A honvédelmi tárca vezetője, aki a nap folyamán találkozott Ben Wallace brit védelmi miniszterrel, hétfő esti nyilatkozatában elmondta: a „szövetségesekhez méltó hangulatban” lezajlott kétoldalú megbeszélésen áttekintették a Nyugat-Balkánon és a Magyarország déli határai mentén kialakult helyzetet, és sok szó esett a szerb-koszovói feszültségről is.

Hirdetés

A magyar emberek biztonságát a Nyugat-Balkán biztonsága garantálja, és ehhez az Egyesült Királyságnak is régóta stratégiai érdeke fűződik, így az erről tartott korábbi megbeszéléseken és a mostani egyeztetésen is azonosak voltak a két ország nézetei – mondta a honvédelmi miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: tájékoztatta brit partnerét azokról a tapasztalatokról, amelyeket Magyarország az elmúlt években szerzett a déli határon megkísérelt illegális határátlépésekről, kiemelve, hogy e próbálkozások száma különösen az utóbbi egy évben megnövekedett.

A honvédelmi miniszter szerint az ezzel kapcsolatos számok, adatok, tapasztalatok komolyan érdekelték a brit partnert, hiszen az Egyesült Királyság katonai-rendőri erővel nincs jelen ezen a határszakaszon. Szalay-Bobrovniczky Kristóf az ukrajnai háború ügyéről tartott egyeztetésről elmondta: Magyarország a háború kirobbanása óta a béke pártján áll, és ezt a stratégiát a brit fél ismeri és tiszteli.

A kétoldalú tárgyaláson elhangzott, hogy Magyarország egyértelműen elítéli az orosz agressziót, és elsősorban humanitárius segítséggel támogatja Ukrajnát. A brit segítség más módokon valósul meg, de Ben Wallace nagyon nagyra értékeli Magyarország NATO-kiállását, beleértve azt, hogy Magyarország jövőre teljesíti a szövetség által a tagországok számára kijelölt, a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott védelmi kiadási célt – mondta hétfő esti londoni nyilatkozatában a magyar honvédelmi miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: a megerősödött magyar haderő folyamatosan részt vesz nemzetközi missziókban, például a balti légtérrendészeti feladatokban, a KFOR-erők tevékenységében vagy a keleti határok erősítését célzó zászlóalj-harccsoportban, amelynek feladata a NATO keleti szárnyának megszilárdítása.

A brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) szólva a honvédelmi miniszter elmondta: a Brexit előtt az Egyesült Királyság adta az Európai Unió védelmi képességeinek csaknem 40 százalékát. Az Egyesült Királyság ugyanakkor továbbra is a NATO elkötelezett tagja, a brit haderő a szövetség egyik legnagyobb erejű hadserege, önálló nukleáris csapásmérő képességgel, és az ország természetesen fizikailag nem hagyta el Európát – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

A honvédelmi miniszter hozzátette: az EU is keresi annak módját, hogy miképp erősítheti saját biztonságát és hogy veheti saját kezébe védelmét.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint ugyanakkor el kell kerülni, hogy a NATO és az EU egymás versenytársa legyen, a védelmi képességek fejlesztési folyamatainak ki kell egészíteniük egymást.

Korábban írtuk