Választójogi reformról döntött a német parlament
Választójogi reformról döntött a német szövetségi parlament (Bundestag); a kormánypártok támogatásával pénteken elfogadott új rendszer miatt több ellenzéki párt az alkotmánybírósághoz fordul.
A Bundestag létszámának csökkentését szolgáló reform lényege, hogy nem lesznek többé úgynevezett többletmandátumok és kiegyenlítő mandátumok, és a nemzeti kisebbségek pártjainak kivételével eltörlik azt a szabályt is, hogy három egyéni mandátum megszerzésével az adott párt egésze parlamenti képviseletre tesz szert.
Így a választási rendszer alapja – az egyéni választókerületek és a pártlisták kettőssége – ugyan érintetlen marad, de az erőviszonyokat egyedül a listás szavazatok megoszlása határozza meg, és csak a listán legalább öt százalékot szerző pártok alapíthatnak frakciót vagy frakciószövetséget.
A reform a szövetségi parlamenti képviselet elveszítésével fenyegeti a kormányzó szociáldemokratáktól (SPD) balra álló Die Linkét (Baloldal) és a bajor Keresztényszociális Unión (CSU).
A zárószavazás előtti vitában a két párt ritkán előforduló egységben bírálta a kormányoldal indítványát. A CSU mellett a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) is kiállt. Közölték, hogy az alkotmánybíróság elé viszik az ügyet.
A CSU csak Bajorországban működik, és a legutóbbi, 2021-es Bundestag-választáson ugyan a tartomány valamennyi egyéni körzetében győzött, de a szövetségi szinten, Németország egészében leadott listás szavazatok csupán 5,2 százalékát szerezte meg, vagyis alig lépte át a bejutási küszöböt.
A Baloldal listán nem érte el a küszöböt, 4,9 százalékot szerzett, de elvitt három egyéni körzetet, és ezzel jogosultságot szerzett a frakcióalakításra, a többletmandátumok és kiegyenlítő mandátumok révén pedig végül 39 fős képviselőcsoportot alkothatott.
Az arányosságra törekvő vegyes német választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag alapesetben 598 fős, és a képviselői helyek felét az egyéni körzetek győztesei kapják. A másik 299 mandátumot a pénteki döntés előtt alkalmazott rendszerben a listás szavazatok alapján osztották ki azon pártok között, amelyek országos átlagban elérték az öt százalékot, vagy legkevesebb három egyéni körzetben győztek, de a bejutási küszöb alatt maradnak.
Amikor egy párt valamely tartományban több egyéni mandátumot szerzett, mint amennyi a listán szerzett szavazatok százalékos megoszlása alapján járt volna, a választójog egyenlőségének és a pártok esélyegyenlőségének megőrzése érdekében a többletmandátumok hatását kiegyenlítették. Ez azt jelentette, hogy ha egy párt többletmandátumhoz jutott, a parlamentbe bejutott összes többi párt is kapott egy-egy képviselői helyet. Ezek voltak a kiegyenlítő mandátumok.
A két mandátumfajta révén a 2021-ben felállt – a második világháború utáni 20. – Bundestagnak minden korábbinál több, 736 tagja van. Ez 27 fős növekedés az előző ciklusban 709 fővel felállított rekordhoz képest. A Bundestag így továbbra is a világ második legnagyobb törvényhozó testülete a kínai Országos Népi Gyűlés után. Át is kellett építeni a székhely, a berlini Reichstag üléstermét, hogy a képviselők elférjenek.
A ciklusról ciklusra nagyobb létszám valamennyi párt szerint veszélyezteti a törvényalkotói munka és a kormány ellenőrzésének hatékonyságát, és vállalhatatlanul megdrágítja a testület működését, de a reformról a harmadik ciklus óta folytatott vitában nem sikerült pártpolitikai oldalakat átívelő egyetértésre jutni.
