Hogyan változik a sajtó?

Izraelben néhány évvel ezelőtt a társadalom döntő többségének értékrendje nem jelent meg a médiában – fogalmazott az első panel vendégelőadójaként Yair Netanyahu. A rádiós műsorvezető, politikai közösségi média influenszer elmondta: feladatuk az volt, hogy hangot adjanak a hangtalanoknak, vagyis megteremtsék azokat a platformokat, ahol beszélhetnek a konzervatív, jobboldali emberekhez. Netanyahu szerint pont ezért voltak sikerre ítélve, mert a társadalom többségének véleményét mondják ki hangosan és meg is vívják a nyilvánosság előtt a csatát a baloldali médiabefolyás ellen. Kovács István, a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és tulajdonosa emlékeztetett: Magyarországon történeti okai is van annak, hogy így alakult a hazai médiapiac és hogy komoly sikereket érnek el jobboldali véleményvezérek az online közösségi térben. A rendszerváltás ugyanis a politikában bekövetkezett, de a médiapiacon nem – jegyezte meg. Kovács István rámutatott, 1990 után is ugyanazok a baloldaliak uralták a médiát, mint a szocializmusban. Mindez 2006-ban változott meg, amikor a jobboldal elkezdte kiépíteni a saját médiáját, benne újságokkal, televíziókkal, rádiókkal, később online hírportálokkal. Ennek a folyamatnak a része volt Kovács szerint a közösségi média jelenlétének erősítése is a Megafon mozgalommal. Németországban továbbra is a régi médiaóriások uralják a piacot, ugyanakkor óriási sikereket értek el új, a fősodorral szembe menő kezdeményezések. Roland Tichy, a Tichys Einblich online magazin alapítója eredményeiket ismertetve elmondta, most már több mint 1,8 millió követőjük van, több tízmillióan kedvelik őket, az online jelenlét mellett van rádióműsoruk, hírlevelük. A siker annak köszönhető, hogy kitöltöttek egy űrt, milliók véleményét jelentetik meg. A panel részvevői felhívták arra is a figyelmet, hogy nem csak a hagyományos médiumokkal kellett megküzdeniük azért, hogy másfajta értékrendű, a világot jobboldali nézőpontból látó vélemények megjelenhessenek, hanem az utóbbi években az úgynevezett techóriásokkal is. A Facebook, Twitter, Youtube és Google ugyanis rendszeresen korlátozta és korlátozza a tartalmaikat. Már nem lehet hagyományos értelemben meghatározni, hogy ki bal- vagy jobboldali – világítottak rá a panelisták. Roland Tichy szerint, ha tiltakozik valaki a mainstream vagy adott esetben az Európai Unió által diktált vélemények ellen – mint például az ellen, hogy rovarokat szükséges enni a klímavédelem érdekében – akkor a nyilvánosság előtt jobboldalinak bélyegzik és rásütnek olyanokat is, hogy a tiltakozó rasszista vagy szexista.

Erre reagálva Yair Netanyahu arra is felhívta a figyelmet, hogy „a jobboldal a tényleges demokráciát képviseli”. Hazánkkal kapcsolatban pedig megjegyezte, a „sorosozás” nem antiszemitizmus, mert Soros György nagyon komoly károkat okoz „az egyedüli zsidó államnak”. Például azzal, hogy olyan zsidóellenes, anticionista és palesztinpárti NGO-kat finanszíroz, amelyek az izraeli társadalmat belülről bontják meg.

Az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb bevételi forrás a médiumoknak a reklámfelületek értékesítése. Míg 10-20 évvel ezelőtt relatív könnyen átlátható volt a reklámpiac, manapság nem csupán a médiafogyasztás változott meg alapjaiban, hanem ezzel együtt a célközönség elérésének módjai is. Hogyan alkalmazkodnak mindenhez a médiumok? Hogyan formálják az új csatornák a reklámok jellegét? Hol a helye a hagyományos reklámnak és milyen innovációk vannak folyamatban, illetve várhatók a jövőben? Ezekről a kérdésekről beszélgettek a téma szakértői, Zach Christenson, a The Spectator US szerkesztője, Marcial Cuquerella, a 7NN Televisión alapítója, Kosaras Klaudia, az Atmedia kereskedelmi igazgatója, valamint Colin Morrison, a Flashes & Flames Media Ltd alapító szerkesztője.

A siker fő kritériumai, hogy legyünk vonzóak, gyártsunk minőségi tartalmakat és nyúljunk vissza az alapokhoz – fogalmazott a rendezvény második paneljében Ludvig Orsolya, az MCC Vállalati Kommunikáció Műhelyének vezetője. A beszélgetésen elhangzott: annak ellenére, hogy a közösségi média platformok egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a hirdetési piacból, továbbra is megélnek a hagyományos hirdetési csatornák. Ugyanakkor Zach Christenson, a The Spectator US szerkesztője rámutatott: a mai fiatalok – például a TikTokon – sokszor úgy nézik a hirdetéseket, hogy nem is tudnak róla. Marcial Cuquerella, a 7NN Televisión alapítója kiemelte, a célcsoport függvényében működik a hagyományos vagy ettől eltérő hirdetés. A millenniumi generáció például 3-4 percnél tovább nem néz egy tartalmat, miközben az idősebb korosztály végig néz egy hosszabb sporteseményt és a hagyományos hirdetéseket is fogyasztja. Kosaras Klaudia, az Atmedia kereskedelmi igazgatója arról beszélt, hogy Magyarországon a televízió még mindig fontos hirdetési csatorna, hiszen hazánkban a lineáris csatornák nézettsége továbbra is magasnak számít és a hirdetési bevételek szintje eléri, sőt meghaladja a 2019-es szintet, azonban tagadhatatlan, hogy a digitális csatornák egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a hirdetési tortából. Colin Morrison, a Flashes & Flames Media Ltd alapító szerkesztője elmondta: akkor is hirdetéseket látunk, amikor nem terveztük. Ugyanakkor a médiazaj miatt a hirdetőknek keményebben kell dolgozniuk és jobban kell célozniuk, hogy célba érjenek.

A harmadik panelbeszélgetés első témája a mesterséges intelligencia térnyerése volt. Kevin Anderson, a Pugpig vezető tanácsadója leszögezte, manapság már nem kell kiadót működtetnünk ahhoz, hogy megjelentessünk valamit, hiszen a különböző közösségi média platformokon bármit azonnal meg tudunk osztani. A szakember szerint az igazi kihívást már nem egy-egy platform elindítása jelenti, hanem az életben tartása. „Kiadóként én tisztában vagyok a mesterséges intelligencia pozitív aspektusaival, főleg azzal, hogy programok is képesek tartalmat előállítani” – jegyezte meg Jorge González-Gallarza, The Uncommon Decency Podcast műsorvezetője. A médiapiac átalakulása miatt kialakuló negatív piaci folyamatok ellenére is a magazinok életben tudtak maradni. A műsorvezető úgy véli, hogy a túlélés záloga az olyan egyedi tartalom előállítása, amely egyszerre szórakoztat és informál. Antonio O’Mullony, a La Gaceta de la Iberosfera főszerkesztője szerint a médiapiaci átalakulása pár éve már megtörtént, amikor a nyomtatott sajtóorgánumok sorra léptek be a digitális térbe. Nincs értelme versenyezni az olyan közösségi médiumokkal, mint a Twitter, hiszen az emberek a legfrissebb információkat innen fogják megtudni. A műsorvezető véleménye szerint az igazságot kell szolgálni, hiszen emberek milliói kíváncsiak az igazságra. A podcastok tekintetében megfigyelhető, hogy azok sokasága miatt nagyon nehéz olyan tartalmat gyártani, amire az emberek felfigyelnek. A podcast, mint műfaj forradalmasította a médiafogyasztási szokásainkat, hiszen szinte bármilyen információt megtudhatunk ezeken keresztül – jegyezte meg González-Gallarza, aki szerint csak kevés olyan törekvés van, ami a jó újságíró szakemberek kinevelésére irányul, azonban örömmel tölti el, hogy az MCC feladatának érzi a szakmájában elhivatott újságírók utánpótlását.

Nem jó, ha egy társadalom megpróbálja elkerülni a valóságot. A bulvársajtó a társadalom alsóbb rétegeinek ad hangot – fogalmazott a médiakonferencia utolsó panelbeszélgetésén Ralf Schuler, a Bild berlini parlamenti irodájának volt vezető tudósítója. Richard Schmitt, az Exxpress AT főszerkesztője és társtulajdonosa arról szólt, hogy egy bizonyos mértékig a politikusok partnerének kell lenni, ami meglehetősen nehéz feladat. Ralph Schuler erre reflektálva kifejtette, hogy sok esetben a politikusok a bulvársajtót a saját hasznukra akarják használni. A szakember arra is felhívta a figyelmet, a bulvársajtó legfőbb célja, hogy megragadja az emberek figyelmét, ugyanakkor országonként eltérő szabályozások vannak arra vonatkozóan, hogy mit közölhetnek és mit nem. Németországban egy bűncselekmény kapcsán nem írhatják le, hogy honnan származik az elkövető, így közönség nem kap teljes tájékoztatást – jegyezte meg Schuler. Ómolnár Miklós, a Mediaworks Hungary bulvár és magazin divíziójának igazgatója úgy véli, a bulvársajtónak továbbra is nagy hatalma van. A bulvársajtó és a politika egyfajta szimbiózisban létezik egymás mellett – vélekedett a témáról Jacek Karnowski. A lengyel Fratria és a Sieci hetilap főszerkesztője a bulvársajtó lényegre törő jellegével kapcsolatban megjegyezte, hogy bár a bulvárt sokat támadják, de érdemes figyelembe venni, hogy az emberek többségének nehézséget okoz a terjedelmes szövegek olvasása.

Utolsó kérdésként felmerül a bulvársajtó visszássága is: vajon a bulvár a demokrácia egyik pillérét jelenti vagy inkább bomlasztó hatása van? Valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy a bulvár megléte a demokrácia egyik ismérve, azonban tömegvéleményre való hatása miatt megvannak a veszélyei is.