Fővárosi Közgyűlés: a képviselők döntöttek a forrásmegosztásról
Döntött a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető források idei megosztásáról a Fővárosi Közgyűlés szerdán, az elfogadott rendelet szerint a kerületeket mintegy 232 milliárd forint (46 százalék), a fővárost pedig mintegy 273 milliárd forint (54 százalék) illeti meg.A forrásmegosztásról szóló rendeletet 26 igennel, 1 nem szavazat ellenében 3 tartózkodás mellett fogadta el a testület. A megosztandó bevételek a múlt évihez képest közel 193 milliárd forinttal nőnek. Ebben az évben 503 milliárd forint iparűzésiadó-bevételt terveznek, 1,4 milliárd forint késedelmi pótlékot és bírságbevételt, továbbá 15,6 millió forint idegenforgalmi adóval számolnak, amelyből nem részesülnek azok a kerületi önkormányzatok, amelyek maguk szedik be az adót.
Több kerületi polgármester is szóvá tette, hogy a kerületek között igazságtalan az elosztás. Tóth József (MSZP) XIII. kerületi polgármester azt mondta: a kerületek közötti forráselosztás idejétmúlt, igazságtalan és korszerűtlen, hiszen az 2010-es adatok alapján történik. Szerinte korszerűbb forrásmegosztásra lenne szükség. Bese Ferenc Soroksár polgármestere arról beszélt, a külső kerületekben azt gondolják, hogy alul vannak reprezentálva az iparűzési adó elosztása során.
Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakciójának vezetője szerint a probléma gyökere nem itt, nem a fővárosnál és a kerületeknél található, hanem igazságos forrásmegosztásra lenne szükség a kormány és az önkormányzatok között. Jogos lenne az a felvetés, hogy 10 forintból 1 forint maradjon a települési önkormányzatoknál – mondta. A Fővárosi Közgyűlés a Budapest Főváros Kormányhivatal javaslatát megvizsgálva arról határozott – 20 igennel, 10 nem szavazat ellenében és 1 tartózkodás mellett -, hogy nem tartja törvényellenesnek, hogy a XIII. kerületben egy névtelen közterületet Horn Gyula sétányként neveztek el.
A kormányhivatal tavaly december 13-án javasolta a közgyűlésnek, vizsgálja felül, a közterület elnevezése összhangban van-e a törvényi szabályozással, és a kormányhivatal megfontolásra ajánlotta, hogy a közgyűlés kérje ki a Magyar Tudományos Akadémia szakmai véleményét arról, hogy Horn Gyula XX. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett-e. A kormányhivatal nem törvényességi felhívást tett, hanem javaslatot fogalmazott meg, amelyből következik, hogy a közterület-elnevezéssel kapcsolatban nem észlelt jogszabálysértést – olvasható az előterjesztésben, amelyben az előterjesztő Karácsony Gergely azt írta: a kérdéses közterület közelében majd tíz éve áll Horn Gyula szobra, így „mesterkéltnek és politikai szándéktól vezetettnek” tartja a közterület elnevezésének támadását.
A határozati javaslathoz egy képviselő sem szólt hozzá. Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője napirend előtt, a zuglói „Mintaház” ügyében elmondta: Karácsony Gergely, aki korábban Zugló polgármestere volt – megállás nélkül arról beszél, hogy megoldás lehetne az, ha az Európai Unió közvetlenül finanszírozná az önkormányzatok egyes projektjeit. „Nézzük meg, hogy milyen az, amikor Karácsony Gergely projektet vezet: (…) nem az, nem akkora és nem annyiért valósul meg, ha megvalósul” – fogalmazott a kormánypárti politikus, aki emlékeztetett, a zuglói mintaházra 2018-ban nyertek el 1,5 milliárd uniós forrást.
Wintermantel Zsolt elmondta, a projekt szerint 2022 októberének végére 25-30 lakásból álló, szinte nulla energiafelhasználású társasházat kellett volna építeni. Karácsony Gergely 2019-ben Dobrev Klárával együtt – aki a DK európai parlamenti képviselője és az ellenzéki párt árnyék-miniszterelnöke – jelentette be egy Gizella úti telken az új bérház megépítését – tette hozzá. A politikus úgy fogalmazott, „gondolom senki nem lepődik meg azon, hogy ezen a telken egy kapavágás nem történt”, és az egész projektet átvezették egy Mexikói úti „szlömös bérház” felújítására, ugyanakkor még ez sincs kész.
A projekthez a kerületi önkormányzatnak tavaly több mint félmilliárd forintot kell pluszban hozzáraknia – mondta Wintermantel Zsolt, aki kitért arra is, hogy mindeközben jutott pénz „soft projektekre, Szabó Rebeka fizetésére, 47 millió forintos lakógyűlésre, ahol szakadt lepedőre vetítettek az összegyűlteknek”. Hozzátette: jelenleg a baloldalon éppen verseny zajlik azon, hogy ki vigye el a balhét, ki fogja bevállalni azt, hogy „eltapsolták” az uniós közvetlen támogatását.
Wintermantel Zsolt azt mondta, nem látja a főpolgármester megnyilatkozását, akitől azt kérdezte: nem érzi, hogy mondania kellene valamint? Karácsony Gergely válaszában arról beszélt, a szervezeti és működési szabályzat szerint a napirend előtti hozzászólásokban a Fővárosi Közgyűlés kompetenciába tartozó kérdést tárgyalnak meg, és azt javasolta Wintermantel Zsoltnak, nézze meg azokat az uniós támogatású projekteket, amelyek a fővárosi önkormányzat menedzselt.
Karácsony Gergely megjegyezte azt is, rossz döntés, hogy a kormány lemondott a Nyugati pályaudvar fejlesztésének tervezésre kapott 1 milliárd forintos uniós támogatásról. Horváth Csaba zuglói polgármester arról beszélt, Wintermantel Zsolt nem mond igazat, ugyanis az önkormányzat 900 millió forintot kapott az építkezésre, és ebből most, egy 14 lakásos, szinte bontandó épület megújítása zajlik. Továbbá nem igaz, hogy 47 milliót költöttek lakógyűlésre – mondta.
Az ellenzéki politikus közölte, értékelő bizottság gyűjti össze a tapasztalatokat, amelyeket az uniónak is elküldenek. Továbbá „pofátlan” csúsztatásnak nevezte, hogy a projekt drágult. Az ülés kezdetén egyperces néma felállással emlékeztek a január 15-én, 74 éves korában elhunyt Tamás Gáspár Miklós filozófusra, közíróra, Budapest díszpolgára.