Az Európai Parlament képviselői eddig a nemzeti parlamentek alapilletményét kapták. Magyar viszonylatban ez 198 ezer forint, vagyis mintegy 770 euró volt havonta. Azok a magyar titkárnők viszont, akiket az Európai Unió intézményeibe felvesznek, 2322 eurót keresnek majd, vagyis háromszor annyit, mint a képviselők korábban. Az Európai Unióban ezért merült föl, hogy egységesítsék az EP-képviselők státusát és fizetését. A jelenlegi tagállamok delegáltjainak javadalmazása is tág határok, körülbelül 3000 és 11 ezer euró között mozog, így elvileg nem csak az új belépőket érinti a változtatás. Nagy-Britannia és a skandináv országok azonban elutasítják az egységesítést, mert annak tervezetében az is szerepelt, hogy az EP-képviselők nem a nemzeti adórendszer, hanem az uniós szabályozás szerint adózzanak, ez pedig az ellenzők szerint igazságtalan kedvezményt jelent az Európai Parlament tagjainak. Az egységesítés aránytalanságot jelent az új tagországok esetében is, a nemzeti parlamenti képviselőség ugyanis jellemzően jóval kevesebb pénzt jelent a jövőre csatlakozó országokban, mint az egységes javadalmazás. A feszültséget az EU végül úgy hidalta át, hogy az új belépők maguk dönthetik el: csatlakoznak az új rendszerhez, vagy továbbra is a nemzeti parlamentek alapilletményével javadalmazzák a képviselők munkáját. A májusban csatlakozók valószínűleg mégis az uniós rendszer mellett döntenek majd, hiszen havi 198 ezer forintból aligha lehet diplomatához méltó életet élni Brüsszelben, ráadásul így a kifizetés is az EU-t terheli, míg ellenkező esetben a delegáltak fizetése a nemzeti költségvetéseket terhelné. A nemzeti kormányok megadóztathatják a képviselői fizetéseket az EU-s adó levonása után, a nemzeti parlamenti javadalmazás és az EP-s bérezés különbsége szerint. Mindezeket az ügyeket külön törvényben rendezi majd az Országgyűlés, és valószínűleg ezt a modellt követi a többi új EU-tagállam is.