Világok harca – Geoökonómia és háború 1.
Dr. Mező Ferenc, e-mailNiall Ferguson azt állítja A következő világok harca című tanulmányában (Foreign Affairs, 2006. szept./okt.), hogy az egymásra rakodó századok egyre véresebb és véresebbek lettek és lesznek. H. G. Wells Világok harca című könyvéből (1868) indul ki: nem kell bolygóközi idegeneknek elvégezniük a piszkos munkát, a rombolást, a kiirtást, lehet, hogy elvégezzük magunk, a kulturált, intelligens ember. Darabokra hullott az eddig ismert világunk, új dimenziók jelentek meg, tényleg világok harca ez! Más lett a nyelv, a kultúra. Már zajlik az új világháború, immár a negyedik (a hidegháborút szokta a szakirodalom a harmadik világháborúnak nevezni), és mint mindegyik, ez is az erőforrásokért folyik; piszkos és hazug.
Milyen volt a hidegháború? A két igazi ellenfél nem egymással harcolt, jóllehet a konfliktusok nem álltak le. Nyugat-Európa elvesztette gyarmatbirodalmát, túlnyomó részét átvette az USA. Nemcsak Amerika lett az amerikaiaké, hanem majdnem az egész világ. A zseniális Kissinger megosztotta a Szovjetunió és Kína egységét, és ezzel gazdaságilag végleg kifárasztották az Afganisztán hegyei között megalázott vörös hadigépezetet. Végül a szovjet Reykjavíknak és Máltának köszönhetően kénytelen volt feladni Közép-Európa keleti felét a Baltikummal egyetemben.
Oroszország átmenetileg politikai fekete lyuk lett Gorbacsovnak és Jelcinnek hála, ez elhozta Európa fellendülését is (európai technika + olcsó orosz nyersanyag). Közben a termelés jelentős részét kitelepítették Kínába. Kína pár évtized alatt megerősödött, de nem alakult át nyugati típusú demokráciává, maradt az állampárt.
Edward Luttwak nyomán mondhatjuk, hogy nemcsak geopolitikáról, hanem geoökonómiáról (geogazdaság) is beszélhetünk, amely a turbókapitalizmusnak köszönhetően lassan, de biztosan leépíti a jóléti államot, ehhez ellenségképet és kommunikációs paneleket gyárt, hogy a túlnyomó többség ne vegye észre, mi zajlik. A nyelv gyarmatosítása ezért fontos, mert ezen keresztül a gondolkodási struktúrába hatol be. A gazdasági szükségszerűség és nyomában a pénzügyi folyamatok és válságok meghatározzák a következő lépéseket az ellátási láncokban, energiaszállítási útvonalakban. A háttérből mozgatók a szükségszerűség álarcában áthangolják a világ gazdasági folyamatait a saját képükre, javukra (ennyit a komparatív kölcsönös előnyökről). Ezt segíti a nyelv gyarmatosítása. Erősen átalakulóban a belpolitikai hatalmi struktúra magában az Egyesült Államokban is. A belső hatalmi küzdelmekben győzött a birodalmi Amerika a köztársasági Amerikával szemben, és ez a törésvonal nem a republikánus és a demokrata párt között húzódik, hanem áthalad mind a két párton.
(Folytatjuk)
