Budavár visszavétele
A szeptemberi időközi önkormányzati választás után a baloldal elveszítette többségét az I. kerületben. Fazekas Csillának, a Fidesz–KDNP jelöltjének győzelme után a tizenöt tagú testület nyolcfős jobboldali többségét most hat Fidesz–KDNP-s és két független (volt jobbikos) képviselő biztosítja. Mi történt a baloldali vezetésű kerületben az elmúlt három évben, és milyen változások várhatók az új testületi többséggel?
2019 őszén V. Naszályi Márta (Momentum–DK–MSZP–LMP–Párbeszéd) 121 szavazattal győzte le a kormánypárti Nagy Gábor Tamást, és lett az I. kerület polgármestere. A tíz körzetből nyolc helyen ellenzéki jelölt nyert. Az 5. választókerületben is, ahol szeptemberben azért tartottak időközi választást, mert Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke áprilisban országgyűlési képviselő lett, és összeférhetetlenség miatt le kellett mondania önkormányzati tisztségéről. A hatpárti szövetség 2019-ben tíz, míg a Fidesz öt képviselővel kezdte meg a ciklust a testületben, de a baloldali többség gyorsan erjedésnek indult, amikor két jobbikos képviselő, Varga Dániel és Zsitnyák János kilépett a pártjából.
Zsarolta a testületet
Kérdésünkre Böröcz László, az I. kerületi Fidesz elnöke elmondta, a polgármester több olyan választási ígéretet is tett, amelynek az ellenkezőjét képviseli. Egyik példája ennek a Várban lévő lakások értékesítésének kérdése. V. Naszályi Márta a Várnegyedben a lakások eladásának lehetővé tételével kampányolt, ami sok szavazatot hozott neki, hiszen ez nagyon fontos kérdés az ott élők számára.
– Vannak olyan bérlők, akik évtizedek óta a Várban laknak, többségük otthonát a szocializmusban államosították. A rendszerváltozást követően az egykori tanácsi lakások bérlőinek többsége megvásárolhatta otthonát, de a műemléknek nyilvánított épületek nagy része önkormányzati tulajdonba került. Kompenzációként azoknak, akik nem vehették meg bérleményüket, határozatlan idejű, örökölhető bérleti jogot hoztak létre, és alacsony bérleti díjat fizetnek. V. Naszályi Márta annak köszönheti győzelmét, hogy a kampányban azt ígérte, lehetővé teszi az örökbérleti joggal rendelkező lakosoknak az ingatlanok megvásárlását, majd mint megválasztott városvezető már azt mondta, az önkormányzatnak mégsem áll érdekében a lakások eladása, helyette a bérleti díjak emelésére van szükség – magyarázza Böröcz László, akit ezután kerestek meg a polgármester által becsapott, felháborodott kerületiek, az azóta elfogadott lakástörvény-módosítást pedig az ő érdekükben nyújtotta be az Országgyűlésnek.
Fazekas Csilla, aki a szeptemberi időközi választáson került be az önkormányzatba a Fidesz színeiben, a Demokratának elmondta, az időközi választás tétjét a polgármester emelte meg: a kampányban azt hangoztatta, elveszítheti a többségét a testületben. Ezért a választás üzenete szerinte egyértelműen az, hogy a választók nemet mondtak a baloldali vezetésű önkormányzatra.
A kisebbségbe szorult polgármester helyzetét nehezíti, hogy csak egy párbeszédes képviselőre számíthat, hiszen az ellenzék többi képviselője (egy DK-s, egy LMP-s, egy MSZP-s és két momentumos) nem mindig szavaz együtt vele. Ez utóbbi egyáltalán nem meglepő, teszi hozzá Böröcz László, hiszen a polgármester már az időközi választások előtt sem találta meg a közös hangot a baloldali összefogás pártjaival. Böröcz László szerint az elmúlt három évet a baloldali képviselők egymással kötött alkui jellemezték, amelyek alapján az önkormányzatot ide-oda rángatták.
– Mindezeken túl a polgármester megpróbálta zsarolni a testületet, és nem engedte napirendre venni a képviselők előterjesztéseit akkor sem, ha azok egyértelműen a kerület érdekeit szolgálták volna. Ha a polgármester neve nem szerepelt az előterjesztésen, akkor nem engedte tárgyalni, ha pedig a javaslat pozitív tartalmú volt, akkor beadta a saját nevével, egy kis változtatással. Ez törvényellenes, hiszen a képviselők jogainak gyakorlását korlátozta, a kormányhivatal törvényességi felhívással is élt – magyarázza a kerületi Fidesz-elnök.
Minden megváltozott
Fazekas Csilla kifejtette, azok a fejlesztések, amelyekkel a városvezetés büszkélkedik, vagy az előző ciklusban lettek elindítva, mint a Márai Sándor Kulturális Központ, vagy jelentős kormányzati támogatásból valósultak meg, mint a Csalogány utcai háziorvosi rendelő felújítása. Egy új naphegyi bölcsőde tervezése is folyamatban van, de ennek az ötlete is az előző vezetéshez fűződik, és állami támogatással valósulhat meg, amit természetesen nem szeret hangoztatni a polgármester.
– Jelenleg nincs átfogó fejlesztési koncepció a kerületben – foglalja össze röviden.
V. Naszályi Márta legnagyobb büszkesége a Budavári Lakásügynökség, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy a kerületben kihasználatlanul álló lakásokba albérlőket költöztessenek. A száz százalékban önkormányzati tulajdonú cég bérbe veszi a magántulajdonú lakásokat, és viszontbérletbe adja őket. A lakásügynökség létrehozását azzal indokolták, hogy több mint háromezer üres magántulajdonú lakás van a kerületben. Az önkormányzati cég garantálja a biztonságos bérbeadást, azaz a bérlő helyett fizeti a felhalmozott köztartozást és az elmaradt bérleti díjat, továbbá felelősséget vállal a lakás eredeti állapotának megőrzéséért.
– A cégnek nemrég több tíz millió forintért felújítottak egy irodát, amelyet a mai napig jogcím nélkül használ. A lakásügynökség működésére évente ötvenmillió forintot költ az önkormányzat, mégis több mint egy év alatt összesen hét lakást adott ki. Az első kerületieknek eddig közel százmillió forintjába került a polgármester hóbortja – mondja Fazekas Csilla.
Az időközi választások után felálló új többség ellenzéki szavazatokkal együtt fogadta el az új szervezeti és működési szabályzatot, amivel megszűnt a kormányhivatal által is kifogásolt törvénytelen állapot. A szavazásra rendkívüli testületi ülésen került sor. V. Naszályi Márta az ülés előtt azt a felhívást tette közzé Facebook-oldalán, hogy a kormánypártiak a törvénytelen működést akarják visszahozni, de ő az ellenzéki képviselőkkel együtt megakadályozza. A polgármestert a momentumos Molnárka Gábor világosította fel: közösségi oldalán jelezte, nem mond igazat, mert nem csak a jobboldali képviselők, az ellenzék is egyetért azzal, hogy meg kell szüntetni a törvénytelen állapotot.
A testületi erőviszonyok megváltozásával a bizottsági helyek újraosztása is megtörtént. Az öt ellenzéki képviselő pontosan ugyanannyi helyet kapott a bizottságokban, mint amennyi az ötfős Fidesz–KDNP-nek volt 2019-től. Az önkormányzati cégek felügyelőbizottságai, valamint a kuratóriumok is leképezik az új testületi arányokat, V. Naszályi Márta mégis aránytalannak tartja ezeket a változásokat, szerinte „zsákmányszerzés” folyik a kerületben. A polgármester nehezményezte, hogy tanácsnoki helyet kapott egy független képviselő, de azt előszeretettel hallgatja el, hogy két új tanácsnoki hely is létrejött, amelyet két baloldali képviselő kapott meg. A kerületiek biztonságérzetét növelő térfigyelő kamerarendszer bővítése és korszerűsítése majd egy éve húzódik. Most az új felállású bizottság két hét alatt döntésre jutott az ügyben.
Tisztábban látni
Kérdésünkre, miszerint van-e esély előre hozott választásokra, Böröcz László azt felelte, az első kerületi lakosok nem arra adtak felhatalmazást a Fidesz–KDNP-nek, hogy ilyet kikényszerítsenek. Nem gondolja úgy, hogy ez a kerületben élők számára hasznos lenne. Szerinte erre akkor adódna nagyobb esély, ha a polgármester lemondana, V. Naszályi Márta azonban többször is hangsúlyozta, nem hajlandó önként távozni. Böröcz László hozzátette, a jobboldali többség nyitott arra, hogy a kerület érdekében együttműködjön a polgármesterrel, de a legfontosabbnak most azt tartja, hogy tisztán lássanak a pénzügyi helyzetet illetően, ezért egyelőre a nagyobb volumenű beruházásokat leveszik a napirendről.
– Ha tisztában vagyunk a pénzügyi helyzettel, akkor lehet dönteni a jövőbeni projektekről. 2019-hez képest több mint egymilliárd forinttal költ többet az önkormányzat személyi és dologi kiadásokra. Például egy baloldali ügyvéd havi 1,7 millió forintért ad tanácsot a polgármesternek. Huszonöt százalékkal dolgoznak többen a hivatalban, mint 2019 előtt, mégsem működik jól a kerület. Sok vezető beosztású dolgozó mondott fel a káosz láttán. Ebben a ciklusban már három jegyző váltotta egymást, gazdasági vezető pedig egy éve nincs. Hudi László, a Budavári Kulturális Nonprofit Kft. művészeti vezetője a nyáron mondott fel, mert állítása szerint nem tudott szakmai munkát végezni. Távozásának fő oka az volt, hogy a polgármester közölte vele, amíg ő adja a pénzt, addig azt kell csinálnia, amit mond – sorolja.
Nemrég megszűnt a kerületi Várnegyed újság nyomtatott verziója, mert a nyomda egyoldalúan felmondta a szerződést az önkormányzattal. A polgármester elismerte az önkormányzat felelősségét az ügyben, de részleteket nem árult el. V. Naszályi eddig az összes olyan javaslatot ellenezte, amely a kerület jogi és pénzügyi átvilágítását tette volna lehetővé, a jobboldali többségű testület azonban nemrég elfogadott egy ilyen javaslatot, és hamarosan létrejön a vizsgálóbizottság. Amit biztosan lehet tudni, hogy V. Naszályi 2019-ben 9,5 milliárd tartalékkal vette át a város vezetését, és majd tavasszal, az idei költségvetés lezárásakor derül ki, pontosan mennyi maradt belőle.
