Az MSZP vezérkarában nem hülyék ülnek. Pontosan tudták, hogy ebből a kampányból csupán a lényeg hiányzott, elvégre ők adtak utasítást a kihagyására. Így a magyar gazdatársadalom sem tudhatta meg, mire is számíthat az ország a csatlakozás után.

– Az az egyik leginkább mellbevágó meglepetés számunkra, hogy utólagos kifizetés van az unióban – mondta Jakab István, a MAGOSZ elnöke. – Ez azt jelenti, hogy a 2004-es évre esedékes támogatási összeget 2004 decemberétől 2005 áprilisáig folyósítja Brüsszel. Márpedig a pénzre éppenséggel most, a mezőgazdasági munkák megkezdésekor lenne szükség. Különösen úgy, hogy óriási aszálykár sújtotta az országot, s ennek csak 5-7 százalékát térítette meg a kormány. A gazdák jelentős része olyan rossz anyagi helyzetben van, hogy képtelen lesz vetőmagot, műtrágyát, gyomirtószert vagy mondjuk gázolajat vásárolni…

Természetesen az utólagos kifizetéstől eltekintve sem lehetnek vérmes reményei a magyar mezőgazdaságnak. Már csak azért sem, mert a koppenhágai tárgyalások értelmében csak 25 százalékos támogatást kap Brüsszeltől addig, amíg az unió alapító tagországai, például a francia mezőgazdaság 100 százalékot. Elképzelhető, milyen versenyhelyzetben lesz a magyar mezőgazdaság akkor, amikor a neki szánt 25 százalékos támogatást is csak egy évvel később kapja meg.

Ráadásul ennek az összegnek a beérkezése is veszélyben forog. A Medgyessy-kormány ugyanis még mindig nem építette ki az ehhez szükséges kifizetési és ellenőrzési számítógépes rendszert. És igencsak kétséges, hogy ez akár csak az év végéig is elkészülhetne. Szakemberek szerint ugyanis legalább fél esztendő szükséges a számítógépes program megalkotásához, három hónapig tart a kezelők betanítása, s kell még félesztendőnyi beüzemelés ahhoz, hogy a rendszer kidobja magából a legzavaróbb programhibákat. A mezőgazdasági tárca saját ütemterve is azt bizonyítja, hogy közel egyéves késésben van a Medgyessy-kormány e téren. A dokumentum szerint ugyanis 2003. december 12-én kellett volna üzembe helyezni a rendszert.

– Ebből a könnyelmű és vétkes késlekedésből is kitűnik, mit is gondol annak a 400-500 ezer embernek a sorsáról a kormányfő, akik a földből élnek, s akiket Szanyi Tibor mezőgazdasági államtitkár már korábban is az EU-csatlakozás áldozati oltárára vetett – magyarázta Font Sándor, az MDF parlamenti frakciójának vezető helyettese.

Vannak más gondok is. A szoftver megalkotására a Hewlett Packard multinacionális számítástechnikai céggel kötött szerződést az agrártárca. A HP ugyan mindjárt tovább is adta a feladatot egy magyarországi vállalatnak mint alvállalkozónak, de így is megvan a lehetősége, hogy a szoftveren keresztül betekinthessen a magyar mezőgazdaság teljes rendszerébe…

Nincs pénz

Ha már így áll a helyzet, a Medgyessy-kormánynak kutya kötelessége lenne a zsebébe nyúlni, s valamiféle előleggel segíteni a magyar mezőgazdaságot, ezen belül is elsősorban a családi gazdaságokat, a gazdákat, az őstermelőket. Az agrártárca azonban nemhogy előleget nem ad, de már tavaly ősszel leállította a megítélt pályázatok kifizetéseit.

– Nincs itt pénz, mi nagyon is jól érzékeljük ezt – szögezte le Gillik Ferenc, soltvadkerti gazda. – A lányomnak van egy kis szőlője, pályázati úton kért telepítési támogatást, megkapta, de azóta sem képesek kifizetni a kérdéses összeget. Nekem már a pályázatomat sem fogadták az erdőmmel kapcsolatosan. Belekötöttek egy apróságba, ami sohasem jelentett gondot eddig, most visszaadták miatta a pályázatot. Ott sincs pénz. Szükségem lenne gázolaj-támogatásra is, senki sem mondja, hogy nem kaphatok, csak éppen nyomtatványt nem tudnak adni hozzá. Szerintem ezt is azért csinálják, mert nem tudnak fizetni.

Azt a mezőgazdasági tárca is elismeri, hogy összesen 82 milliárd forint kifizetése húzódott át az agráriumban az előző esztendőről az ideire.

– Ez persze csak az előzetes felmérés eredménye – mondta Obreczán Ferenc, a MAGOSZ Pest megyei szervezetének elnöke. – Kormányközeli információk szerint az összeg elérheti a végén a 100-102 milliárd forintot is!

Mindez azért olyan érdekes, mert Németh Imre rendre azzal dicsekszik, hogy a magyar agrárium közel 400 milliárd forintos támogatást kap az idén, s ekkorát még sohasem kapott eddig. Csakhogy ebből eleve több mint 100 milliárdot tesz ki az intézményrendszer kiépítése és működtetése. Marad tehát 289 milliárd forint. Ez pedig már a tavalyi 338 milliárd forintos támogatáshoz viszonyítva is 15 százalékos csökkenést jelent.

– Bizonyos számítások szerint 2004-ben a legjobb esetben is csak 50, rosszabb esetben viszont 30 milliárd forint nemzeti támogatást kap a magyar mezőgazdaság – tette hozzá Obreczán Ferenc.

A MAGOSZ egyébként attól tart, hogy az új pénzügyminiszter, Draskovics Tibor a magyar mezőgazdasággal akarja kifizettetni 120 milliárdos takarékossági programját. A Medgyessy-kormány mindenesetre megteremtette már a megfelelő lélektani feltételeket, hiszen olyan érzetet igyekszik kelteni a társadalomban, mintha egyre több és több jogosulatlan támogatást követelnének maguknak a magyar gazdák.

A szocialista kabinet ezzel együtt olyan látszatot is szeretne kelteni, mintha maga is érezné, mekkora baj van a magyar mezőgazdaságban. Éppen ezért létrehozott egy 100 milliárd forintos EU-csatlakozási hitelkonstrukciót a magyar mezőgazdaság szereplői részére. Rendkívül árulkodó, hogy ezt a csomagot is két 50-50 milliárdos részre bontotta. Az egyiket a teljesen állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank kezeli, a másikat pedig egy kereskedelmi bankcsoport. Mit tesz isten, az MFB konstrukciója a kedvezőbb.

– Csakhogy az MFB 50 milliárdos hitelcsomagjából egyértelműen kizárja a rendelettervezet az őstermelőket – mondja Faludi Sándor, a polgári szövetség gazdatagozatának vezetője. – Nem tudjuk, csak sejtjük, hogy miért.

A hitel mint fogalom vészterhesen hangzik a magyar mezőgazdaságban. Közel 400 milliárd forintnyi tartozása van az agrárium szereplőinek, több szakértő szerint is vészesen robog a mezőgazdaság vonata a teljes eladósodás felé.

– Oda jutottunk, hogy most már hitelt hitelre kellene felvenniük a gazdáknak és a családi gazdaságoknak, ami elviselhetetlenül nagy kockázatot jelentene – magyarázza Kékkői Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője. – Arról nem is beszélve, hogy azoknak, akik kölcsönt vettek fel tavaly, aligha adnának újabb hitelt a bankok.

Font Sándor szerint egyébként minden jel arra mutat, hogy az MFB 50 milliárdos csomagja gyorsan elfogy majd, elviszik azok, akik információs előnyben vannak, azaz kötődnek valamilyen formában a kormánykörökhöz, illetve az MSZP-hez. A többiek – ezek főként a családi gazdaságok, illetve az őstermelők – kénytelenek lesznek a sokkal rosszabb feltételeket kínáló kereskedelmi bankoknál kopogtatni.

Elvileg lenne még lehetőség arra, hogy pénzhez juttassa a kormány a magyar mezőgazdaságot. Ott van ugyanis az a 30 százalékos nemzeti kiegészítő támogatás, amit elfogadtatott a Medgyessy Péter vezette tárgyalódelegáció Koppenhágában az EU-val. Az összeg azonban nem került be a 2004-es költségvetésbe, azaz csupán virtuálisan létezik, valóságosan nem. Ha úgy hozza a helyzet, nagy hangon hivatkozik rá a szocialista kormány, mint a koppenhágai tárgyalások egyik „legnagyobb eredményére”. Semmi sem kötelezi azonban arra, hogy ki is fizesse.

– A kormány nem is tudna fizetni, még akkor sem, ha akarna – teszi hozzá Font Sándor. – Ehhez is szükség lenne az említett kifizetési és ellenőrzési rendszerre, másképpen ez nem megy.

Útilapu a falugazdászoknak

Sok minden sújtja a gazdákat a pénztelenség mellett. Lehetetlenné teszi őket az információk hiánya is.

– A MAGOSZ úgy kapta meg a 100 milliárdos csatlakozási hitelcsomagról szóló tervezetet véleményezésre, hogy január 15-én délután 16 óráig vissza kell juttatnia az észrevételeit – közli Obreczán Ferenc. – Mint kiderült azonban, január 14-én már döntést hoztak az ügyben. Ennyire kíváncsiak a véleményünkre, ennyire vesznek komolyan bennünket.

Kékkői Zoltán szerint az is nagy baj, hogy a kormány nem jelentette még meg az idei intervenciós felvásárlási árakat, nem készítette el a megfelelő támogatási rendeleteket. Ennek következtében képtelenek terveket, kalkulációkat készíteni a termelők. Faludi Sándor szerint a mezőgazdasági tárca egyetlen szóval sem tájékoztatta arról az agrárium szereplőit, hogy megmaradnak-e a családi gazdaságok és az őstermelők eddigi adókedvezményei az EU-ban, vagy sem.

– A nagy bizonytalanságban csak az az egy biztos, hogy a jövőben nem lehet visszaigényelni a mezőgazdasági beruházások áfáját – mondja Font Sándor. – Ez azt jelenti, hogy a nagy pénztelenségben még további 25 százalékkal többe kerülnek a beruházások az agráriumban.

Tovább szaporítja a felsorolt gondokat és súlyosbítja az információk hiányát, hogy a szocialista kormány drasztikusan csökkenti a falugazdászok számát.

– A lehető legrosszabb pillanatban történik mindez. Az ország EU-csatlakozása előtt, vagyis akkor kezdett hozzá a csökkentéshez a kormány, amikor a lehető legnagyobb szüksége lenne a termelőknek a falugazdászokra – szögezi le Somogyi László, aki tavaly szeptember 1-jéig volt Soltvadkert falugazdásza, akkor felbontották a vele kötött szerződést. – Nemcsak a termeléssel kapcsolatos tanácsokra lenne szükségük a gazdáknak, de különféle közgazdasági útbaigazításokra, és ami a legfontosabb, segítséget várnának az EU-s dokumentumok, pályázati anyagok kitöltésénél is, már csak azért is, mert a magyar parasztemberek szívből utálják az adminisztrációt.

A kormány kezdetben csak a szerződéssel rendelkező falugazdászoknak mondott fel, de most már megkezdte a közalkalmazotti státussal rendelkezők leépítését is. Az eredmény? A Fidesz-kormány idején minden három községnek volt falugazdásza, most 8-10 település kénytelen osztozni egy-egy szakemberen.

– Ekkora területet képtelenség ellátni – mondja Somogyi László. – Én is próbálkoztam hasonlóval kamarai keretek között, nem ment, ennyifelé nem lehet figyelni, feladtam.

Somogyi László esete különleges. Bár felbontották a szerződését, ő a legutóbbi időkig is segítette munkájával a soltvadkerti gazdákat. Nemrég fejeződtek be ugyanis a regisztrációk, naponta 130-150 ember jelent meg Soltvadkerten ebből a célból az agrárinformációs irodában, hogy megkeresse a település környékéről készült légi felvételen a maga hektárjait. Sok volt a panasz, főként azért, mert az emberek nem tudnak térképet olvasni, nehezen igazodtak el a légi felvételeken. Ráadásul mindenkiben élt valamiféle drukk is. Az EU ugyanis úgynevezett fizikai blokkokat alakított ki a magyar termőterületeken. Ezekre az egységekre lehet támogatást kérni. Az esetek többségében sok gazda rendelkezik földterülettel egy-egy ilyen blokkban. Márpedig ha valaki 3 tizedes értéknél nagyobbat téved saját földterületének regisztrációja során, az egész blokk, tehát a többi gazda pályázati kérelmét is visszaadják, nemcsak az övét.

– Ravasz módszer, össze akarja ugrasztani a gazdákat – jelentette ki Jakab István, a MAGOSZ elnöke. Mert lesz hiba, nem is kevés. Már csak azért is, mert a blokkhatárokat valamilyen földrajzi választóvonal, mondjuk egy út, egy patak, egy fasor mentén igyekeztek meghúzni. Ezek a vonalak azonban számos esetben kettészelik az adott helyrajzi számon szereplő földterületet… Az is gondot jelent, hogy a blokkosításhoz és a regisztrációhoz használt légi felvételek 2000-ben készültek, s azóta számos változás történhetett az adott területen.

A helytartók hallgatnak

Számtalan üggyel – zászlóégetés, Bencsik András bírósági pere, homoszexuális lelkészjelölt stb. – igyekszik lázban tartani a közvéleményt a Medgyessy-kormány holdudvarába tartozó sajtó és média. Csak azért, hogy a valóban lényeges dolgokról, így például a magyar mezőgazdaság tragikus állapotáról és a kormány ezzel kapcsolatos felelősségéről elterelje a figyelmet.

– Napjainkra összeomlott a mezőgazdaság irányítási rendszere, az a veszély fenyeget, hogy a 2004-es évben tönkremennek a családi gazdaságok, a gazdák és természetesen az őstermelők is – jelentette ki Jakab István.

Font Sándor szerint is nagyon nagy a baj. ő nemcsak a 2004-es esztendőt tartja sordöntőnek, szerinte az elkövetkezendő hat évben dől el, hogy talpon marad-e a magyar mezőgazdaság, vagy összeomlik. Jakab István úgy vélte, természetesen az összeomlás után sem maradnak parlagon a hazai földek. Lesz itt termelés, de már nem magyar irányítással, nem a magyar érdekeknek megfelelően, nem a magyar gazdaság gyarapítására.

Azt is gondosan elhallgatja a baloldali sajtó, hogy több EU-s ország mezőgazdaságában is hatalmas megrázkódtatást okozott a csatlakozás. A szomszédos Ausztriában a belépéstől számított első négy évben a mezőgazdasági termelők 35 százaléka volt kénytelen abbahagyni addigi tevékenységét, s kivonulni az agráriumból. Pedig az osztrákok sokkal jobb feltételekkel csatlakoztak, mint mi! Más kérdés, hogy a tönkrement termelők egyike sem jutott koldusbotra. Magas és korkedvezményes jövedelempótló „nyugdíjat” állapított meg számukra az állam.

Magyarországon viszont semmi ilyesmire sem készül a Medgyessy-kormány, sőt a jelek szerint tárgyalásokat sem kezdett Brüsszellel az ügyben, noha az EU-nak van erre igénybe vehető forrása. A jó fiúk azonban nem kérnek, nem követelnek, különben mások lesznek a helytartók.

Ez járhatott Medgyessy Péterék fejében akkor is, amikor mosolyogva koccintgattak a katasztrofális koppenhágai tárgyalások végén brüsszeli partnereikkel. Késő délután lehetett akkor. A lengyelek azonban éjjel kettőig tárgyaltak még, és sikerült is kiharcolniuk egy 1,3 milliárd eurós támogatási csomagot, amit szabadon használhatnak fel, nem kell pályázatokat benyújtani hozzá.

Magyarországon még a legutóbbi időkig is azt hitték a mezőgazdasági nagyüzemek, a Kádár-rendszerből átmentett termelőszövetkezetek – vagyis az előprivatizáció kedvezményezettjei –, hogy értük folyik a harc. A Medgyessy-kormány meggyengíti és visszaszorítja a kicsiket csak azért, hogy minél erősebben masírozhassanak be ők az EU-ba. Ezzel szemben a Medgyessy-kormány agrárpolitikája őket is nehéz helyzetbe hozta. Ennek köszönhető, hogy most a nagyüzemek, illetve az őket képviselő MOSZ is sürgette a nemzeti agrárkerekasztal összehívását.

– Már nemcsak a piaci és termelési kérdések fontosak, a mezőgazdaság ellehetetlenülése drámai következményekkel járhat szociológiai tekintetben is – mondja Somogyi László. – Lesznek falvak, amelyek teljesen elnéptelenednek. Különösen azokat a településeket fenyegeti ez a veszély, ahol más munkalehetőség nincsen, csak a földből élnek az emberek. Már most tudok olyan falusi utcákat mutatni az Alföldön, ahol üresen áll minden második ház.

Érdekes, hogy az, ami Magyarországon történik a mezőgazdaságban, teljes mértékben ellenkezik az EU alapelveivel. Brüsszel ugyanis a családi gazdaságokat támogatja elsősorban, már csak azért is, mert ezek képesek helyben tartani a vidék lakosait. Kérdés, hogy Brüsszel miért nem vonatkoztatja Magyarországra is ezt a fontos elvet. Több jel is arra mutat, hogy a régi EU-s országok szeretnék a súlyosan környezetszennyező ágazatokat, így például a sertés- és marhatenyésztést az unió külső köreire telepíteni. Hollandia földje például harminc centiméteres mélységig teljesen eltrágyásodott. Ahhoz azonban, hogy Magyarország befogadhassa Nyugatról ezeket az ágazatokat, fel kell szabadítani a hazai területeket, azaz lehetetlen helyzetbe kell hozni a magyar agráriumot: és akkor egy nagy hizlalda lesz az egész ország.