Dömötör Csaba: „Fel kell erősíteni a változást követelő hangokat”

Dömötör Csaba hozzátette: a gáz esetében szerencsére a hosszútávú szerződések biztosítékot jelentenek Magyarország számára, más országok azonban nemcsak az áremelkedésekkel állnak szemben, de abban sem biztosak, hogy lesz-e elég gáz a fűtési szezonban.

„Ezért mondjuk azt, hogy fel kell erősíteni a változást követelő hangokat. A mi erősítőnk a konzultáció, ezért is van nagy jelentősége annak, hogy már több mint egymillióan töltötték ki. Szeretnék ezúton is köszönetet mondani mindenkinek, aki megtette ezt” – emelte ki. Az elmúlt hetekben több száz fórumot tartottak, melyen több tízezren vettek részt.

Dömötör Csaba elmondása szerint a benzinárak és az olajellátás kérdése azért aktuális, mert az olajembargóról nyáron hozott döntés a napokban lép életbe. Magyarország mentességet harcolt ki a döntés alól, és sikerült elérni, hogy vezetéken keresztül továbbra is kapjon orosz olajat, tehát a szállítási korlátozások alól ki tud bújni, de az áremelési hatás alól sajnos nem – emlékeztetett.

Ha ugyanis kevesebb orosz olaj érkezik Európába, annak árfelhajtó hatása lesz, így előfordulhat, hogy Magyarország is drágábban tud majd olajat beszerezni és közvetett módon mi is fizetjük a szankciós felárat – emelte ki.

Dömötör Csaba hozzátette, Brüsszelben dolgoznak a kilencedik szankciós csomagon is, ez a hírek szerint kiterjedne például a nukleáris energiára is.

Ez Magyarországnak súlyos károkat okozna, részben azért, mert a paksi blokkok orosz technológiával működnek, másrészt pedig akadályt gördítenének a paksi bővítés elé.

„Márpedig a paksi áram Magyarország számára az olcsóbb áram garanciája, ezért mi a nukleáris szankciókat nem támogatjuk” – fogalmazott.

Ez egy többfrontos vita – összegzett az államtitkár: életbe lép az olajembargó, napirenden vannak a gázszankciók a gázársapka formájában, illetve a kilencedik csomag kiterjedne a nukleáris energiára is.

„Senki nem várhatja el tőlünk, hogy lábon lőjük magunkat gazdasági értelemben” – mutatott rá, hozzáfűzve: a magyar kormánynak az a dolga, hogy irányváltást érjen el, mert enélkül Európa olyan versenyképességi hátrányt szenvedhet el, ahonnan nem lehet majd visszakapaszkodni.

„Nagyon sok oldalról be tudjuk már bizonyítani, hogy nem működnek ezek a lépések, kezdve onnan, hogy azt mondták, véget vetnek a háborúnak. Nem vetettek véget” – emlékeztetett Dömötör Csaba. Mint kiemelte, nem számoltak azzal, hogy noha Oroszország talán kevesebb olajat vagy gázt ad el Nyugat-Európába, ám ha közben drasztikusan megemelkednek az árak, akkor alacsonyabb eladott mennyiséggel is a pénzüknél vannak.

Közben az európai gazdaságra gyakorolt hatások drasztikusak. Már az Európai Bizottság (EB) is azzal számol, hogy a negyedik negyedévben recesszió, gazdasági visszaesés lesz. Az Economist liberális gazdasági lap százezres nagyságrendre becsüli a megemelkedett energiaárak miatti európai többlethalálozás mértékét – figyelmeztetett.

Dömötör Csaba hangsúlyozta: kiderült, hogy a Magyarország által az uniós források felhasználására készített tervek jók, „ezt már ez Európai Bizottság sem tagadja” – jegyezte meg. Mint hozzátette, az is egyértelmű, hogy a magyar kormány mindent megtett a források mihamarabbi lehívása érdekében, hiszen a parlament tizenhét törvényt fogadott el, illetve módosított az őszi ülésszakban.

„Ha ezek után sem hajlandóak odaadni ezeket a forrásokat, annak már semmi köze nincs a magyar jogállamisághoz, csak a politikához és a nyomásgyakorláshoz, hogy változtassuk meg az álláspontunkat például a szankciók, a globális minimumadó vagy éppen Ukrajna finanszírozása ügyében” – közölte.

Dömötör Csaba szerint ezeket az ügyeket nem lenne szabad összekötni, mégis erős a gyanú, hogy összekötik őket.

Az államtitkár úgy vélte, az Európai Bizottságban is többen lehetnek, akik megállapodnának Magyarországgal és folyósítanák a visszatartott forrásokat.

„De nagy a nyomás rajtuk az Európai Parlament baloldala részéről, és ebben a magyar baloldali képviselőknek is nagy felelőssége van” – hangsúlyozta.

Mint kiemelte, azt várják el: hitelfelvétellel tartósan biztosítsunk pénzt Ukrajnának, miközben a nekünk járó forrásokat még nem adták oda.

„Csak reméljük, hogy nem azokat a nekünk járó összegeket akarják az EU-n kívülre adni, amelyekről az elmúlt hónapokban vitáztunk” – jegyezte meg.

Dömötör Csaba kiemelte ugyanakkor, hogy Magyarország kétoldalú keretek között hajlandó segíteni Ukrajnának, és már eddig is több mint 30 milliárd forintot költött az ukrán menekültek megsegítésére.

Az Action for Democracy kampányfinanszírozási ügyéről szólva az államtitkár hangsúlyozta: „ez az egyik legcsúnyább baloldali lebukás a rendszerváltás óta”. Az az összeg, amit kaptak, nagyjából a négyszerese annak, amelyet a magyar pártok demokratikus és átlátható körülmények között a magyar államtól kapnak – mutatott rá.

„Az, amit látunk, az a legsúlyosabb befolyásolási kísérlet. Mindez háborús helyzetben, egy olyan időszakban, amikor Európa gazdasági lejtmenetben van. Ez nem játék, ezek a dollárok tartósan beépültek a baloldal politikájába: ott vannak a nyilatkozataikban, a szankciópártiságukban és abban is, hogy kampányolnak azért, hogy ne kapjuk meg az uniós forrásokat” – mondta el Dömötör Csaba.