Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulójának tiszteletére adományozott állami kitüntetések és miniszteri elismerések átadásán a Várkert Bazárban 2023. március 14-én
Hirdetés

A Várkert Bazárban tartott rendezvényen a politikus kiemelte, március 15. büszkeséggel tölthet el – és kell is, hogy eltöltsön – minden magyart, hiszen ezen a napon arra emlékezünk, hogy olyan dicső, nemzetformáló tetteket volt képes véghezvinni a magyarság, amelyek elemi erővel mutatták meg a világnak a magyarok ösztönös szabadságvágyát, nemzeti összetartozását.

1848 márciusában, a népek tavaszán Budapesten is győzött a forradalom, a polgári Magyarország felülírta az akkorra már recsegő-ropogó feudális viszonyokat – jelentette ki a miniszter, hozzátéve: 175 évvel ezelőtt a márciusi ifjak forradalmával született újra – a már akkor is ezeréves hazában – a magyar nemzet, s született meg a polgári Magyarország. Szabad lett a sajtó – folytatta a miniszter -, lett Országgyűlés, közteherviselés és felelős minisztérium, ahogyan ezt a magyarok sokasága óhajtotta, akik egy nemzetként tűzték ki mellükre az azóta is hordott nemzeti színű kokárdát.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott, március 15. az a nap, amikor a reformkor magyar nemzettudatot felvirágoztató évtizedei beteljesedtek.

Most is és minden március 15-én megdobban a magyarok millióinak szíve az anyaországban, az elcsatolt nemzetrészeken, Erdélytől Kárpátalján át a Délvidékig és a diaszpórában az Egyesült Államoktól Ausztráliáig – hangsúlyozta.

Gulyás Gergely szerint a szabadságharc nyelvünk egyik legszebb és a magyarság történetének egyik legbeszédesebb kifejezése. „Benne rejlik a magyarság tragédiákat elszenvedő, mégis túlélni képes, reményt keltő sorsa. Benne rejlik, hogy nekünk a szabadságot nem ingyen adják, nem örökül kaptuk. Számunkra a szabadság vágya magától értetődő, de a léte nem. Mert nekünk a szabadságért mindig meg kellett harcolnunk” – mondta.

A miniszter felidézte, hogy 1848-ban nem volt elegendő a magyar szabadság kivívásához a forradalom átmeneti győzelme. „Az 1848-as forradalom vívmányait, a magyar szabadságot meg kellett védeni a Habsburgoktól, Jellasicsoktól, Windischgrätzektől és a cári csapatoktól. Az újjászületést és reményt hozó forradalmi szabadság napjai mindösszesen fél évig tartottak, amíg Jellasics – átlépve a Drávát – Budapest felé indult, hogy rendet tegyen a renitens Magyarországon” – magyarázta a tárcavezető, megjegyezve: ezzel vette kezdetét a szabadságharc vesztes, de mégis dicsőséges küzdelme.

„Oly korszak volt ez, amikor Kossuth egy szavára ezrek álltak honvédnek, olyan korszak volt ez, amikor a hazáért mindhalálig felkiáltás a mindennapi élet rendezőelve volt Magyarországon. Olyan kor volt ez, amikor Petőfi szavaival egy szóvá, egy érzelemmé olvadt össze a haza” – húzta alá.

A kitüntetettekhez fordulva a miniszter úgy szólt: „ami önöknek, a kitüntetetteknek az elmúlt évtizedek mindennapi munkája, az távlatosan visszatekintve kiemelkedő hozzájárulás a rendszerváltozás utáni magyarországi élethez”.

Az ünnepségen Gulyás Gergely átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje, a Magyar Érdemrend lovagkeresztje, a Magyar Arany Érdemkereszt, a Magyar Ezüst Érdemkereszt, a Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetéseket, a Batthyány Lajos-díjat és a Magyary Zoltán-díjat, valamint miniszteri elismerő okleveleket.

Az eseményen részt vett Áder János, Magyarország korábbi köztársasági elnöke, Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke és Tarlós István miniszterelnöki megbízott, Budapest korábbi főpolgármestere is.

A Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesült:

dr. Józsa Fábián volt országgyűlési képviselő, a Belügyminisztérium volt államtitkára, Budapest Főváros Kormányhivatala Jogi és Koordinációs Főosztálya nyugalmazott főosztályvezetője;

dr. Schillinger Erzsébet, a Hegyvidék című újság főszerkesztője, az egykori Miniszterelnöki Hivatal volt sajtófőnöke, a Köztársasági Elnöki Hivatal Kommunikációs és PR Főosztálya volt vezetője.

A Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült:

dr. Balogh András Zsolt rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a brüsszeli Magyar Nagykövetség nyugalmazott első beosztottja;

dr. Bozsóki Éva ügyvéd, a Nemzeti Választási Bizottság volt elnökhelyettese;

Éry Gábor mérnök-közgazdász, az Ericsson Magyarország volt elnök-vezérigazgatója, a közép-európai régió alelnöke;

Hegedűs Zoltán, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány kuratóriumi tagja, a Kommentár folyóirat szerkesztőbizottsága tagja, a Tranzit közéleti rendezvénysorozat szervezője;

dr. Lugossy-Sági Krisztina ügyvéd, a Nemzeti Választási Bizottság volt tagja;

Nyíri Csaba, Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Kulturális, Kommunikációs és Külkapcsolati Bizottsága elnöke, Leányfalu Nagyközség volt polgármestere;

dr. Róna Tamás főrabbi, a Magyarhoni Zsidó Imaegylet Egyesület elnöke, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára;

dr. Tóta Áronné dr. Zentai Ildikó, a Nemzeti Választási Bizottság volt tagja, a volt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal nyugalmazott hivatalvezetője.

Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült:

Hodos Julianna, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Karcagi Járási Hivatala nyugalmazott hivatalvezetője;

dr. Homor Zsuzsanna Judit nyugalmazott fővárosi és megyei tisztifőorvos, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztálya nyugalmazott főosztályvezetője;

Kis János, a Kecskeméti Evangélikus Egyházközség nyugalmazott lelkésze;

Kovács László, a Magyar-Izraeli Baráti Társaságok és Körök Országos Szövetségének elnöke;

Mátéfy Anna Mária konduktor-gyógypedagógiai tanár, a XVII. Kerületért Egyesület alapító elnöke, a Gyurkovics Tibor Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény volt igazgatóhelyettese;

dr. Zugor Zsuzsanna, a Szegényeket Támogató Alapítvány kuratóriuma, valamint az Echo Innovációs Műhely elnöke, az Echo Network Zrt. gazdasági igazgatója, a Kodolányi János Egyetem címzetes egyetemi docense.

Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült:

Bíróné Palotai Éva, a Pest Vármegyei Kormányhivatal Nagykátai Járási Hivatala nyugalmazott hivatalvezető-helyettese;

Fülöp Attila, a szolnoki Galéria Étterem vezetője;

Kürti Gábor Dezső, a Hajtás Pajtás futárszolgálat cégvezetője, a Critical Mass mozgalom hazai társalapítója, a Magyar Kerékpárosklub elnöke;

Molnár Attila Dávid filmrendező, biológus, a Természetfilm.hu Tudományos Filmműhely és a Tiszai PET Kupa alapító elnöke;

Müller Carlos, a Caracasi Magyar Ház elnöksége volt tagja;

Sántha István, a Tolna Vármegyei Kormányhivatal Bonyhádi Járási Hivatala Foglalkoztatási Osztálya nyugalmazott osztályvezetője;

Szilágyi Zsolt nyugalmazott villamosmérnök, az Új Szent János Kórházért polgári kezdeményezés alapító vezetője;

Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettese.

Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetésben részesült:

Nagyné dr. Csobolyó Eszter, a Pest Vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ szakmai tanácsadója.

Batthyány Lajos-díjban részesült:

Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézete, valamint a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója.

Magyary Zoltán-díjban részesült:

Ágh Ernő Péter, a Vas Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója;

Biró József, Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztálya főosztályvezetője;

dr. Kálcsics Adrienn, a Miniszterelnökség Perképviseleti és Döntőbizottsági Főosztálya főosztályvezetője;

Petrény Gábor, a Miniszterelnökség Pénzügyi és Számviteli Főosztálya főosztályvezetője;

Tóth Ferenc, a Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkári Kabinete politikai tanácsadója.

Korábban írtuk