Az elmúlt év talán legnagyobb szenzációja az volt, hogy nyilvánosságra hozták az emberi genetikai állomány első vázlatos térképét. De nemcsak az emberi öröklődést meghatározó anyag kutatásában értek el eredményeket, új szervezetek – állatok, növények – genetikai állományát is föltérképezték. Tovább folyik a genetikai információk értelmezése is, nem véletlen, hogy tudományos rovatunkban talán ezekről az újdonságokról esett a legtöbb szó – az űrkutatáson kívül. Az Európai Unió 6. kutatási programjában első számú prioritásként jönnek számításba a genom alapú biológiai kutatások, ezen belül is az egészségügyet szolgáló vizsgálatok állnak az első helyen. Az új genetikai eredmények egy újfajta orvostudomány kialakulását ígérik. Elindultunk egy olyan úton, amelynek végén az orvosok „alapjaiban„ gyógyítják meg a betegeket, vagyis úgy állítják fel majd a diagnózist, hogy ismerik a genetikai hátteret, és így a megfelelő személyre szabott gyógyszer adagolásával magára a genetikai állományra is hatnak.

Igen fontos eredmény született a génműködés szabályozásának kutatásában. A nagy meglepetést az okozta, hogy a kisméretű, mindössze 21-28 nukleotidból álló RNS-molekulák (ribonukleinsav) jóval nagyobb szerepet játszanak a szabályozásban, mint azt eddig gondolták. Eddig az RNS-molekulákat csak közvetítőknek tekintették a DNS (dezoxiribonukleinsav) és a fehérjék között, holott a legújabb eredmények azt mutatják, hogy kulcsszerepük van a genetikai állomány karbantartásában, egyesek már „a genom immunrendszereként” említik őket. Képesek génekhez kapcsolódni, azokat ki- és bekapcsolni, sőt eltávolítani a nemkívánatos DNS-szekvenciákat (sorrendet). Ezek az új eredmények közelebb vihetik az orvostudományt például a daganatos folyamatok megértéséhez.

A legtekintélyesebb tudományos folyóirat, a Nature decemberi számában tették közzé az egér genetikai állományának térképét. Ez azért fontos, mert az emberi gén 99 százaléka nagyon hasonló az egér génjeihez és 80 százalékuknak egér megfelelője is létezik. Így az egér nagyon hasznos modell lehet a kutatók kezében új kezelési eljárások és gyógyszerezések kipróbálásánál.

A genetikai információk felhasználásával a harmadik világ lakosságának életminőségén lehet javítani, ha az akarat is megvan hozzá. Feltárták a halálos malária-kórokozó és az azt hordozó szúnyog genetikai állományát. A tudomány történetében hatalmas lépésnek számító fejlemény új vakcinák előállításához vezethet, és ezzel új reménnyel kecsegtet a malária elleni küzdelem, amely betegség évente két és fél millió halálos áldozatot követel, főleg gyermekek között.

A betegségek mellett a legnagyobb ellenség a harmadik világban az éhínség. Ezért óriási eredmény, hogy véglegesítették az emberiség legfontosabb gabonanövénye, a rizs genetikai állományának térképét. Ennek birtokában felgyorsíthatóak azok a folyamatok, amelyeknek célja nagyobb tápértékű, jobb terméshozamú és az adott környezethez jobban alkalmazkodó fajták kitenyésztése. A világ népességének több mint a fele rizzsel táplálkozik, és nemcsak a mennyiség kevés, hanem a tápérték sem megfelelő. Az újfajta rizs kitenyésztése a minőségi éhezést is csökkentené, hiszen az előrejelzések szerint 2020-ra 1 milliárd (!) fővel gyarapodik a rizsfogyasztók száma.

Újabb lépés történt mesterséges élőlény laboratóriumban való létrehozására. Craig Venter, a genetika „fenegyereke” és a Nobel-díjas Hamilton Smith olyan baktériumot akar létrehozni, amely az élethez szükséges minimális génmennyiséget tartalmazza. Érdekes fejlemény, hogy egyes kutatók szerint génváltozás tette lehetővé az emberi beszédet is: szerintük egy egyszerű gén megváltozása az oka annak, hogy az emberek megtanultak beszélni, és ennek a mutációnak a hiánya akadályozta meg a beszédben az emberszabású majmokat és más állatokat.

Az elmúlt év nyarán bemutatták azt a koponyamaradványt, amely egy nemzetközi kutatócsoport szerint az emberfélék családjának (Hominidák) eddig ismert legkorábbi, jó állapotban megmaradt képviselőjéhez tartozik. Korát 6-7 millió évre becsülik. A „hiányzó láncszem” megléte még korántsem biztos; máris jelentkeztek ellenvélemények.

A látványos csillagászati és űrkutatási eredményeket 2002-ben sem nélkülözték. Újabb bizonyítást nyert, hogy a világegyetem 95 százalékát sötét anyag és energia uralja. Az eredmények megerősítik azokat az elméleti modelleket, amelyek szerint az univerzum energiájának 30 százaléka a számunkra még ismeretlen sötét anyag formájában van jelen; az univerzum energiájának 65 százalékát a még titokzatosabb sötét energia adja; a sötét energia feltételezett taszító hatása miatt az univerzum jelenleg is gyorsulva tágul. Mindezek alapján világegyetemünknek mindössze 5 százaléka az, amit fénylő anyagnak nevezhetünk (tehát látunk is), s amely a csillagok és bolygók építőanyaga.

Lenyűgöző új képet készített a Cassini űrszonda a Szaturnuszról. A színes felvételek alapján sokan a Naprendszer legszebb bolygójának tartják a fényes gyűrűkkel övezett Szaturnuszt. Húsz hónap múlva az űrszonda megérkezik a bolygóhoz, és akkor soha nem látott képekben gyönyörködhetnek a kutatók a természet eme csodájáról.

A Leonida meteorraj november 19-én fergeteges kitöréssel búcsúzott tőlünk. Folytatódott a Mars kutatása is. Legalább 2-3 méteres, nagy mennyiségű vízjeget tartalmazó réteget fedeztek föl a bolygó déli pólusánál, majd az északinál is.

Júliusban egy kisbolygó-fenyegetésétől rettegett a világ; csillagászok bejelentették, hogy a 2002 NT7 jelű égitest 2019. február 1-jén becsapódik a Földbe és kontinentális léptékű katasztrófát okoz. A 2 km-es átmérőjű szikladarabot az eddigi legveszélyesebb földsúroló kisbolygónak minősítették. Szerencsére a számítások nem voltak pontosak, és kiderült, hogy esetleg csak 2060-ban közelíti meg veszélyesen a Földet. Az eset arra jó volt, hogy a közvélemény nagyobb nyomást gyakoroljon a döntéshozókra egy globális megfigyelőhálózat és védekezési program kidolgozása ügyében.

Lélegzetelállító képek készültek a Napról egy új svéd napteleszkóppal. Minden korábbinál nagyobb részletességgel láthatjuk csillagunk felszínét: 100 kilométeresnél kisebb részletek is megfigyelhetők. Sokak véleménye szerint ebben a mérettartományban zajlanak az alapvető fizikai folyamatok csillagunk légkörében.

Egy ultragyors „fényképezőgéppel” elkészült az első fénykép egy atom belsejéről, így a kutatók először követhették nyomon az elektronok mozgását mélyen az atomok belsejében.

Közben talán fejlődik az első klónozott bébi, új biológiai fegyverek születnek titkos laboratóriumokban, soha nem látott fegyvereket fejlesztenek ki a szupernagyhatalmak a világuralom megszerzésére, halálos méreggel „látják el” a harmadik világ országait, milliók pusztulnak el járványok következtében – és sorolhatnám tovább. Ez már a tudomány sötét oldala, de sajnos létezik.