– Ellenzékből milyen mértékben tudja képviselni Magyarország érdekeit az Európai Parlamentben a Fidesz és Orbán Viktor?

– A Fidesz az Európai Néppárt egyik fontos tagpártja, és a Fidesz elnöke, Orbán Viktor az Európai Néppárt alelnöke. Szájer József vezeti frakciónkban a magyar megfigyelői küldöttséget, úgyhogy a kapcsolatok egész sora adódik az Európai Néppárttal, köztük az Európai Unió adott tagországaiban az Európai Néppárt tagpártjai által állított miniszterelnökökkel. Ezek a kapcsolatok már most lehetővé teszik, hogy Magyarország érdekeit behozzák az Európai Néppártba és azoknak frakciónk érvényt szerezzen.

– Önök az Európai Parlament legerősebb frakciója. Milyen eredménnyel számolnak az új tagországokban megtartandó európai parlamenti képviselő-választások után?

– Alapvető célkitűzésünk, hogy ismét az Európai Parlament legnagyobb frakciója legyünk és nagyon remélem, hogy ezt el is érjük. Mivel a Fidesz erős Magyarországon, így jó esélyünk van arra, hogy bennünket is erősítsenek. A Fidesz listáját Schmitt Pál és Szájer József vezetik, mindketten kiváló személyek. A lista összetétele kiegyensúlyozott, megfelelően képviseltetnek benne különböző szakmai csoportok, nők és férfiak, így támogatásra érdemes és minden bizonnyal élvezni is fogja a magyar választók bizalmát – ami frakciónk erősödését is magával hozza majd.

– Az Európai Parlament 1979-es megalakulásakor ön frakciójuk legfiatalabb tagja volt. Ha visszatekint az elmúlt huszonöt esztendőre, miben változott az Európai Parlament tevékenysége, hatásköre?

– Nagyon jelentős fejlődés ment végbe a demokrácia irányába. Az Európai Parlamentnek 1979-ben – eltekintve néhány költségvetési illetékességi körtől – alig volt törvényalkotói lehetősége. Ma az európai törvényalkotásban az Európai Parlament mint törvényhozó testület 75 százalékban egyenjogú a Minisztertanáccsal. Az EP mostanra számos gazdasági, környezetvédelmi kérdésben – hogy csak két nagyon fontos szakterületet említsek – komoly hatalommal bíró törvényalkotó tényezővé vált. A most tervezett alkotmánnyal, abban a formában, ahogyan azt mi szeretnénk elfogadtatni, tovább növekszik az Európai Parlament döntéshozatali képessége. Úgyhogy azt mondhatjuk, az Európai Parlament illetékességi hatásköre minden évvel és minden választási ciklussal folyamatosan bővül. Afelé tartunk, hogy az Európai Unió egy valóban demokratikus szövetség legyen.

– A kelet-európai blokkban Magyarország is évtizedeken keresztül egy látszatparlament elviselésére kényszerült. Ha tehát most feladjuk épp hogy helyreállított szuverenitásunk jelentős részét, a kivívott demokráciát semmiképpen nem szeretnénk elveszíteni.

– A kommunizmussal és a Szovjetunióval szerzett tapasztalataik alapján mindez indokolt, Moszkvát azonban Brüsszellel nem lehet összehasonlítani. A Szovjetunióban totalitárius rendszer volt, melyben a Kommunista Párt mindent uralt, a pártnak mindig és mindenben igaza volt. Az Európai Unióban 25 állam lesz tag, akik elküldik képviselőiket az Európai Parlamentbe. Már ma is harminc nemzeti párt van jelen csak a mi frakciónkban, legtöbbjük az Európai Néppárt tagja, de vannak olyanok is, akik nem. Az Európai parlamenti választások után a hozzánk csatlakozott nemzeti pártok száma körülbelül hatvanra fog növekedni. Ebből is láthatja, milyen sok különböző vélemény és felfogás létezik és – eltérően a Szovjetuniótól – nemcsak egynek lehet szava, hanem minden pártnak, minden képviselőnek.

– Mi a frakciójuk álláspontja a szavazatok súlyozását illetően a Minisztertanácsban?

– Mi elvben a kettős többséget pártoljuk. Ez azt jelenti, hogy egy törvényhozási határozat meghozatalához az előterjesztést kettős többségnek, azaz egyrészt a huszonötből legalább tizenhárom országnak, másrészt pedig az EU összlakossága legalább hatvan százalékának kell támogatnia. Ezért az elnevezés: kettős többség. Ez tehát a népek és az államok, vagy az államok és a népek rendszere. De valóban vita van arról, hogy ez elfogadható-e. Ezt sem Spanyolország, sem Lengyelország nem akarja elfogadni, mivel jelenleg a Nizzai Szerződés alapján Spanyolországnak és Lengyelországnak a Minisztertanácsban 27 szavazata van, míg az unió legnagyobb államainak, Németországnak, Franciaországnak valamint Nagy-Britanniának és Olaszországnak is 29 – ami pedig lakosságuk létszámát tekintetbe véve aránytalan előny a spanyolok és lengyelek számára. A szociáldemokrata német kancellár szerint persze a kettős többségi elvet mindenkinek el kell fogadnia, más változat nem jöhet szóba. Itt szólítom fel a német szövetségi kancellárt, legyen rugalmasabb. Véleményem szerint valamivel több mozgásteret kellene engednünk. Feljebb mehetnénk némileg az országok százalékos részarányát illetően és éppígy a lakossági hányad tekintetében is. Vagy tehetnénk időbeli engedményt, hogy ez a szavazati arány nem 2009-ben lépne érvénybe, mint ahogy az most a Konvent javaslatában szerepel, hanem csak néhány évvel később. Európa története olyan hosszú, hogy néhány éven igazán nem múlik, mikor is lép életbe ez a szavazási arány. A döntő az, hogy az alkotmány minél előbb életbe lépjen, mert az több jogot ad a parlamentnek, nagyobb átláthatóságot biztosít, és nagyobb rálátást enged a parlamentnek a bizottság munkájára.

– Mi az álláspontjuk a Komisszió összetételét illetően?

– Az Európai Uniós tagsággal egyelőre minden országnak adnunk kell a Komisszióban egy biztosi helyet. Képzelje el, ha Magyarország most nem kapna tagságot. Ez sem politikailag, sem pszichológiailag nem volna megindokolható. Ha a közösség tovább növekszik, el kell gondolkodni a Komisszió esetleges csökkentésén, de egyúttal meg kell találni annak módját, hogy minden ország képviselve legyen itt, vagy legalább az esélye erre meglegyen. Ki kell alakítani egy olyan rendszert, amelyben időről időre minden ország képviselve van. De számomra a Komisszió nagyságának kérdése nem olyan döntő. A lényeg, hogy az Európai Komisszió mint az Európai Unió vezető politikai és igazgatási szerve, teljes felelősséggel tartozzon az Európai Parlamentnek, és hogy annak elnöke elbocsáthasson egy tagot, amennyiben az helytelenül járt el. Mi a felelősségi elvet ugyanúgy akarjuk megvalósítani Európai Unióban, mint ahogy azt nemzeti szinten ismerjük. Ha egy biztost éppúgy el lehet bocsátani az Európai Komisszióból, mint egy minisztert egy nemzeti kormányból, akkor annak lélektani hatása van, hogy a lehetőség fennáll.