Csak néhány ország szeretné követni a föderalista irányt Európában

Sümeghi Lóránt Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár Youtube-on is elérhető podcastjában bemutatta a Századvég átfogó közvélemény-kutatását, amelyet az elmúlt hét évben Európa-szerte végeztek mintegy 38 000 megkérdezett részvételével.

Az elemző azt mondta: sokat halljuk a fősodratú médiában, illetve a nyugati politikai retorikában, hogy az Európai Uniónak a föderalista irányba kell elmozdulnia, és hogy ezt szeretnék az európai polgárok. Ez azonban nem igaz, és a saját kutatásaik megállapításai teljesen szembemennek azzal a vélekedéssel, amelyet manapság a fősodratú médiumok próbálnak meg bemutatni.

„Ugyanezt a jelenséget figyelhetjük meg a szankciós politika tekintetében is. Az országok többsége nincs megelégedve Brüsszel szankciós politikájának eredményével. És ez szembemegy a mesterséges narratívák, illetve főként a brüsszeli politikusok által terjesztett közvéleménnyel is” – fogalmazott.

A kutató a blogban szembeállította a magyar kormány politikáját az Egyesül Államokból érkező woke-kultúrával, megjegyezve, hogy sok ország, az országok többsége, osztja azt a véleményt, hogy a 10 évnél fiatalabb gyermekeket nem szabad kitenni az LMBTQ-propagandának, nem szabad őket szexuális felvilágosításban részesíteni, illetve nem szabad olyan módon megreformálni az oktatási rendszert, mely lehetővé teszi a nyugati társadalomban jelentkező ilyen fajta új hullámok és új jelenségek meggyökerezését.

„Úgy gondolom, kimondhatjuk, hogy a család fontosságának egész kérdésköre – és hozzá kell tennem, hogy ez kapcsolódik a keresztény kultúra és hagyományaink megőrzésének kérdéséhez is – azt követően jelent meg különösen teljes jelentőségében, hogy 2015-ben Európát elérte a migrációs válság” – mondta. Hangsúlyozta: ekkor szembesültek az európai polgárok és az európai politikusok a demográfia, illetve az európai csökkenő demográfiai trendek veszélyének problémájával.

A kutatásaik rámutatnak arra, hogy a magyar kormány álláspontja sokkal népszerűbb az európai polgárok körében, mint ahogy azt Brüsszelben beállítják.

Az orosz-ukrán háború kapcsán Sümeghi Lóránt azt mondta: kezdetben az európai kontinens egységesnek látszott abban, hogy meg kell védeni azt az ideológiát – legyen az bármi is -, melyet szerintük védelmezni kell. És a brüsszeli retorika rendkívül agresszív volt. Szilárdan kiálltak amellett, hogy cselekedni kell és nagyon kemény szankciókat kell bevezetni Oroszországgal szemben – fogalmazott.

„A magyar kormány kialakította álláspontját, kialakította békepárti álláspontját, fenn is tartja azt a mai napig is, és valószínűleg az elkövetkező hónapokban sem fogja megváltoztatni azt egészen e tragikus konfliktus befejezéséig. Nagyon fontos megállapítani, hogy a magyar álláspont egyfajta fekete báránnyá tette Magyarországot az európai közösségen belül, és súlyos kritikák érték, mondván, hogy nem tükrözi kellő mértékben az európai érzelmeket és hangulatot. Brüsszel amiatt kritizálta a magyar kormányt, hogy a saját feje után megy, szemben az európai hangulattal. Azonban a kutatásaink rámutatnak, hogy Európában Magyarország az egyetlen ország, amely gyakorlatilag pontosan leköveti azt, hogy az európai polgárok mit is gondolnak, és hogyan éreznek a háborút illetően. Mi vagyunk az egyetlen ilyen ország” – hangsúlyozta Sümeghi Lóránt.

A magyar kormány azonban sokkal óvatosabb volt ezzel a kérdéssel kapcsolatosan, és sokkal inkább a humanitárius aspektusra helyezte a hangsúlyt. „A közvélemény-kutatásaink pedig újra és újra azt mutatják, hogy a magyar kormány álláspontja némileg elfogadottabb, mint ahogy azt beállítják” – emelte ki.

Kutatásaikra hivatkozva kijelentette, hogy a nagy európai országok polgárai egyáltalán nem akarnak semmilyen módon részt venni a harcokban és semmilyen módon nem akarnak belekeveredni semmilyen háborúba vagy konfliktusba.

Közölte azt is, hogy a legtöbb európai tagállamban a választók nincsenek megelégedve azzal, ahogy kormányaik kezelik a háború gazdasági következményeit.