Kövér László: Kikérjük magunknak ezt az eljárást

Kövér László arról, hogy számos kritika éri a magyar parlamentet, amiért csak most tűzte napirendre a két északi ország NATO-csatlakozását, illetve csak most utazik ki delegáció, azt mondta: Magyarország szuverén ország, a parlamentje a saját belátása szerint állapítja meg a napirendjét.

Értékelése szerint hecckampány zajlik, Svédország és Finnország addig nem lehet az észak-atlanti szövetség tagja, amíg ehhez Törökország nem járul hozzá. Erre valószínűleg a török választásokig nem fog sor kerülni – jegyezte meg, hozzátéve: a nyári NATO-csúcs lehet az, ahová a teljes körű ratifikáció után meghívhatják a két államot tagjaik közé.

Megjegyezte, a delegációk látogatására azért van szükség, mert a kormánypárti frakciók tagjaiban aggodalom és kétely merült fel, nem tartják automatikusnak a kérdés eldöntését. Emellett olyan nemzetközi helyzet alakult ki Magyarország körül, amit nem árt tisztázni, és világossá tenni, hogy hazánk mind a NATO-nak, mind az uniónak szuverén tagja. Ezekbe a szervezetekbe a saját elhatározásából lépett be, s nem gondolják úgy, hogy az elmúlt évtizedek megváltoztatták volna pozícióját a szövetségi rendszeren belül.

Olyan politikusok kérik most a támogatást – folytatta a házelnök -, akik úgy viselkedtek az elmúlt években Magyarországgal szemben, hogy az ellenségünktől is durva lett volna.

Világossá kell tenni, hogy kikérjük magunknak ezt az eljárást, nincs joguk beleszólni a magyar politikába – jelentette ki Kövér László, hozzátéve: egy szövetségi rendszer normális működéséhez hozzátartozik a bizalom, amit alaposan aláástak a csatlakozás előtt.

Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának támogatásáról azt mondta: ez nem jó modor vagy érzékenység kérdése, ezek az országok azontúl, hogy válogatott sértésekkel illették Magyarországot éveken keresztül, konkrét, nevesíthető károkat okoznak nemzeti érdekeinknek. Azért helyeznek nyomást európai intézményekre, hogy azok ne fizessék ki a magyaroknak járó uniós támogatásokat – húzta alá az Országgyűlés elnöke.

A házelnök közlése szerint a Magyarországról utazó „jószolgálati” delegáció kedden és szerdán találkozik a svéd, majd a finn házelnökkel, a két ország szakbizottságaival és mindkét állam külügyminiszterével. A delegációt Hende Csaba (Fidesz) vezeti, tagja Németh Zsolt (Fidesz), a külügyi bizottság elnöke, továbbá csatlakozik hozzájuk Győri Enikő és Schaller-Baross Ernő kormánypárti EP-képviselő.

Kövér László kitért arra is, a két ország hadserege jól felkészült és jól felszerelt, csatlakozásukkal a NATO katonai, elrettentő ereje erősödik. Ugyanakkor a NATO-nak eddig Oroszországgal gyakorlatilag nem volt határa, most Finnország csatlakozásával 1340 kilométernyi közvetlen szárazföldi határ jön létre. Ez növeli egy jövőbeni katonai konfliktus veszélyét – mutatott rá.

Megjegyezte: az Európai Unió tagállamainak katonai költségvetése ötszöröse az oroszokénak, így a két ország csatlakozása elhanyagolható jelentőségű ahhoz képest, ami a biztonságérzet csökkenésében bekövetkezik.

Szólt arról is, hogy a NATO és az unió államai most már 60 milliárd dollárt meghaladó értékben küldtek halált okozó katonai eszközöket Ukrajnába. Ez azt jelenti, hogy a NATO és az unió egyes tagállamai – még nem harcoló félként, de – részeseivé váltak a háborúnak.

A veszély felmérhetetlen, kísérteties hasonlóságot lehet felfedezni az első és a második világháború előtti időszakkal – mondta Kövér László. Hozzátette, a béke a két harcoló félen múlik alapvetően. Sem az unió, sem a NATO nem a béke irányába tesz lépéseket, hanem a háború eszkalációját növelik – hangsúlyozta.

Kijelentette, mielőbb tárgyalóasztalhoz kell ülni, befejezve az öldöklést, és olyan kompromisszumra kell jutni, amely Ukrajna területi integritását és Oroszország biztonsági elvárásait egyaránt figyelembe veszi.

Arról, hogy Brüsszel folytatná a jogállamisági eljárást Magyarország ellen, azt mondta: a tónus, a megfogalmazás, a hangsúlyok nagyon hasonlóak a szovjet megszállás utolsó éveihez, csak a munkásmozgalmi értékek helyébe az európai értékek léptek, a Brezsnyev-doktrína helyébe a Jourová-doktrína.

A gyermekvédelmi törvény várható szigorításáról közölte, komplex, higgadt megközelítésre van szükség. Ez a kérdés érinti a büntetőjog mellett a nevelési, oktatási intézményeket és a média területét is. Utóbbi kapcsán át kell tekinteni azon médiumok szabályozását, amelyeknek nem Magyarországon van a telephelyük, de itt sugároznak – jelezte.

Az Országgyűlés elnöke kiemelte: a gyermekvédelmi törvény teljes átgondolására van szükség, és nem az utólagos szankciókra, hanem a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt.

Kövér László a szuverenitás olyan területének nevezte ezt a kérdést, ahol nincs hová hátrálni.