„Elegem van abból, hogy elő akarják írni nekem, mit mondhatok, és mit nem”
Elegem van!
Nem mindennapos jelenség, különösen Németországban, hogy egy egyetemi tanár nyíltan kimondja, amit gondol. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az egyenes beszéd hiánycikk arrafelé. Különösen akkor, ha az illetőnek van féltenivalója. Márpedig prof. dr. Knut Löschke nem akárki. Tagja a Lipcsei Egyetem egyetemi tanácsának és a Max Planck Természettudományi Matematikai Intézet kuratóriumának. Emellett a Lipcsei Egyetemi Kórház és a Softline AG IT tanácsadó cég felügyelőbizottságának elnöke, hogy csak néhány fontosabb pozícióját említsük.
A 73 éves tudós emellett Szászország kormánya Innovációs tanácsadó bizottságának tagja és a Középvállalkozások Országos Szövetségének szenátora. 2012-ig tagja volt a Lipcsei Ipari és Kereskedelmi Kamara közgyűlésének. Löschke nem tagja egyetlen pártnak sem, de 2018 és 2020 között az AfD parlamenti képviselőcsoportjában az Enquete Bizottság mesterséges intelligencia szakértője volt. 1990-ben informatikai céget alapított, amelyet a tőzsdén jegyzett céggé fejlesztett, több mint 1800 alkalmazottal és egymilliárd eurót meghaladó árbevétellel.
A tudós a Facebook-oldalán fejezte ki őszinte felháborodását az aktuális politikai, társadalmi folyamatok miatt. Kijelentései azóta körbejárták a világot. Ezt írta:
„Elegem van, vagy hogy még világosabban fogalmazzak, torkig vagyok a folyamatos, egyre vallásosabb klímahalandzsával, az energiaátmenet-fantáziákkal, az elektromosautó-őrülettel, a rémhírekkel, a világvége-forgatókönyvekkel a koronavíruson és a tűzvészeken át az időjárási katasztrófákig. Nem tudom elviselni azokat az embereket, akik ezeket naponta a mikrofonba, a kamerába üvöltik vagy az újságokba nyomtatják. Szenvedek attól, hogy meg kell élnem azt, hogy hogyan teszik a természettudományt a politika szajhájává.
Elegem van abból, hogy bántalmazott kamasz gyerekek írják elő nekem, hogy mit kell szégyellnem. Elegem van abból, hogy néhány zavart ember elmagyarázza nekem, hogy én vagyok a hibás mindenért és mindenkiért – de mindenekelőtt németként az egész világ múltjának, jelenének és jövőjének nyomorúságáért.
Elegem van abból, hogy vallási és szexuális kisebbségek, akik szégyentelenül kihasználva a törvénybe foglalt kisebbségi jogaikat, szünet nélküli médiatámogatással elő akarják írni nekem, hogy mit mondhatok, és mit nem.
Elegem van abból, hogy eszelősek elfuserálják az anyanyelvemet és azt gondolják, meg kell tanítaniuk engem arra, hogy hogyan kell »mainstream« módon írnom és beszélnem.
Elegem van abból, hogy meg kell élnem azt, hogy teljesen képzetlenek, akik egész életükben semmit sem tettek az idegen aktatáska hordozásán kívül, azt képzelik, hogy kormányozni tudják Németországot.
Nem tudom már elviselni, hogy egy »színes társadalom« ürügyén eltüntetik a jogot és a biztonságot, és esténként a pályaudvarról jövet koszon, mocskon, hajléktalanokon, drogosokon és tolvajokon kell keresztülgázolnom az összefirkált falak előtt. Szeretném, ha a hazámban nemre, bőrszínre és származásra való tekintet nélkül megbecsülnék és támogatnák azokat, akik nap mint nap szorgalmas, eredményes és értékteremtő munkájukkal építik a társadalom jólétét: a cégek alkalmazottjait, a kézműveseket, a szabadúszókat, a sok elkötelezett és társadalmilag aktív vállalkozót a kis- és középvállalkozásokban. Szeretném, ha a gyermekeink tanárai, az orvosaink és ápolóink mindennap megkapnák azt az elismerést, megbecsülést és támogatást, amit megérdemelnek. Azt szeretném, ha a féktelen fiatalok a jól körülhatárolt jogi kereteken belül tombolnák ki magukat, de meghajolnának szüleik és nagyszüleik, az idősek és a tapasztaltak előtt, mert ők teremtették meg a boldogulásukat és szabadságukat.”
Knut Löschke bejegyzése egy segélykiáltás, amitől a német társadalom gyorsuló ütemben, fényévekre távolodik. Mert miközben Greta Thunbergre nem egész egy perc alatt 53,2 millióan keresnek rá, addig egy Google-keresésben Knut Löschkének mindössze 5720 találata van. Figyeljünk rá – amíg nem késő.
