A határvadászok átvették a katonák feladatait a déli határon

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az átadás-átvétel alkalmából a hercegszántói határvédelmi bázison tartott eseményen azt mondta: azon a határszakaszon idén több mint 263 ezer illegális határátlépési-kísérlet történt. Elmondható, hogy akik itt szolgálnak, az Európai Unió egyik „leginkább támadott” határszakaszát védik – fűzte hozzá.

Jelezte: az illegális határátlépési kísérletek száma két évvel ezelőtt 46 ezer, tavaly 122 ezer volt. A migránsok egyre agresszívebbek, idén 15 rendőr és 29 honvéd sérült meg támadásaik következtében – mondta Rétvári Bence.

A magyarországi büntetés-végrehajtási intézetekben minden kilencedik büntetését töltő, vagy ügye elbírálását váró fogvatartott embercsempész, e 2500 ember 73 ország polgára – mutatott rá. Megjegyezte, ellátásuk 3 milliárd forintba, a határőrizet 650 milliárd forintba került az adófizetőknek az elmúlt években.

Utóbbit 98,5 százalékban a magyar adófizetők fizették, pedig Magyarország egész Európa biztonságát védi – hangoztatta Rétvári Bence.

Az államtitkár úgy vélte, hosszú távon arra kell berendezkedni, hogy bűnszervezetek segítségével, akár felfegyverkezve további ezrek, tízezrek, százezrek akarnak majd átjönni a déli határon, így a későbbiekben is szükség lesz a határ védelmére, az illegális migrációval szembeni fellépésre, ezzel összefüggésben a mintegy ezertagú határvadászezred munkájára.

„Brüsszelben pedig nem megállítani, hanem szervezni akarják a migrációt, ezért vannak nehéz helyeztben az olyan országok, mint Magyarország, amely a külső határt meg akarja védeni” – mondta. Szerinte, Brüsszel sokszor nem segíti, hanem akadályozza a határvédelmet.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára komoly eredménynek nevezte, hogy négy magyar katonából három már látott el szolgálatot a határon, tanúbizonyságot téve hazaszeretetről, felkészültségről, a béke iránti elkötelezettségről.

A katonák a jogellenes határátlépési-kísérletek megállításán túl 3 ezer embercsempészt állítottak elő, a honvédelmi feladatok szorosabbra fűzték a honvédelmi és a belügyi tárca együttműködését – fűzte hozzá.

Az államtitkár utalt rá, hogy a magyar honvédség a 21. század egyik legnagyobb kihívására, a migrációsválságra adott választ 2015-ben, amikor a délről érkező illegális bevándorlók miatt „támadás alatt állt” a déli határ, „megingott a a nemzet békéje, a polgárok biztonsága”.

Európa nem tudott egységes és pontos válasszal szolgálni, de Magyarország és a magyar kormány elkötelezett volt polgárainak védelme, a nemzeti értékek, érdekek megóvása mellett, és a határzár felállításával elsőként lépett fel az illegális határátlépők megállításáért – közölte.

Balogh János országos rendőrfőkapitány azt hangsúlyozta, hogy a déli határszakasz védelme a rendőrség és a honvédség leghosszabb és legsikeresebb békeidőbeli közös művelete volt. Annak, hogy a rendőrség a katonaság nélkül védje a határt az illegális migránsokkal szemben, a megfelelő állomány és Horvátország schengeni térséghez csatlakozása volt a feltétele, utóbbinak köszönhetően Magyarország erőket tud átcsoportosítani a magyar-szerb határra – mondta.

Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka arról beszélt, hogy a déli határszakasz védelme „hét év kemény munka” volt a honvédségnek, amelyet „nem egyedül végzett”.

„Amikor elkezdtük, rengeteg szkeptikus volt országhatáron belül és pláne kívül, de Magyarország büszke lehet az egyenruhások összefogására: a katonaság, a rendőrség, a büntetés-végrehajtás, a katasztrófavédelem olyan erőkkel vonult fel, hogy kevesebb, mint egy hónapon belül le tudtuk zárni a határt, és annak folyamatos fejlesztése révén ma már mi vagyunk a példa, a világ számos tájáról keresnek meg katonai vezetők, és gratulálnak” – fogalmazott.

Ruszin-Szendi Romulusz értékelése szerint a hétéves szolgálat eredményeként a honvédség közelebb került a magyar emberekhez, és az egyenruhások is egymáshoz. „Magyarország lakosai biztonságban vannak itthon, a katonák, a rendőrök, a katasztrófavédők minden nap közösen tesznek azért, hogy békét, biztonságos környezetet teremtsenek” – hangsúlyozta.

A parancsnok jelezte, hogy a déli határon az aktív műveleti szolgálat befejezésével nem lesz könnyebb életük a katonáknak.

A katonák a haderőfejlesztés felgyorsítása miatt többet vannak a gyakorlótéren, megkezdődtek a szervezeti átalakítások, a készenléti készültségei szolgálatok létszáma a készenléti idő csökkentése mellett emelkedett, a hadfelszerelések folyamatosan érkeznek az országba – fogalmazott.