Fotó: Szijjártó Péter, Facebook
Hirdetés

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a katari energiaügyi és külügyminiszterrel folytatott egyeztetéseit követően leszögezte, hogy Európa súlyos energiaellátási válsággal néz szembe, ennek megoldásához pedig a „kifejezetten elhibázott” olaj- vagy gázársapka sem visz közelebb.

„A megoldás egyértelmű kellene, hogy legyen: minél több földgáz jut vagy jutna el az európai piacra, annál biztosabb és biztonságosabb lenne Európa ellátása, s annál alacsonyabb áron tudnánk vásárolni” – szögezte le.

Az újabb források bevonását sürgetve pedig emlékeztetett, hogy Katar a világ harmadik legnagyobb földgáztartalékával rendelkezik, a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjában pedig a globális ranglista második helyén áll, a közel-keleti ország ráadásul fejlesztéseket hajt végre a kitermelés és a szállítási kapacitások terén.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy szerdán megkötötték a politikai megállapodást, amelynek alapján vállalatközi tárgyalások indulhatnak a katari földgáz esetleges jövőbeli vásárlásáról az MVM és a QatarEnergy között.

Korábban írtuk

A cél, hogy egy üzletileg működőképes megállapodás keretében a megnövekedő katari LNG-kapacitás egy részét számításba lehessen venni a magyar földgázellátás garantálása érdekében – mutatott rá.

Kiemelte ugyanakkor, hogy itt az Európai Uniónak is szerepe van, mivel infrastrukturális fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy a dél-európai vagy délkelet-európai LNG-terminálokból nagyobb mennyiségű földgáz érkezhessen Magyarországra.

„Ha Horvátország az ígéreteinek megfelelően bővíteni fogja LNG-termináljának kapacitását, ahol már most is Magyarország az első számú felhasználó, akkor reális lehetőség lesz arra körülbelül hároméves időtávon belül, hogy a katari gáz a magyar földgázellátásban szerepet kapjon” – jelentette ki.

A miniszter ezután aláhúzta, hogy a mostani gazdasági nehézségek közepette különösen fontos minél jobb kapcsolatot ápolni a világgazdaság egészére hatással lévő országokkal, és Katar is ilyen, amellyel az együttműködés mindig is a kölcsönös tiszteleten alapult, a viszony további fejlesztésének semmilyen politikai akadálya nincs.

Közölte, véglegesítették a beruházások kölcsönös védelméről szóló megállapodást, ami a katari befektetések Magyarországra vonzásában fontos lépés lehet. Hozzátette: tavaly megdőlt a kétoldalú kereskedelem rekordja, elérve a 60 millió dollárt, és idén is folytatódott a bővülés.

Üdvözölte, hogy Budapest és Doha között közvetlen légi összeköttetés van a hét szinte minden napján, és rámutatott, hogy a kihívásokkal szembenéző idegenforgalmi szektornak nagy szüksége van a turisták számának növekedésére.

Fontosnak nevezte az energiabiztonság és a gazdaság szempontjából, hogy az EU szorosabbra fűzze kapcsolatait a Perzsa-(Arab)-öböl országaival, és szavai szerint ennek alapja a kölcsönös tisztelet kell legyen.

„Ha kioktató, lenéző, leckéztető stílussal közelítünk a katariakhoz, akkor abból nem lesz kölcsönös előnyökre alapuló együttműködés” – figyelmeztetett.

Szijjártó Péter leszögezte: Magyarország és Katar azonos állásponton van az ukrajnai háború kapcsán. „Természetesen a háborút mindketten elítéljük, ugyanakkor mindketten békét akarunk” – mondta, azt hangoztatva, hogy ez csak tárgyalások útján jöhet létre, ahhoz pedig nyitva kell tartani a kommunikáció csatornáit.

„Aki felszámolja a közvetlen kommunikációs csatornákat, az gyakorlatilag a béke reményét adja fel, és aki a béke reményét adja fel, az a történelem rossz oldalára kerül” – fogalmazott.