Fókuszban a globális minimumadó
Csupán az alacsony adóterhek nem elegendőek ahhoz, hogy egy ország vonzóvá váljon a befektetőknek – hangzott el a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett beszélgetésen, amelyen a globális minimumadóról is beszélt Conor Lenihan, korábbi ír államminiszter. A Global Tax Institute egyik alapítója fontosnak és értékesnek tartja az adó bevezetése körül zajló szakmai vitát. Közben Magyarország áttörést ért el a globális minimumadó alkalmazásával kapcsolatban, az Európai Unió Tanácsa ugyanis hozzájárult, hogy a magyar iparűzési adó beleszámítson a globális minimumadóba, így hazánk is csatlakozhat a megállapodáshoz.A globális társasági minimumadó (GMCT) koncepcióját az OECD javasolta a nyereségadóztatás elveként. A javaslat vitákhoz vezetett, de végül széles körű nemzetközi politikai konszenzus született róla. Conor Lenihan szerint ezek a viták sokszor nagyon leegyszerűsítve jelennek meg a közéletben: valaki vagy a nagy multinacionális cégek érdekeit nézi, vagy a mindennapi emberekét, viszont racionálisan nézve egy erős üzleti szektor léte mindenkinek az érdeke – vélekedett Lenihan, akivel Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője beszélgetett.
Az 1980-as években Írországban jelentős mértékben csökkentették az adókulcsokat, ami rendkívüli gazdasági fejlődést hozott a szigetországnak, egy olyan államnak, ahol a reform előtt az alapellátás is sokszor gondot okozott. Nehéz leírni a gazdasági fejlődés hatásait, hiszen azok rendkívüliek voltak – fogalmazott az ír szakember. Szerinte az első időkben a nagyvállalatok valóban az alacsony adóterhek miatt választották Írországot, azonban idővel az emberi tényezők is szerepet kaptak, mivel az ország lakosságában rejlő tehetség és potenciál is szükséges a hosszú távú fejlődéshez. Lenihan országa példáján keresztül összegezve elmondta, hogy a kedvező változások nem egyik napról a másikra, hanem hosszú évek alatt valósultak meg.
A vendégelőadó arról is beszélt, hogy nemcsak az országok között, hanem az adott nemzeten belül is van verseny, főleg az olyan föderatív berendezkedésű országokban, mint például az Egyesült Államok, Németország vagy Svájc. Ezekben az adókulcsok sokszor területről területre is változnak, így a befektetésekért vívott harc az ország határain belül is zajlik.
Arra a kérdésre, hogy Írország az alacsony adóterhek egyértelmű nyerteseként miért nem tiltakozik a globális minimumadó bevezetése ellen, Lenihan válaszában két okot vázolt fel: egyfelől Írország mozgástere meglehetősen csekély, hiszen gazdaságilag nagy mértékben függ az Egyesült Királyságtól, emellett külpolitikájában nagyban követi az Egyesült Államok irányvonalát. A másik ok szerinte az, hogy a jelenlegi 12,5% százalékos társasági adóhoz képest a tervezetben felvázolt 15% nem tűnik olyan drasztikus emelésnek.
Conor Lenihan szerint a globális társasági minimumadó nem csak a nemzetközi szinten vannak szkeptikusai, de eléggé megosztja az amerikai belpolitikát is. Emellett a szakember – főleg ebben a válságok által sújtott világgazdasági környezetben – nem tartja szerencsésnek drasztikus gazdaságpolitikai irányváltások bevezetését. Kiemelte, hogy a mostani körülmények között egy adóemelés a vállalatok termelékenységét jelentősen visszavetheti.
A témával kapcsolatos legújabb fejlemény szerint az Európai Unió Tanácsa hozzájárul, hogy a magyar iparűzési adó beleszámítson a globális minimumadóba, ezzel elhárulhat az akadálya, hogy a magyar kormány csatlakozzon a megállapodáshoz.
