A kormányzati programokból a német-magyar cégek is profitálhatnak
A jelenlegi globális kihívások káros hatásainak kivédésére a magyar kormány számos gazdasági programot indított, amelyekből a németországi hátterű vállalatok is profitálhatnak – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara üzleti reggelijén szerdán Budapesten.Kiemelte: a kontinens gazdaságait negatívan érinti az orosz-ukrán háború, az európai energiakrízis, a versenyképességi problémák és az Egyesült Államok, illetve Kína közötti geopolitikai feszültségek mellett a körvonalazódó amerikai-európai kereskedelmi háború is.
A tengerentúli IRA (Inflation Reduction Act) program – amelynek célja, hogy felgyorsítsa az ottani gyártási kapacitások bővítését – érzékenyen érinti az európai jármű- és az akkumulátorgyártást, de más területekre is kihat, mint például az ipar zöldítése és a megújuló energiaforrások – fejtette ki.
A miniszter megjegyezte, hogy több gyártó is elhalaszthatja európai beruházását, ugyanis az Egyesült Államokban a beruházási támogatás a többszöröse lehet az európainak, emellett az energiaárak is lényegesebben alacsonyabbak ott. Az Egyesült Államok által megmozgatott állami és magánkiadások összege megközelítheti az 1700 milliárd dollárt, ami „hatalmas pénz” – tette hozzá.
Magyarország helyzetén ront a magas energiakitettsége: a gázszükségletnek több mint 80 százalékát importból fedezi, továbbá az elektromos energia 30 százaléka is kívülről érkezik – idézte fel. Azzal folytatta: tavaly az egy évvel korábbihoz képest 10 milliárd euróval többe, 17 milliárd euróba került az ország energiaszámlájának kifizetése; ez egy „szomorú történet, ezt a pénzt lehetett volna fejlesztésekre is költeni”.
Nagy Márton felhívta a figyelmet arra, hogy a piaci várakozások szerint a német gazdaság elkerüli a recessziót és a két ország közötti szoros gazdasági kötelékekre hivatkozva úgy fogalmazott: ha Németországban nulla százalék a növekedés, az Magyarországon plusz 2 százalékot jelent erre az évre.
A világ működő tőke (FDI) térképe változóban van, új országok kerülnek a figyelem központjába a következő években, Magyarország vonzereje azonban továbbra is megmarad mint lehetséges befektetési célpont – vélekedett. Felidézte, hogy minden nehézség ellenére tavaly 10 milliárd euró új FDI érkezett az országba.
A beruházásokért folytatott támogatási verseny ki fog élesedni, éppen ezért fontos a kormány által elindított gazdaságsegítő programok fenntartása és új eszközök kidolgozása; növelni kell az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatások szerepét és a hitelkihelyezési képességet – mutatott rá a miniszter.
A kormány eddigi lépései közül kiemelte a 700 milliárd forintos kerettel elindított Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot, amely kedvezményes kamatokkal segíti a vállalkozásokat és a Széchenyi Kártya Program folytatását. Kidolgozás alatt van egy új tőkeprogram, a Baross Gábor Tőkeprogram a beruházási aktivitás növelése érdekében; ennek keretében privát társaságok vásárlását, meglévő kapacitások feltőkésítését és új vállalkozások létrehozását is tervezik – húzta alá jelezve, hogy néhány héten belül a részleteket is meg lehet ismerni.
Nagy Márton fontosnak tartja, hogy a vállalatok képviselői megosszák a kormánnyal, mire van szükségük a fejlődéshez, éppen ezért – összegezte a sajtóreggelin – folyamatosan konzultációkon vesz részt – a sort a gyógyszeriparral indították, majd a biztosítási szektor, az autóipar és a szolgáltatói központok következnek.
A minisztérium adatai szerint Németország Magyarország legmeghatározóbb működőtőke-befektetője és kereskedelmi partnere, a mintegy 6000 német cég közel 300 ezer főt foglalkoztat Magyarországon.
