyűjteni, ezekre hiteles válaszokat adni és megteremteni az erős, életképes vidéki Magyarországot.