A hosszú tél után szervezetünk vitaminraktárai kiürülnek, s egyre inkább érzékeljük magunkon a tavaszi fáradtság jeleit. A bágyadtság és az elesettségérzés azonban nem betegség, hanem hiányállapot, amely rendszerint akkor lép fel, ha a nyáron felhalmozott energia-, ásványianyag- és vitamintartalékainkat feléltük.

A téli hónapokban nemcsak ezekből a rendkívül fontos anyagokból viszünk be kevesebbet a szervezetünkbe, de az anyagcserénk is lomhább lesz, az ott felhalmozódó mérgek és salakanyagok lassabban távoznak.

Mindezeknek a hatásoknak az együttese megbontja a belső egyensúlyt, akadályozza a sejtek oxigén- és tápanyagellátását. Bár manapság már télen is hozzájuthatunk akár a legkülönlegesebb gyümölcsökhöz és a patikákban kapható különböző vitaminkészítményekhez, azért ma is létezik relatív vitaminhiány.

A jelenség kialakulásáért főként a hagyományos magyar étkezési szokásokat okolhatjuk, amelyek inkább a zsírnak és a kalóriáknak, mintsem a vitaminoknak kedveznek. Tápanyagbevitelünknek legfeljebb harminc százalékban szabadna zsírokból – ezen belül is többszörösen telítetlenekből – származnia. Ezzel szemben az embereknek a nyolcvan százaléka túl sok zsírt, viszont túl kevés úgynevezett esszenciális zsírsavat vesz magához, holott ezek jótékony hatását több mint hatvanféle betegség esetében igazolták. Nemcsak a szív- és érrendszeri és a daganatos betegségekben, de szklerózis multiplexben, az autoimmun és ízületi betegségekben, de az allergiás és gyulladásos panaszokban szenvedőknek is ajánlott a napi egy kanál lenmagolaj fogyasztása, amely a többszörösen telítetlen (omega-3) zsírsavak leggazdagabb forrása. (Jó, ha tudjuk, hogy hő hatására a lenmagolaj károsodik, ezért nem főzni kell vele, hanem a már kész ételhez kell hozzáadni.)

Segítő vitaminok

A fáradtságérzet mellett a fogínyvérzés, a fejfájás és koncentráció gyengülése is vitaminhiányra utaló figyelmeztető jelek lehetnek, melyek megszüntetésében segítségünkre lehet az agy és az idegrendszer működésében fontos B6-, B12-vitamin, a sejtek öregedését, korai elfáradását megelőző E-vitamin, a betegségek leküzdését segítő C-vitamin, a bétakarotin, valamint a réz, a jód, a vas, a magnézium és a szelén. A béta-karotin, a szelén, az E- és a C-vitamin mind-mind antioxidánsok, amelyek segítenek kivédeni a szabad gyökök okozta károsodást. Ez utóbbiak erős reakciókészségű molekulák. Az általuk okozott úgynevezett oxidációs károsodásoknak szerepük van a korai öregedésben és több kórfolyamat, például a daganatok, a szívbetegség kialakulásában.

Az előbb felsorolt vitaminok természetes forrásai a sárgarépa, a zeller, a brokkoli, a karfiol, a fokhagyma, a joghurt, a halolaj, a tojás, a máj, a citrusfélék, a teljes kiőrlésű gabonák, a tengeri halak és a búzacsíra.

Éltető fény

Miután a vitaminhiány és a következtében kialakuló tavaszi fáradtság létrejöttében a fényhiánynak, a hangulatunkat és az aktivitásunkat befolyásoló szerotoninszint csökkenésének is szerepe van, a tünetek megelőzéséhez vagy megszüntetéséhez nem elég, ha csak a vitaminpótlásról gondoskodunk, legalább olyan fontos, hogy minél többet mozogjunk, tartózkodjunk a szabad levegőn.

Mellette legalább napi fél kiló gyümölcsöt, egy nagy adag salátát vagy főzeléket és megközelítőleg fél liter tejet is el kellene fogyasztanunk. Az alábbiakban néhány olyan zöldség- és gyümölcsfajtát ajánlunk, amelyek fogyasztásával néhány hét alatt feltölthetjük a vitaminraktárainkat, erősíthetjük az immunrendszerünket.

A póréhagyma vértisztító hatású, pozitív hatást gyakorol a légzőszervrendszerre és a májra. Értékes rostanyagán kívül tartalmaz még béta-karotint, C-vitamint, vasat, kalciumot és foszfort is. Fogyaszthatjuk nyersen, felvágottak mellé, salátának, de belőle készül a népszerű francia hagymaleves is.

A fokhagyma lúgosító hatású növény, jódban, kénben, foszforban és akárcsak a póréhagyma, kálciumban gazdag, de C-vitamint is bőven tartalmaz. Erős antibakteriális és immunerősítő hatásának köszönhetően szinte bármilyen téli betegségből képes kigyógyítani bennünket.

A növényi olajok, gabonafélék csírája, a hús, a máj, a tojás és a zöld növények pedig mind-mind E-vitaminban gazdag táplálékok.

A grapefruit és a kivi nemcsak magas ásványianyag-tartalmuk miatt hasznosak, hanem azért is, mert több C-vitamin van bennük, mint a citromban vagy a narancsban. Zsírbontó enzimjeik jó kiegészítői a tisztító- és fogyókúráknak is.

A jégsaláta magas vastartalma miatt a vérszegénység megelőzésére is kiváló, emellett a levelei egyéb nyomelemekben és rostokban gazdagok, semleges íze miatt gyakorlatilag bármilyen, tetszőleges összeállítású saláta alapját adhatja.

A savanyú káposztának a citrusfélékhez hasonlóan, igen magas a C-vitamin-tartalma, gyakorlatilag ez az egyetlen olyan C-vitaminforrás, amely egész évben rendelkezésünkre áll.

A különféle vitaminbombákat, különlegességképpen koktélformában is fogyaszthatjuk úgy, hogy gyümölcscentrifuga segítségével egy vagy több komponensből álló vitaminitalokat készítünk. Ezeknek a bolti gyümölcslevekkel szemben óriási előnyük az, hogy rost- és C-vitamintartalmuk messze meghaladja a dobozosokét, ráadásul nem tartalmaznak sem cukrot, sem mesterséges színezéket, sőt aromát és állományjavítót sem.

Béta-karotin a legnagyobb mennyiségben a sárgarépában és a sütőtökben található. A petrezselyemgyökér felső levágott darabját érdemes vízbe tenni, pár nap múlva friss petrezselymet kapunk.

Gabonamagvakat is lehet csíráztatni, a friss csíra ugyanis tele van igen értékes anyagokkal, vitaminokkal. A hajtásokat salátába, vagy apróra vágva például vajas kenyérre szórva is fogyaszthatjuk.