Nemrég újabb bejelentést tettek Washingtonban: elkészült az emberi géntérkép. Az USA, Kína, Japán, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia állam- és kormányfői közös közleményben erősítették meg, hogy a DNS-kódon több mint tíz éve dolgozó nemzetközi konzorcium munkáját siker koronázta; az eredményt az amerikai nemzeti egészségügyi intézmények marylandi központjában mutatták be. A géntérkép 99,99 százalékos pontosságú. Céljuk, hogy olyan, eddig gyógyíthatatlan betegségek mechanizmusát megértsék, mint az Alzheimer-, a Parkinson-kór, a rák örökletes tényezői, a cukor-, a szív- és az elmebetegségek végső oka és ezek gyógyítása a jövőben. A szakemberek hite szerint tizenöt-húsz év múlva egy csepp vér is elegendő lesz ahhoz, hogy felrajzolják a páciens géntérképét és megkeressék benne a betegséget okozó hibás gént, netán észrevételezzék valamely gén hiányát. Egy ilyen részletes genetikai teszttel a betegségekre hajlamosító tényezők is diagnosztizálhatóak lesznek, így megfelelő környezeti változtatásokkal megelőzhető egy-egy betegség. A genetikusok bizonyos sikereket már eddig is elértek. Meglehetősen ritkán előforduló, de súlyos betegségeket diagnosztikus tesztekkel előre meg tudnak „jósolni”. Például a Huntington-kórt (vitustánc), az izomsorvadás bizonyos típusát, a cisztás fibrózist és egyebet.

Nagy jövőt jósolnak az őssejtekkel történő gyógyászatnak. Ez az oka, hogy szinte naponta olvasunk valami újdonságot ezekről a „pluripotens” sejtekről. Érdekességük, hogy olyan korai stádiumban lévő sejtek, amelyekből még bármilyen emberi szövet kialakulhat, attól függően, hogy milyen környezetbe kerülnek. Az emberi szervezet mintegy 10 a negyediken nagyságrendű élő sejtek tömege, amelyben az élet folyamán szigorú szabályok szerint pusztulnak el és jönnek létre új sejtek. Vannak sokáig élő sejtek (például az idegsejt) és vannak nagyon hamar reprodukcióra szoruló sejtek (a többség). Ebből következik, hogy kell lenni az emberi szervezetben olyan „ugrásra kész” sejteknek, amelyekből éppen az a sejttípus pótlódik, amire szükség van. Ezek az őssejtek a korábbi elképzeléssel szemben a felnőtt egyénben is megvannak, s ezekből folyik a szervezetben szükséges szövetek, sejtek pótlása. Az természetes, hogy az emberi embrió is tartalmaz ilyen differenciálatlan sejteket.

A fentiekből az is következik, hogy az őssejtek gyógyászati célra használhatók. Hiszen ha valamilyen betegség révén elpusztul egy fontos szerv, szövet vagy sejt a szervezetben, őssejt bevitelével sok esetben pótolható. Ezek a kísérletek még gyermekcipőben járnak, de többször már siker koronázta a gyógykezelést. Például a saját vérből vett őssejttel meggyógyított leukémiás betegek ezt bizonyítják, de sikeres kísérletek folynak egyéb területeken is. Eleinte azt gondolták a kutatók, hogy csak embriókban vannak ezek a minden irányba differenciálódni képes „jolly joker” sejtek. Ám ahogy a figyelem középpontjába kerültek, kiderült, hogy a felnőtt szervezet is tartalmazza, talán nem olyan „rugalmas” formában. Komoly etikai problémákat vetett föl, hogy őssejtek nyerésére használták-használják a lombikbébiprogram be nem ültetett kis embrióit, vagy klónozással csak erre a célra éltre (?) hívott kis „sejtemberkéket”. Nem szorul külön magyarázatra, hogy az élet a fogamzással kezdődik, így az embriók bármilyen célú elpusztítása a gyilkosság körébe tartozik. Már csak azért is, mert az orvostudomány mindig képes volt arra, hogy olyan módszert dolgozzon ki egy-egy problémára, amely nem áll szöges ellentétben az orvosi esküvel.

A kutatások ezért más irányt vettek: honnan lehet őssejteket nyerni anélkül, hogy egy másik életet tennének kockára. Máris több megoldás született, így nem lesz hiány őssejtekben. A köldökzsinór vére például nagy mennyiségű őssejtet tartalmaz. Floridai kutatók az innen nyert őssejtekkel idegrendszeri betegségeket (Alzheimer- és Parkinson-kórt) kezeltek, ugyanis ezek a sejtek megfelelő környezetben idegsejtekké alakulhatnak.

Az amerikai Argonne Nemzeti Laboratóriumban igazi áttörést értek el az értékes és ritka őssejtek tenyésztésében. Mivel jelenleg az embrionális őssejtek tűnnek ígéretesebbeknek, így ezeket igyekeznek tenyészteni. Számos kutató szerint viszont a felnőtt őssejtek kutatására – „megfiatalítására” – kell koncentrálni, mert ezeknek két nagy előnye van: egyrészt begyűjtésük nem ütközik etikai szabályokba, másrészt elkerülhetők a kilökődési problémák is. Az intézet szakemberei felnőtt szervezet vérében lévő fehérvérsejtekből (monocitákból) fejlesztettek ki őssejteket, majd ezekből ideg-, máj- és immunsejteket. Az így nyert őssejtek folyékony nitrogénben jól tárolhatók.

Számos más esetben is bebizonyosodott, hogy a felnőtt szervezetben lévő őssejtek is kellőképpen rugalmasak. Dr. Mezey Éva magyar kutató vezetésével egy amerikai kutatócsoport olyan elhunyt nők agyszövetét vizsgálta, akik életük során csontvelő-átültetésben részesültek, méghozzá férfi donortól. Az eredmény: minden megvizsgált női agy nagy mennyiségben tartalmazott olyan sejteket, amelyekben Y-kromoszóma volt (ez csak férfi sejtekben van).

Ausztrál kutatóknak jó hatásfokkal sikerült pótolni a szklerózis multiplex nevű súlyos idegrendszeri betegségben elpusztult támasztósejteket (gliasejteket). A terápia csontvelőképző őssejtekből indult ki.

Az őssejtek tárolására őssejtbankok szakosodtak. Ez év április elején megnyílt a világ első, állami kezdeményezésre létrejött őssejtbankja egy London melletti intézetben. Az itt őrzött sejtekből a szervezet bármilyen része regenerálható, így komoly reményt jelent számos, ma még gyógyíthatatlan betegségben szenvedőnek. Az intézet vezetője a magyar származású Sir George Radda professzor, aki elmondta, hogy az őssejtvonalak előállítására a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó klinikákon tárolt, feleslegben maradt embriókat használták. Véleménye szerint az így nyert őssejtek még totipotensek, vagyis bármivé fejlődhetnek, szemben a köldökzsinórvérben, a csontvelőben és más szerveinkben található őssejtekkel, amelyek differenciálódási képessége korlátozott.

Hazánkban több mint egy éve indult be a Sejtbank Kft. jóvoltából az a szolgáltatás, amely háromszázezer forintért vállalta újszülöttek köldökvéréből nyert őssejtek tárolását. Az anyagot a brüsszeli székhelyű Cryo Cell köldökvérbankba szállították. Eddig 900 szülő élt ezzel a lehetőséggel. Az Egészségügyi Tudományos Tanács állásfoglalásának hatására mára ez a lehetőség megszűnt. Ennek ellenére az Országos Gyógyintézeti Központ, a Krió Rt. és a Vitál Őssejtbank itthon szeretne őssejtbankot nyitni, hogy ezzel a későbbiekben bekövetkező betegségek gyógyításának lehetőségét megteremtsék.