A 2016-ban közzétette iratok bizonyították, hogy a Demokrata Párt felsővezetése megbundázta az elnökjelöltségért folyó előválasztást annak érdekében, hogy abból Hillary Clinton kerüljön ki győztesen, szemben a magát nyíltan szocialistának mondó milliomos, Bernie Sandersszel, aki rendkívüli népszerűségnek örvendett elsősorban a párt fiatal baloldali támogatói körében.

Hirdetés

Miután a nyilvánosságra került dokumentumok a párt kettészakadásának lehetőségével fenyegettek, a vezetés gyorsan egy eleterelő sztorit dobott be: azt állították, a szervereiket orosz hackerek támadták meg azzal a céllal, hogy gyengítsék Hillary Clintont, aki – szerintük Donald Trumppal szemben – nem állt Moszkva szolgálatában. A The Washington Post a sztorit már tényként közölte – emlékeztet a FOX News honlapján megjelent véleménycikkében Tucker Carlson, hozzátéve: hét évvel azután, hogy bedobták az orosz hackerekről szóló sztorit, még mindig az égvilágon semmi bizonyíték nincs arra, hogy abból bármi igaz volna. A politikai stratégia azonban működött, a negyven évnyi oroszellenes, hidegháborús beidegződések pillanatok alatt újraéledtek, és Moszkva a tökéletes ellenség lett.

Washingtonban az orosz beavatkozás narratíváját aztán lassan mindkét párt magáévá tette. „Ahogy teltek az évek és a retorika egyre erősödött, beindult a hisztéria” – írja Carlson, megemlítve, hogy szépen lassan mindenkit, aki ellentétes véleményt mert megfogalmazni, azzal vádoltak meg, hogy titokban Vlagyimir Putyinnak dolgozik; mondhatnánk, „Putyin-pincsi”. 

A boszorkányüldözés pedig nem ért véget: „Idővel a hazugság, amit a demokraták azért találtak ki, hogy a 2016-os előválasztáson elkövetett bűneiket elfedjék, az amerikai külpolitika uralkodó narratívájává vált, végül pedig veszélybe sodorta magát Amerikát is. Államférfiak és diplomaták generációkon át dolgoztak azért, hogy más nagyhatalmak ne állhassanak össze egyetlen blokká az Egyesült Államokkal szemben. Az alapgondolat igen egyszerű volt: lehetséges legyőzni egy erős államot, de ha több erős állam szövetkezik, akkor biztosan veszíteni fogsz” – fogalmaz Carlson. Felidézi, hogy mindezt Donald Trump pontosan értette, nem véletlenül mondta azt, hogy „Oroszország soha nem lesz a legszorosabb szövetségesünk, ha azonban összeállna Kínával, akkor nagy bajban lennénk”. 

Korábban írtuk

Tucker Carlson szerint Trump jóslata valósággá vált és az Egyesült Államok jelenleg nem csupán Moszkva, de Peking ellen is harcol. „Ha az ukrajnai háború folytatódik, akkor mindegy, hogyan ér véget, mindenképpen veszíteni fogunk”, mert Amerika elveszíti majd vezető szerepét a világban – állítja. Szerinte ez a világ más részein élők számára világos, az amerikaiak azonban mindebből rendkívül keveset értenek, hiszen a médiában alig akadnak olyanok, akik hajlandók lennének nekik elmondani az igazságot: „Az amerikaiakat a invázió első óráitól kezdve egyre abszurdabb hazugságokat etetik. A Biden-adminisztráció mellett már a Google és a Facebook is azon dolgozik, hogy minden tényszerű hírközlést cenzoráljanak, amennyiben az szembemegy a hivatalos sztorival. Tiszta disztópia.”

A háború kezdetekor Joe Biden még csak szankciókról beszélt, amelyekkel szerinte majd visszakényszerítik az oroszokat saját határaikon belülre. „Nem tűnt úgy, mintha ez a harmadik világháború kezdete lenne, azonban pontosan az volt” – jelenti ki Carlson, hozzátéve, hogy decemberben ezt már Lindsey Graham republikánus szenátor is kimondta.

Megjegyzi, hogy az igazság kimondása szerint az amerikaiak csak újra és újra kioktatásban részesülnek: „Ukrajna egy demokratikus állam, mondják nekünk. Ezért állunk az ő oldalukon. Ezzel csak annyi probléma, hogy hazugság. Ukrajna nem demokratikus állam. Ukrajna egy korrupt, egypárti állam. Azon jogok közül, amelyeket mi a demokrácia meghatározóinak tartunk – a szólásszabadság, a sajtószabadság, a gyülekezési szabadság, a vallásszabadság -, egyetlen sem létezik ott. Európában Ukrajna a legkevésbé demokratikus állam, ez lehet az oka annak, hogy ez Joe Biden kedvenc országa”.

Szerinte az amerikaiaktól egy olyan állam feltétel nélküli támogatását várják, amelyről a többség az égvilágon semmit nem tud, és meg sem találná a térképen, ám azok, akik hatalmat birtokolják, „nem úgy gondolkodnak, mint az amerikaiak többsége. (.) Most ugyanezek az emberek, ezek a demonstratíve alkalmatlan emberek azt mondják, hogy egy jobb világ újjáépítését tervezik. Rendben, ez igen komoly ambíció. Mi lenne, ha Baltimore-ral kezdenénk, mielőtt teljes globális átalakításba fognánk? (.) A Tom Nicholshoz és Victoria Nulandhoz hasonló, nagy terveket felvázoló neoliberális zsenik vezetése alatt Baltimore-ban a harmadik világ államaiban tapasztalható káosz uralkodik. És ez történt Irakban, ez történt Líbiában és mindenhol máshol, ahol ezek «újjáépítettek»”.

„Az önhittség egy téveszme, amelynek következtében az ember összetéveszti magát Istennel” – írja Carlson. – „Az önhittség az elmebetegség egy fajtája. Ezek az emberek betegek. Őrültek, ennél pedig nincs veszélyesebb. Az önhittség már több szenvedést okozott, mint a polio. Több halált, mint a fekete himlő, és úgy tűnik, újra járványként terjed.”