Székelyudvarhely, a Hargita nyugati lábánál fekvő székely anyaváros mindmáig megőrizte a magyar múltat. A 92 százalékban magyarok lakta település jellegzetes, békebeli polgári hangulatot árasztó székelyföldi kisváros, amely mindeddig fel tudta tartóztatni a lopakodó hagymakupolás és egyenruhás honfoglalást. Igaz az, amit az udvarhelyi főtéren álló Vasszékely talapzata hirdet: „Gyopárt a Hargitáról hozzatok, a székely hősök halhatatlanok”.

Székelyföldön kívül azonban félre kell verni a harangokat. Az erdélyi magyarság bekerítése, a magyar városok elrománosítása makacs következetességgel folyik, és bár közhely, de vádló igazság, hogy a belső anyaország szerepét is betöltő Székelyföld a huszonnegyedik órában van. Ezért bontott zászlót tavaly Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezetésével a Magyar Polgári Szövetség, amely versenybe száll a monopolhelyzete tudatában elkényelmesedett, a magyar érdekeket egyre többször feladó Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel szemben.

Az MPSZ első kongresszusára szombaton a neoklasszicista stílusú városi művelődési házban került sor. Szükség is volt a nagy tömeg befogadására alkalmas épületre, a pénteken felavatott MPSZ-székház ugyanis kicsi lett volna a több mint ötszáz ember befogadására. A szervezők meghívták Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Kovács László magyar külügyminisztert és Kuncze Gábort, az SZDSZ elnökét is, ám ők nem jelentek meg Székelyudvarhelyt.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács operatív elnöki teendőket is ellátó tiszteletbeli elnöke kijelentette, az autonómia ügyének legbiztosabb támasza a Magyar Polgári Szövetség, amelynek hivatását Tőkés László ebben a három szóban foglalta össze: változás, vállalás, választás. Temesvár hőse, az erdélyi magyar nemzeti erők szellemi vezetője visszatekintett az elmúlt egy évre, amely időszakban megfogalmazódott az erdélyi magyar közéletben az RMDSZ hivatalos irányvonalával szembeni elégedetlenség és az ebből következő cselekvési szándék.

– Közel egy esztendeje, a Királyhágó-melléki Református Egyházközségnek a szatmárnémeti Láncos-templomban tartott rendkívüli közgyűlésén fogalmazódott meg a rossz útra tévedt RMDSZ melletti alternatíva és az erdélyi magyar önkormányzat igénye – emlékeztetett Tőkés László. A református püspök az RMDSZ által varázsszóként hangoztatott egységről szólva kijelentette, újra kell gondolni ezt a fogalmat. Meg kell gondolni, lehet-e közösséget vállalni a hatalom kisajátítóival.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetője szerint a tavalyi esztendő az ébredés, a változás, a politikai önszerveződés megindulásának éve volt, miközben az RMDSZ végleg a bársonyos kommunista visszarendeződés partnere lett. Tőkés László emlékeztetett, hogy az RMDSZ hetedik kongresszusán a küldöttek megtapsolták Adrian Nastase román miniszterelnököt, aki határozottan elutasította a kollektív jogokat és az autonómiát, vagyis a belső önrendelkezést. A püspök párhuzamot vont az RMDSZ magatartása és a Magyar Népi Szövetség 1945-ös árulása között, amikor az erdélyi magyar kommunista szervezet nyilatkozatban állt ki Észak-Erdély Romániának juttatása mellett. – Úgy látszik, fél évszázadonként süllyednek ilyen mélyre – mondta Tőkés László.

A királyhágó-melléki református püspök szerint az RMDSZ pártegységet szorgalmaz, ezzel szemben célegységre van szükség.

– Azért szálltunk fel a buszra, hogy Európába vigyen minket, ne pedig Bukarest és a Balkán felé. Amikor láttuk, hogy rossz irányba megy a buszunk, próbáltunk irányt változtatni, de a sofőr nem akar oda menni, ahová az utasai – érzékeltette a helyzetet Tőkés László, majd hozzátette: – Kénytelenség megtörni a pártegységet, hogy a célegység körül tömörüljünk.

A püspök szerint ma az erdélyi magyarság két hídfője a Székelyföld és a jelenlegi magyar-román határ menti Partium. E két hídfő alkalmas arra, hogy újraépüljön a híd. Az egykori kincses város, Kolozsvár és az egy évtizede még magyar többségű Marosvásárhely düledező hídcsonkok, s a román politika rávetette magát a hídfőkre is.

A református püspök felhívta a figyelmet, hogy különbség van szolgálat és szolgaság között, az értelmes áldozatvállalás és a baromi állapot között. – Jelenleg béres- és zsellérsorsunkban anyanyelvi kedvezményeket élvezünk, miközben népünk keresztje helyett az idegen igát hordjuk – szögezte le Tőkés László.

A püspök emlékeztetett, hogy az Európai Néppárt (EPP) februárban tartja aktuális kongresszusát Brüsszelben. Erre tekintettel felkérte az erdélyi magyar autonómia legfőbb támogatójának számító Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget, hogy mint az EPP tagja képviselje a belső önrendelkezés ügyét az európai fórumokon.

Tőkés László után Kövér László, a Fidesz-MPSZ országos választmányának elnöke Tamási Áront, a jeles székely írót idézve kifejezte óhaját, hogy legyen mindenkinek eltökélt vágya, hogy nem fog könnyűnek találtatni. A politikus Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke személyes jókívánságait tolmácsolta a kongresszus résztvevőinek. Kövér László figyelmeztetett: – A hitelüket vesztett szavak világában orvlövészek lesnek azokra a szavakra, amik összekötnek. Ezért vissza kell adni a magyar szó erkölcsi tartalmát.

Kövér László véleménye szerint csak az értékekre alapozott szellemi és anyagi építkezésben bízhatunk. Ezzel kapcsolatban a politikus leszögezte, a határon túli magyarság nem elvesz, hanem hozzáad a nemzet erejéhez. Az RMDSZ által szorgalmazott egység kapcsán kijelentette, a szervezeti egység pártbelügy, a közösségi akarat egysége egészen más dolog. A tét a magyar szavazatok egységének biztosítása, ezért együttműködésre van szükség az egymást elismerő, egyenrangú szervezetek között. Az autonómia ügyének képviselőit fenyegető, őket alkotmányellenességgel vádoló román megnyilatkozásokról szólva Kövér László emlékeztetett, hogy 1988-ban az újonnan alakult Fideszt is alkotmányellenesnek minősítették azok, akik ma kioktatják demokráciából a Szövetséget, ám az tíz év után mégis építő erejű kormánypárttá vált.

Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke üdvözlő levelében, melyet Borsos Géza SZNT-alelnök olvasott fel, leszögezte, hogy a magyar nemzeti közösség számára nélkülözhetetlen a nemzeti identitás védelmét szavatoló önigazgatás. Bedő Árpád, az MDF országos választmányának elnöke üdvözlő beszédében úgy vélte, az önkormányzás nem más, mint a helyi közösségek szabadsága.

Jeles egyházi személyiségek – Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök és Czirják Árpád érseki helynök -, majd Szűrös Mátyás, a Történelmi Szociáldemokrata Párt elnöke levelének felolvasása után a jelentősebb erdélyi magyarlakta területeket képviselő kisebb polgári szervezetek képviselői jelentették be csatlakozásukat a Magyar Polgári Szövetséghez. A Szász Jenő vezette szerveződést erősíti most már a nagyváradi Magyar Polgári Egyesület, a szatmári Pro Civitate Egyesület, a Nagybánya-vidéki Polgári Körök mozgalma, a Szilágysági Magyar Polgári Egyesület és a Kalotaszeget képviselő Bánffyhunyadi Magyar Polgári Kör.

A csatlakozók bemutatkozása után Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke mondta el beszédét. Ebben hivatalosan is bejelentette a korábbi hírt, hogy Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő az MPSZ színeiben indul Nagyvárad polgármesteri székéért.

– 1989-ben összefogtunk, hogy ne féljünk. Ma magyar fél a magyartól – mondta Szász Jenő. A MPSZ elnöke szerint 14 év alatt kiderült, hogy az RMDSZ valóban romániai, talán még magyar, de nem demokrata és nem szövetség. Székelyudvarhely polgármestere csöndes, de annál súlyosabb szavai vádiratként hatottak, amikor emlékeztetett, hogy az elmúlt 14 évben az erdélyi magyarság lélekszáma mintegy 250 ezer fővel, vagyis Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely magyarságának összességével csökkent. Ez mindennél többet elmond az elmúlt majdnem másfél évtizedről.

– Történelmi városainkban egyre kevésbé érezhetjük otthon magunkat. A kaszárnyákban és az ortodox kolostorokban lopakodik a tolakodó idegenség. Az erdélyi magyar közösség kettészakadt dollár- és lejmilliárdos csúcsvezetőkre, akik Bukarestben paktumot kötnek, Budapesten pedig pezsgővel koccintanak rá, és az alul lévő sokakra. Minden politikának megvan a maga szimbóluma: a briteké a Downing Street, a franciáké az Elysée-palota. Nekünk a marosvásárhelyi Köcsög utca (itt van az RMDSZ székhelye) jutott – hangsúlyozta Szász Jenő.

A Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint az a kérdés, hogy az erdélyi magyar közösség tud-e élni a választás szabadságával, szavazókból választókká lesz-e.

– Keresztény, nemzeti és polgári szövetséget kötünk. Sokan sokfélék vagyunk, de útjaink után mindannyian Erdélybe térünk haza. Mi nem csodát ígérünk, hanem őszinte szót, tiszta beszédet. Ez a mi alternatívánk – szögezte le Szász Jenő.

Az elnök azt is kijelentette, hogy az MPSZ kész együttműködni másokkal, de elveit nem adja fel. Az autonómia ugyanis Szász Jenő szerint a megmaradás záloga, amely értelmet ad a kisebbségi jövőnek. Emellett szükséges, hogy a magyar állampolgárság megszerezhető legyen a szülőföldön, anélkül hogy Magyarországra kellene költözni miatta.

A Magyar Polgári Szövetség programjának alapelveit Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke ismertette. Ebben hangsúlyosan szerepel az egyén, a család és a nemzet hármassága. A MPSZ nemzeti, keresztény és polgári értékrendű szervezet, amely síkraszáll a belső önrendelkezésért, az erdélyi magyarság teljes és tényleges jogegyenlőségéért. A MPSZ az eddigieknél sokkal nagyobb szerepet szán a civil szférának, és támogatja a politikai pluralizmus kibontakozását, a bürokrácia visszaszorítását, a közszolgáltatások átláthatóságát.

Tulit Attila, a Székely Nemzeti Tanács és az MPSZ alelnöke intő jelként elmondta, hogy a még mintegy 70 százalékban magyarlakta Sepsiszentgyörgyön az utóbbi időben a lakások 80 százalékát (!) románok vették meg, s Háromszék fővárosának románsága elismeréssel szól az RMDSZ-ről.

Egy fiatalember, Márton Róbert Csíkkarcfalváról kijelentette, hogy érte és családjáért az RMDSZ nem tett semmit. Hozzátette, hogy miközben 1989-ben a Securitate elhurcolta Tőkés Lászlót és várandós feleségét, az RMDSZ mai vezetői „Bukarestben tapsoltak és nyalták a bocskor talpát”. – Hajrá romániai magyarok, hajrá Polgári Szövetség! – zárta rövid, de nagy sikert aratott felszólalását a székely fiatalember.

A kongresszus küldöttei a beszédek után elfogadták a Magyar Polgári Szövetség Kössük újra a szövetséget! című programját és A választás szabadsága című alapvetését, valamint Tőkés László javaslatára hivatalosan is felkérték a Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget és a Magyar Demokrata Fórumot, hogy az Európai Néppártban képviseljék az erdélyi magyar autonómia ügyét, és hassanak oda, hogy az EPP Románia európai integrációja támogatásának feltételéül szabja az autonómiát.

A kongresszuson közkívánatra felszólalt Bayer Zsolt is. A publicista kijelentette, azért jár Székelyföldre, ha csak teheti, mert önző ember, aki szereti magát jól érezni, és egyre nehezebben viseli a budapesti szórványmagyarság sorsát. Bayer Zsolt emlékeztetett, hogy azok beszéltek az erdélyi magyarság túlszeretéséről, és azok óvják most éppen tőle és másoktól az erdélyieket, akik néhány évtizede átkozott nacionalistának bélyegezték Csoóri Sándort és Duray Miklóst.

A Magyar Polgári Szövetség első kongresszusa után a székelyudvarhelyi művelődési ház előterében bizakodó, egymásban bízó, egymást szerető magyarok beszélgettek. Sokfelől jöttek, Erdély minden szegletéből, Székelyföldről, a Mezőségről, Kalotaszegről, a Partiumból, a Szilágyságból, s találkozhattunk magyarországi szimpatizánsokkal, érdeklődőkkel is. A Magyar Polgári Szövetség immár országos, jelentős szervezetté vált, amely 14 év után versenytársa lesz az RMDSZ-nek. A szervezet elkötelezett tagjaira százszázalékosan illik a kongresszus mottójául választott Wass Albert-idézet: „Töretlen hittel ember és magyar”.