Kövér László, az óvárosi La Ciotat parkban, Hunyadi László szobrászművész alkotásánál elmondott beszédében hangsúlyozta: a szlovén és a magyar nemzet két költőóriása, France Preseren és Petőfi Sándor, noha kortársak és sorstársak voltak, életükben soha nem találkoztak egymással, de ha mégis találkoztak volna, bizonyára nem gondolták volna, hogy eljön majd az idő, amikor szellemiségük a szobraik révén jelképes módon mégis egymásra talál.

Hirdetés

A házelnök szerint ez az idő most mégis eljött. Köszönet mondott Kranj városának és szlovén barátainak, hogy Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján, és az 1848-as magyar forradalom 175. évfordulójára emlékező március 15-i magyar nemzeti ünnep küszöbén közösen felavathatták Petőfi Sándor szobrát, és tiszteleghettek France Preseren emléke előtt.

„Azokban az időkben a szlovén és a magyar nemzet ugyanazon nyugati birodalom rabságában szenvedett, és költőink a nemzeti szabadságvágy legékesebb szavú szóvivői voltak” – fogalmazott Kövér László, rámutatva: az 1848-49-es forradalommal és szabadságharccal a magyarság háromszáz esztendős szabadságvágyát kívánta beteljesíteni.

Emlékeztetett: a keresztény Európát a középkorban a keleti birodalmak ellen védő magyar állam 1526-ban a mohácsi csatamezőn – a nyugati birodalmak által cserbenhagyva – az oszmán haderő túlereje alatt megroppant, majd fokozatosan elveszítette állami függetlenségét, és három részre szakadt.

Korábban írtuk

Mohács után háromszáz esztendeig a magyarság számára a szabadság iránti vágy az állami függetlenség helyreállításának, a nemzeti önrendelkezés biztosításának és a társadalmi igazságosság megteremtésének célját jelentette – mondta a házelnök, hozzátéve: ezért a szabadságért harcolt Petőfi Sándor és nemzedéke, hittel és reménnyel, tollal és karddal, vérrel és verítékkel. Ezt a magyar szabadságot fojtotta vérbe 1849-ben az egymással szövetkező nyugati és keleti birodalmak katonai túlereje – húzta alá.

A házelnök azt mondta: Petőfi Sándornak és France Preserennek a történelem által hitelesített kristálytiszta üzenete van a jelenbeli és jövőbeli magyarok és szlovének számára, mégpedig, hogy a szabadságot soha ne nyugati vagy keleti birodalmaktól várják, ugyanis „a birodalmaknak mindig csak bármikor becsapható, megalázható és kifosztható alattvalói lehetnek”.

Kövér László úgy vélte: a politikai, gazdasági és kulturális önrendelkezést jelentő szabadságot csak és kizárólag a demokratikus magyar és szlovén nemzeti állam, és ezek egymást erősítő együttműködése tudja biztosítani a polgárai számára.

„Ma, amikor Európa földjén tragikus háború dúl, különösen fontos, hogy országaink és nemzeteink ne váljanak se keleti, se nyugati birodalmak kiszolgáltatott játékszerévé és áldozatává” – mondta a házelnök.

Azt kívánta: Petőfi Sándor és France Preseren eszmei hagyatéka is erősítse a magyarok és szlovének közötti barátságot és együttműködést. Végezetül az 1848-as magyar forradalmárok jelszavával köszönt el: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!”

Urska Klakocar Zupancic kiemelte: a mai eseményen két szomszédos ország képviselői gyűltek össze, olyan barátok, akik tisztában vannak múltjuk és az azt alakító személyek nagy jelentőségével.

„Petőfi Sándor költő, forradalmár és magyar nemzeti hős, akinek szobra ezt a parkot, ezt a várost és ezt az országot gazdagítja, hasonlóan nyomot hagyott Magyarországon, a magyar nemzetben, mint a legnagyobb szlovén költő, France Preseren Szlovéniában” – tette hozzá.

A két nép közötti barátság hosszú múltra tekint vissza, ezt pedig a két nemzeti közösségről történő gondoskodás mindig is fenntartja és erősíti, és ezt a jövőben is ápolni fogják – mondta a szlovén házelnök, aki egyben megragadta az alkalmat, hogy a szabadságharc évfordulóján gratuláljon Kövér Lászlónak, országának és annak minden polgárának ebből az alkalomból.

A szoboravatást követő fogadáson a kranji városházán Matjaz Rakovec, Kranj polgármestere és Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere együttműködési megállapodást írt alá a kultúra, az ifjúság és a sport, valamint a zöld és okos városra vonatkozó megoldások legjobb gyakorlatának cseréje terén.