Ausztria továbbra sem támogatja Bulgária és Románia schengeni csatlakozását
A migrációs válság „drámai” szintet ütött meg Ausztriában, Bécs emiatt továbbra sem támogatja Bulgária és Románia csatlakozását az Európán belül szabad mozgást biztosító schengeni övezetbe – jelentette ki Karl Nehammer osztrák kancellár pénteken újságíróknak, beiktatásának első évfordulója alkalmából nyilatkozva.Ausztriában több mint 100 ezren kértek menedékjogot csak idén, háromnegyedüket viszont egyik EU-tagországban sem regisztrálták – közölte a kancellár. Mint arról beszámolt, felmérések szerint a regisztráció nélküli menedékkérők 40 százaléka a Törökországon, Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül vezető útvonalon érkezik Ausztriába, emiatt pedig Bécs nem tudja elfogadni a schengeni övezet bővítését.
Ahhoz, hogy a két ország mégis szabad jelzést kapjon Ausztriától, Nehammer szerint elengedhetetlen, hogy csökkenjen az illegális bevándorlók száma, mert álláspontja szerint csak ezután lehet biztonsággal arra alapozni, hogy az EU külső határai Bulgáriánál és Romániánál is rendeltetésszerűen működnek.
A kancellár egyúttal kiemelte a Magyarországgal és Szerbiával folytatott közös munka sikerességét. Ezeknek a „biztonsági partnerségeknek” az a céljuk, hogy Szerbia visszavonja vízummentességét. Ennek – mint mondta – célravezetőnek kell lennie: Szerbia ugyanis azt ígérte, hogy az év végével felfüggeszti a vízummentességet India számára, ezzel pedig több mint 10 ezerrel csökkenne a benyújtott menedékjogi kérelmek száma. Nehammer hangsúlyozta, hogy Tunézia esetében ez már sikeresnek bizonyult, s jóval kevesebb menedékjogi kérelem érkezik tunéziai állampolgároktól.
Hollandia támogatja Románia és Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez, de Bulgáriáét nem
A schengeni övezet bővítéséről várhatóan az uniós tagországok belügyminisztereinek jövő heti találkozóján születik döntés. A holland parlament október végén még azon az állásponton volt, hogy Románia csatlakozását sem támogatja. Az államtitkár a pénteki döntés után úgy nyilatkozott: míg Románia és Horvátország készen állnak a csatlakozásra, Bulgária nem teljesítette a felvételhez szükséges kritériumokat. Elmondása szerint Mark Rutte miniszterelnök azzal érvelt a döntést követően, hogy Bulgáriával kapcsolatban továbbra is aggályaik vannak a korrupció elleni küzdelem és a jogállamiság terén, ezenkívül az ország a csatlakozás technikai feltételeinek sem felel meg. Rutte szerint a kabinet döntése objektív volt, „nincsenek mögötte politikai indokok.” Hangsúlyozta: az elutasításnak nincs köze ahhoz, hogy a holland kormány szeretné visszafogni az országba irányuló migrációt. Hozzátette, hogy ha Szófia teljesíteni tudja a csatlakozáshoz szükséges kritériumokat, akkor akár már jövőre felvételt nyerhet az övezetbe.
Kedden Krum Zarkov bolgár igazságügyi miniszter azt mondta a bolgár médiának, hogy Hollandia az utolsó akadálya az ország schengeni csatlakozásának, és kifejezte abbéli reményét, hogy Hága „helyes álláspontra helyezkedik”, hiszen semmilyen gyakorlati és ténybeli érv nem szól Bulgária csatlakozása ellen. Rutte azonban pénteken felhívta a figyelmet arra, hogy nem Hollandia az egyetlen ország, amelynek kétségei vannak a bolgár csatlakozást illetően. „Úgy gondolom, hogy más tagállamokban is felmerülnek kételyek”- jelentette ki.
Bulgária 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Az Európai Parlament 2011 óta több határozatban is zöld jelzést adott az ország schengeni csatlakozásának. A képviselők az októberi plenáris EP-ülésén is megszavaztak egy állásfoglalást, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy a belső határellenőrzés fenntartása Románia és Bulgária esetében „diszkriminatív”, és „negatív hatással van az EU egységes piacára”.
Az állásfoglalás elfogadását követő héten viszont a holland parlament fogadott el egy indítványt, amelyben felszólította a kormányt, hogy „ne tegyen visszafordíthatatlan lépéseket” Románia és Bulgária csatlakozásával kapcsolatban, amíg további vizsgálatot nem folytatnak le a két országban a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén.
November közepén az Európai Bizottság megállapította: mind Románia, mind Horvátország és Bulgária készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli, vagyis szabad mozgást biztosító uniós övezetnek. Az uniós bizottság szerint Szófia bizonyította, hogy rendelkezik azzal a szabályrendszerrel, amely garantálja az egyének számára az alapvető jogok és a visszaküldést tiltó elv tiszteletben tartását, valamint a hozzáférést a nemzetközi védelemhez. A schengeni övezetnek 22 uniós tagállam – köztük Magyarország – és 4 nem uniós ország, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a tagja.
