Mintegy ötszáz kormányhivatali épület energetikai korszerűsítése valósult meg

György István hozzátette: az orosz-ukrán háború és az Európai Unió erre adott „elhibázott szankciós politikája” következtében kialakult energiaválság megmutatja, hogy jó döntés volt az épületek energetikai korszerűsítése.

Példaként említette, hogy Győr-Moson-Sopron megyében van olyan hivatali épület, amely októberben 89 százalékos gáz- és 14 százalékos árammegtakarítást ért el.

György István hangsúlyozta, hogy „óriási felelősséget ró” a kormányzatra és a kormányhivatalokra, hogy azokat az épületeket, amelyekben dolgoznak, megfelelő színvonalon karban tudják tartani. Különösen a műemlék épületeket, amelyek a magyar nemzet örökségei – fűzte hozzá.

A 2008-ban ipari műemléki védettséget kapott Kiss János utcai épületről elmondta, hogy a komplex felújítása 376 millió forintból valósult meg, ebből 350 millió forint volt az állami támogatás, a maradék önerő.

György István kitért arra: 2015-ben indultak el a fejlesztések országszerte a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Programban, mivel az épületek felújítása mellett a megfelelő infrastrukturális háttér is lényeges eleme a megfelelő színvonalú munkavégzésnek.

Az államtitkár kiemelte, hogy a kiegyezés óta nem volt olyan időszak a magyar közigazgatásban, amely az ügyfélcentrikus megoldásban és az épített környezetben akkora fejlődést hozott volna, mint a 2011 óta eltelt évek.

Hozzátette: 313 kormányablak van az országban, ezek esztétikai és informatikai fejlesztése olyan feladat, amely nélkül nem lehet modern közigazgatást építeni.

Beszélt arról is, hogy az elmúlt években kormányablakokban, postákon és digitális jólét helyiségekben mesterséges intelligencia pontokat alakítottak ki, ahol tíz államigazgatási körben szolgálhatják ki az ügyfeleket. Emellett többszáz olyan ügykör is van már, amelyeket az emberek otthonról, a számítógépükről elintézhetnek.

Hangsúlyozta: fontos az is, hogy a dolgozók a saját területükön megfelelően felkészültek legyenek, így a képzések folyamatosak.

György István arra is kitért, hogy Sopron „jól sáfárkodik” a fejlesztési forrásokkal. Példaként említette, hogy a Modern városok program és az azt kiegészítő hazai források együtt 366 milliárd forint értékben tesznek lehetővé fejlesztéseket a városban és környékén. Ebből az összegből 199 milliárd forintot már kifizettek – tette hozzá.

Barcza Attila, Sopron és térsége fideszes országgyűlési képviselője is arról beszélt, hogy a kormányhivatalok és a járási hivatalok találkozási pontok az emberek és a kormány között, így a minőségük és az ottani szakmai munka nagyon fontos.

Elmondta, hogy a Kiss János utcai épületet 1939-ben építették Bauhaus-stílusban és 2008-ban lett ipari műemlék.

Szeiber Anita, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal főosztályvezetője ismertette: a belső helyiségek megújítása mellett az épület udvari oldalát és a födémet hőszigetelték, a bejárat acélüveg portálját felújították és két acélüveg portált is beépítettek. Korszerűsítették a villamoshálózatot, a fűtési és informatikai rendszert, felújították a lépcsőházat és 130 napelemet telepítettek.