Meghajolt a migránsok zsarolása előtt Joe Biden
A kubai katonai diktatúra 1959-es hatalomátvétele óta az Amerikai Egyesült Államok három destabilizációs válságot élt túl: 1965-ben, 1980-ban és 1994-1995-ben. Ezek mindegyike a demokraták kormányzása idején történt. Az Obama-kormány idején több mint 120 ezer kubai migráns jutott be az Egyesült Államokba kikötőibe 2014 és 2016 között, főként Közép-Amerikán keresztül. Habár Donald Trumpnak is illegális migránsok karavánjaival kellett szembenéznie 2018-tól a déli határokon, a következő év végére rohamosan csökkent a határvédelem találkozása a határsértőkkel – erről ír a hirado.hu.A Venezuelából Mexikóba tartó migránsok útvonalának adatait vizsgálva, valamint az USA határánál a migránsokkal készített interjúk alapján a Biztonságos és Szabad Társadalomért Központ (SFS) kutatása arra következtet, hogy a tömeges illegális migráció mögött az Amerikai Egyesült Államok törvényes rendjét megzavaró akcióról van szó – olvasható Mary Anastasia O’Grady a The Wall Street Journalben megjelent véleménycikkében.
Az SFS igazgatója, Joseph Humire által közzétett dokumentumok alapján Venezuela állama kulcsszerepet játszott a 2021-es migrációs csúcs kialakulásában.
A tekintélyes amerikai lap szerzője kiemelte, migránsok fegyverként való felhasználása háborús cselekmény – ismerteti a hirado.hu.
Azonban, mint írják, az Egyesült Államok vezetése csütörtökön bejelentette, hogy havi további 30 ezer vízumot ad a venezuelai, nicaraguai, kubai és haiti állampolgároknak, ha a saját hazájukban folyamodnak az amerikai vízumért. A cikk szerzője szerint azonban Joe Biden amerikai elnök hibát követ el, amikor meghajol a migrációs zsarolás előtt, ahogyan sok demokrata elődje is megtette.
Az SFS vezetője kiemelte, hogy tavaly szeptember 30-ig közel 190 ezer illegális migránssal találkoztak a hatóságok az Egyesült Államok–Mexikó határnál. Ez 375 százalékos növekedés az előző évhez képest.
Az SFS adatgyűjtése szerint az is látható, hogy bár a szervezett bűnözés sok embert szállított szárazföldön, de mindez nem történhetett volna meg Venezuela segítsége nélkül.
A The Wall Street Journal szerzője szerint mára Venezuela lett a demográfiai fegyver legagresszívabb alkalmazója. Mint emlékeztetett, a dél-amerikai ország kétségbeesetten próbál kikerülni a Trump-kormányzat által bevezetett szankciók alól és visszaállítani legitimitását. Tavaly előrelépést értek el azáltal, hogy Nicolás Maduro venezuelai elnök tárgyalásokat erőltetett az Egyesült Államokkal amerikai foglyok elengedéséről, valamint érdeklődést mutatott a demokráciához való visszatérés megtárgyalására. De ezzel egyidejűleg az ország elhagyására vágyó nagyszámú emberben is lehetőséget látott.
A szerző rámutatott, hogy miközben sok migráns a venezuelai rezsim elől menekül, az államvezetés kihasználja a tömeges migráció destabilizáló hatását is. Ráadásul azok a migránsok, akik végül munkába állnak az Egyesült Államokban, pénzt utalnak hazájukba, ami fellendíti annak gazdaságát.
Annak ellenére azonban, hogy a venezuelai gazdaság 2014-es összeomlása óta hétmillió ember menekült el hazájából, egészen a Biden-adminisztráció beiktatásáig többségében a szomszédos dél-amerikai országokban éltek.
Az SFS szerint 2021-ben és 2022-ben a Venezuelából Mexikóba tartó közvetlen járatok többségét az amerikai szankciók hatálya alá tartozó venezuelai Conviasa vagy más, kisebb állami tulajdonú vagy állami irányítású légitársaságok üzemeltették.
Az SFS megállapította, hogy a határon megkérdezett venezuelaiak, akik légi úton érkeztek Mexikóba, venezuelai utazási irodáktól vásároltak csomagokat. A csomagok tartalmazták a Mexikóba való belépéshez szükséges kormány által kibocsátott úti okmányokat, valamint a kapcsolatokat az embercsempészekkel, akik megkönnyítették az Egyesült Államok határáig vezető utat.
A cikk szerzője szerint az amerikai vezetés úgy fékezhetné meg a migránsáradatot, hogy szankciókat vet ki a venezuelai légitársaságok üzemanyag-ellátóira.
A teljes cikket a közmédia hírportálján olvashatják.