Elsősorban három időszakban nagy a kereslet a juhhús iránt, mégpedig húsvét idején, az olasz augusztusi ünnep, a ferragosto alatt, és karácsonykor. A legtöbb magyar merinó húsvétkor hagyja el az országot. Az olaszok ebből rendszeresen hasznot próbálnak húzni oly módon, hogy az utolsó pillanatig húzzák-halasztják a bárányok átvételét, s végül nyomott áron veszik át az állatokat. Évente csaknem 800 ezer bárányt exportálunk, de Románia és Spanyolország színre lépésével romlottak lehetőségeink. Míg a spanyolok a bárányok után felvett uniós támogatások, keleti szomszédaink az alacsony előállítási költségek miatt kerültek előnyösebb helyzetbe.

A Juh Terméktanácsnál hangsúlyozzák: a hazai ágazatot olyan állapotba kell hozni, hogy föl tudja venni a versenyt az uniós, és más országból származó gazdákkal. Az itthoni fogyasztókra ugyanis nemigen számíthatunk: mindössze 0,3 kilogramm juhhúst vásárolunk fejenként egy évben. Pedig az ágazatot a szokásosnál jobban támogatja Brüsszel.

Az idei évre a területalapú támogatás mellett 6,05 euró, de legfeljebb 1452 forint támogatás vehető igénybe anyajuhonként. Juhtej vagy tejtermék értékesítése esetén pedig további 5, 02 eurót, legfeljebb 1205 forintot igényelhet a termelő. Támogatás igényelhető a kedvezőtlen adottságú területen tenyésztett állatok után is, ez 300 ezer anyajuhot érint.

A szakmai szervezetnél azonban arra hívják fel a figyelmet: az elmúlt évek elmaradásai miatt rendkívül korszerűtlen szerkezetben konzerválódott az ágazat: elmaradtak a fejlesztések, emiatt gyenge a szaporulat, ráadásul nagy az élőmunka-felhasználás. Ennek ellenére az elmúlt években kissé magára talált az ágazat. A nyolcvanas évek kétmilliós juhállományával szemben 1993-ban már csak 750 ezer anyajuhot számláltak, s innen fejlődött fe az állomány a jelenlegi 1,5 milliós szintre – ebből 1,2 millió anyajuh.

Békési Gyula, a Juh Terméktanács ügyvezetője rámutatott, hogy a magyar juhászatok többsége jelenleg veszteséges. Nyereséget csak azok a juhtartók érhetnek el, ahol az egy anyajuhra számított hasznosult szaporulat 1,3-1,4 között van. Szakemberek szerint genetikai váltással lehetne erősíteni az állományt, s főleg a feldolgozott termékek exportját kellene előtérbe helyezni az élőállat-kivitel helyett. Utóbbit hátráltatja azonban, hogy a két fontosabb, juhvágással is foglalkozó vágóhíd olasz tulajdonban van, magyar tulajdonú vágóhídhoz pedig nincs forrás.