A szerb államfő arról beszélt, hogy Koszovóval voltaképpen hatszáz éve, a rigómezei csata óta rendezetlen a helyzet, az utóbbi időszakban azonban több incidensre is sor került. Emlékeztetett arra, hogy Koszovó egyoldalúan döntött arról, hogy 2008-ban elszakad Szerbiától, Belgrád azonban ezt nem fogja soha elfogadni.

Hirdetés

A két fél 2013-ban írta alá a kapcsolat rendezését célzó brüsszeli megállapodást, annak legfontosabb pontját, a koszovói szerb önkormányzatok közösségének a megalakítását azonban Pristina azóta sem hajlandó végrehajtani – emlékeztetett Aleksandar Vucic. Közölte, hogy ez a közösség nagyobb autonómiát biztosítana a Koszovó északi részén élő szerbeknek, amire azért lenne szükség, mert az utóbbi években számos alkalommal vált bizonytalanná a helyzetük a pristinai hatalom döntései miatt, ezért szervezett önkormányzatiságra van szükség ahhoz, hogy saját maguk alakíthassák az életüket.

Aleksandar Vucic szerint a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezése a világban folyó változások miatt vált sürgetővé. Most voltaképpen „egy harmadik világháború” folyik, és a másként gondolkodókat nehezen fogadják el. Az európai országok közül egyedül Szerbia nem csatlakozott az Oroszország elleni európai szankciókhoz.

A szerb köztársasági elnök közölte, hogy az úgynevezett francia-német megoldási javaslat pontjai még mindig titkosak, azt azonban elmondta, hogy a javaslat negyedik pontja nagyon nehezen elfogadható Szerbia számára, mert arról szól, hogy az ország nem akadályozhatja a jövőben Koszovó nemzetközi szervezetekbe történő felvételét. Ezzel pedig Koszovó az ENSZ, a NATO, az Európai Unió vagy bármely más szervezet tagjává válhat.

Korábban írtuk

Aleksandar Vucic egy tíz pontból álló tervvel is előállt, amely Szerbia következő időszakra vonatkozó feladatait összegzi. Ezek között a béke és a stabilitás megőrzése, a koszovói szerb önkormányzatok közösségének megalakításáért folytatott harc folytatása, a Koszovóval és a nemzetközi képviselőkkel folytatott tárgyalások, illetve az európai integráció folytatása, valamint a nemzeti érdekek megőrzése és az ország további fejlesztése is szerepel.