A hat éve megkezdett beruházás eredményeként a korábbi 51 százalék helyett immár a fővárosi szennyvíz 95 százaléka megtisztítva kerül vissza a Dunába.

Az üzemben teljes egészében biológiai eljárásokkal tisztítják a vizet. Korábban ez az eljárás csak a tisztított szennyvizek 20 százalékát érintette, a többi úgynevezett mechanikai tisztítás után került a folyóba.

Az új telep átadásával egyúttal megszűnt a Dunába áramló 16 nyitott csatornakivezetés. A csepeli szennyvíztisztító 120-130 milliárd forintos építési költségének 65 százalékát az Európai Unió állta. A magyar állam 20 százalékkal, a főváros pedig 15 százalékkal részesült a beruházásból.

A szennyvíztisztító úgynevezett kényszerüzemeléssel kezdte meg működését, a francia beruházó Suez és a főváros ugyanis nem tudott megegyezni a szerződés egyes részleteiről – különösen a csatornadíjakból befolyó bevételről. A beruházás 2004-es indításakor végzett számítások szerint a fővárosi csatornadíjakat 64 százalékkal kellett volna emelni a korszerű szennyvíztisztítás költségei miatt. Ez azóta nagyjából teljesült, valójában azonban a csatornadíjak drágulásában az is szerepet játszott, hogy a szolgáltatás áfája 15-ről 25 százalékra nőtt.

A még mindig meglévő különbözetre hivatkozva tavaly decemberben a Fővárosi Csatornázási Művek 36, a főpolgármester már csak 17 százalékos emelési javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, ám az végül csak 4 százalékot fogadott el.

A fővárosi KDNP tájékoztatása szerint most a beruházó 33 forinttal (12 százalékkal) kívánja emelni a csatornadíjakat. Ezt azonban a párt politikusai megalapozatlannak tartják. Például az idei évben elszámoltatott, 5 milliárd forintra rúgó „pótmunka” megkérdőjelezése miatt. Korábban egyébként az ellenzék már sikerrel torpedózta meg a szennyvíztisztító „társadalmi elfogadtatására” kiírt, 429 millió forintos kommunikációs szerződést, amit jelenleg is bíróság vizsgál.

A csepeli szennyvíztisztító mellett természetesen továbbra is működnek az észak-pesti és dél-pesti szennyvíztisztító telepek, amelyek a főváros szennyezésének 30, illetve 20 százalékát kezelik. A csepeli szennyvíztisztító pedig a következő két évben kiegészítő berendezésekkel bővül. Ezeket azért adják át később, mivel korábban Brüsszel 40 millió eurót elvont a beruházás támogatásából szabálytalan közbeszerzési eljárások miatt.