Gulyás Gergely: a magyar állam felelősséget visel minden magyarért

A székely szabadság napja alkalmából a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület által szervezett tanácskozáson Gulyás Gergely arról beszélt, hogy az egységes magyar nemzet elve „ma alkotmányos parancsnak is tekinthető”, miután 2011-ben az alkotmányba is bekerült. Az elmúlt 13 évben sikerült elérni, hogy ma ez a kérdés nem tárgya az aktuálpolitikai vitáknak – mondta, majd kifejtette: ma már az ellenfeleink is úgy gondolják, hogy ezen a területen „nem érdemes, nem hasznos, nem kifizetődő” megtámadni a kormányt.

Gulyás Gergely rámutatott, a kérdésben belpolitikai konszenzus van, ami lehet, hogy az ellenfelek részéről „nem szívből, hanem színből van csupán”, de ez lényegtelen, hiszen ma már senki nem vitatja, hogy a magyar állam felelősséget visel valamennyi magyarért, bárhol is éljen a világban.

Sikerült ennek megfelelően a kettős állampolgárságról szóló törvényt még az elsők között elfogadni 2010-ben. Ennek köszönhetően ma szerte a világon több mint 1,1 millió új magyar állampolgár van – mondta, majd úgy fogalmazott: „sikerült a trianoni békediktátum után 90 évvel újra közjogi köteléket létrehozni a magyar állam és magyarok között, függetlenül attól, hogy ők az anyaország területén élnek, vagy sem”.

Szintén fontos döntésnek nevezte Gulyás Gergely a választójogi törvény újraszabályozását, és azt, hogy a határon túli magyarok is lehetőséget kaptak a választásokon való részvételre.

A magyaroknak még mindig legalább 20, de inkább 25 százaléka, tehát minden ötödik magyar a határon túl él – mutatott rá a miniszter.

Gulyás Gergely emlékeztetett arra is, a kormány gazdaságfejlesztési programokat támogatott a határon túli térségekben, és sokan tudtak ezzel jól élni. Az elmúlt évtizedekben a magyar nemzetpolitika sikerei a gazdasági támogatásokkal is összefüggésben állnak – mondta.

A miniszter szólt arról is, ma azt látni, hogy az egyes nemzetészek helyzete jobban eltér egymástól, mint tíz évvel ezelőtt.

A kárpátaljai nemzetrész van a legnehezebb helyzetben, a létért való küzdelem ott a szó legszorosabb értelmében igaz, sőt igaz ez az ukrán államra is – mondta, hozzátéve, a legnagyobb segítségre azoknak van szüksége, akik a háború ellenére Kárpátalján maradtak, és ott igyekeznek a megmaradt közösséget megtartani.

A Délvidékről szólva közölte: a magyar-szerb kapcsolatok az elmúlt időszakban alapvetően változtak meg, és a kölcsönös történelmi sérelmekkel teli ellenséges viszonyból baráti viszony lett. Ez nem azt jelenti, hogy valamennyi jogos sérelmet sikerült volna orvosolni, de a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a határon túli magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor – mondta.

Gulyás Gergely nehéznek értékelte a helyzetet Erdélyben, a Partiumban, Székelyföldön: azt látni, hogy a magyar nemzeti szimbólumokkal szembeni ellenállás nem szűnt meg.

A Felvidékről szólva közölte, a választásokra összeállt szövetség azzal a reménnyel kecsegtet, hogy a szlovák törvényhozásban újra lehet magyar párt.

Az anyaország minden támogatást megad valamennyi határon túli magyar közösségnek – hangsúlyozta Gulyás Gergely.

A miniszter az ukrajnai háborúról szólva azt hangsúlyozta: Magyarországnak mindent meg kell tennie azért, hogy – a józan ész talaján maradva, nem elfelejtve, ki a támadó és ki a megtámadott – egy regionális katonai konfliktus semmiféleképpen ne terjedjen ki Európára.

Beszélt arról, hogy  az orosz-ukrán háború Európának okozza a legtöbb kárt a nem háborús felek között. Magyarország háromszorosan is nehéz helyzetbe került, hiszen európai ország, közel van a háborús térséghez és az energiakitettsége is jelentős – mutatott rá Gulyás Gergely, hangsúlyozva: mindezért arra kell ma koncentrálni, hogy egy ilyen nehéz helyzetben is megóvják a családokat mindazon negatív következményektől, amelyekkel a háború együtt járhat, továbbá segítik a gazdaság szereplőit.

A miniszter kulcskérdésnek nevezte, hogy a határokon kívül tudjuk tartani a háborút és a NATO ne váljon a háború részévé.

A nemzetközi jog betartását követeljük, tiszteletben tartjuk minden állam önvédelemhez és területi integritásához való jogát, de a magyar és az európai érdek az az, hogy a lehető leggyorsabban legyen tűzszünet és béke – jelentette ki Gulyás Gergely, aki szerint ha mindez bekövetkezik, akkor visszatérhetünk a 2010-es évek közepéhez, amikor úgy tűnt, hogy a gazdasági növekedésnek és fejlődésnek semmilyen külső akadálya nincsen.

A miniszter több kérdést kapott a hallgatóság soraiból, és ezekre válaszolva elmondta, még nem született döntés arról, hogy ki lesz a Fidesz főpolgármester-jelöltje. Szerinte Budapest legnagyobb problémája az, hogy a város rendezetlen: „teljesen abnormális” az, amit a közlekedésben látunk, van egy „autósüldözés”, a főváros piszkosabb, mint volt korábban, valamint a hajléktalanprobléma újra visszatért, a mindennapok részévé vált.

Sem a város fejlesztésével, sem a működtetésében nem látják azokat az eredményeket, amelyeket 2010 után kézzelfoghatóak voltak – mondta Gulyás Gergely.

A miniszter egy másik kérdésre válaszolva közölte: ha nagyon eredményesek vagyunk, akkor 5-6 év múlva kell foglalkozni az euró bevezetésének kérdésével, hiszen a közös valuta akkor jó, ha el tudjuk érni az unió átlagos fejlettségi szintjének a 90 százalékát. Jelenleg 75-76 százalékon vagyunk – mondta, megjegyezve azt is, hogy sokan ellene vannak az euró bevezetésének, hiszen a monetáris politikai szabadságunk elveszik.